Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1835. 1. félév (1-52. szám)
1835-04-22 / 33. szám
Budán Április 22-dikén a’ tek. Fest várme-gye pártfogása alatt levő nemzeti színész társaság által hazafi indulatból a’ budai Asszonyegyesület’ gondjai alá tartozó szegények’ javára a’ nézőhelynek kivilágosításával adatott Zrínyi, vagy Szigetvár ostroma. A’ 100 nyereségből álló lotto-húzás a’ darab végzetével a’ színpadon tartalék. Zágrábi megyés püspök Alagovich Sándor úr Ő Excja Bentheim herczeg gyalog ezrede első batalionának 130 pengő forintot olly meghagyással volt szíves ajándékozni, hogy e’ summai csász. kir. Felsége Ferdinánd dicső születési napján osztassék ki a’ nevezett batalion legénysége között. — Ugyan Ő Excja Radossevich báró gyalog ezrede Isó batalionának 80 pengő forintot adatott altal, hogy a’ nevezett batalion legénysége felséges urunk dicső születési ünnepén, Ő Felségének állandó egészségéért poharat ürítsen. Pozsonyba közelébb egy hajó gabonával terhelten Baváriából érkezett, melly megjegyezni méltó anomáliát az is nevezetessé teszi, hogy a’ bajor szép tiszta gabona tüstént és a’ hazainál drágábban kelt el. A’ bécsi József-orvosi akadémiában a’lefolyt 183 f oskolai évben 37-en lettek orvosi, seborvosi doctorokká, és bábasági szemorvoslási mesterekké ; köztök Magyarországból Kecskés György, Debreczeni, Chrudimsky Antal, Zimonyi fs. Április 14-dikén elhunyt Pozsonyban telt. Pósfay Sándor úr, Pozsony városának rendes jegyzője ’s közelébb országgyűlési követe, életének 36-dikában. . . Ivadékversenyek Pesten 1835re. (aláírattak 1831ben.) Május 31 kén vasárnap délután 50 ar. mindenik fele bánat, 2000 öl; 102 ft. kancza 2 fonttal kevesbet. Gr. Andrásy György és b. Wesselényi M. nevezték Olga kanczának 1831 ben születendő csikaját. Gr. Széchenyi István Thamar kanczájának 1831ben születendő csikaját. Thamar most gr. Nádasdy Tamás birtokában van. Junius 2-án délután. Minden nem telivér kanczától akármelly mén után 1831ben született ivadékra. 30 av. fele bánat; 10 ang. mf. 100 ft, kancza 2 fonttal kevesbet. Aláírók: Nádasdy Tam. gr. nevezte Diamond mént, Lady Thigh kanczát. — Almásy Aloiz gr. Orvistonian mént, Black kanczát. —Péchy Ferencz úr Lionel Lincoln mént, Godness kanczát. —' Eszterházy Mihály gr. Whitewarf mént, Sportsmithess kanczát. — Károlyi György gr. Lionel Lincoln mént, Spadille kanczát. Junius 8-án délután. Az ausztriai birodalomban 1835 ben nemzett ivadékokra. 100 ar. mindenik fele bánat; 1 ang. mf. 90 ft, kancza 2 ft kevesbet. — Aláírók: Sándor gr. nevezte Privateer mént, Trull kanczát. — Károlyi György gr. Privateer mént, Arethusa kanczát. — Hunyady Józs. gr. Privateer mént, Starch kanczát. — Lamberg Rudolf gr. Privateer mént, Jessia kanczát. — Eszterházy Kár. gr. Forfeit mént, Edith kanczát. — Liechtenstein Yencz. hg. Privateer mént, Claudine kanczát.— Eszterházy Józs. gr. P r iva t e e r mént, Election kanczát. Azon díjakra, mellyeknél külön idő nincs kitéve, a’ futás előtt egy hónappal kell a’ bejelentésnek megtörténnie, szabad postája és receptsse melletti levélben illy czím alatt: A’ Nemzeti Casinóba, Állattenyésztő Társaságot illető. Ezen kívül minden futtató tartozik pályára szánt lovát a’ futás előtt 48 órával a’ nemzeti Casinóban lévő ívre feljegyezni vagy feljegyeztetni, hogy így a’ napi versenyrend annak idejében rendesen kinyomtathassák. A’ napi versenyrenden föl nem jegyzett lovak az azon napi díjfutásokban nem részesülhetnek; és ugyanott fel nem jegyzett versenyek is csak a’ feljegyzettek után mehetnek végbe. A’ versenyrenden följegyzett minden egy telivér lóért, ha 100 aranyos díjra íratott be, gyeppénz fejében 2 arany, félvérért 1 arany jár; 100 aranyon alul levő díjért egész 50-ig telivér 1, félvér fél aranyat fizet; 50 aranyon alól levőért pedig semmit sem kell fizetni. A’ pályakor kiegyengettetése ’s rendbe hozatala’ fejében 1835-re a’ pesti pályán minden idomítandó lótól 5 pengő forintot tartozik tulajdonosa fizetni. — A’ lovak’ kora május első napjától számíttatik, így p. o. 1832-ben világra jött ló az idei versenyzésen mint 3-e jelen meg. NAGYBRITANNIA. (Parlamenti ktatás folyt, a’ 32 számhoz). Nem tudom,így folytató Russel lord beszédét, kész leszen-e az érdemes úr e’ saját példáját most is követni, noha most szintolly illendőséggel csele-kedhetnék úgy, mint’a fentebbi kérdéskör, mert a mostani indítványom ellen sem kelt ki erősebben, mint a’ katholikusok emancipatiója ellen , mégis ennek keresztül vitelét elősegítő. Az érdemes