Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1838. 2. félév (1-52. szám)
1838-08-11 / 12. szám
tak olly nagyszerűek mint máskor. Jul. 27-kén alamizsna osztogattatott; 28-kán pedig Paris’ valamennyi egyházában gyász istentisztelet tartatott a’ törvény’ és szabadság’ védelmében elesett polgárokért. A’ Louvre melletti sírok gondosban valának ékesítve mint a’ múlt évben, de a’kormány a’ gyászemlékek mellé tiszteleti őröket nem állíttatott. A nemzeti őrség és a’ hadsereg viszszatartatott a’ szolgálattól, mellyet jelenleg nehány szürke nadrágos városi szolga látott el. A’ sírok körül ’s a’ templomokban számos munkást lehete látni. A csendet azonban egy eset megzavará; a’ szabólegények t. i. kikhez a’ körze téren sok más kézműves is csatlakozott, a’ Lömre melletti sírokhoz csődültek, hol nehány hatósági személy is állott. Egy közös polgár beszédet tarta, mellynek végével egy fiatal ember szólalt fel, kinek azonban a’ jelenvolt rendőr-biztos hallgatást parancsolt; de az ifjú, társaitól nógattatván, föl sem véve a’rendőrbiztost, folytató beszédét, mire a’ biztos által, két munkással együtt elfogatott, egyszersmind a’ sokaság a’ rostélylyal kerítetett sirtérről a’városi őrség által elparancsoltatott,miből nehány ifjú ellenmondása következtében veszekedés támadván, többen megsebesítettek. Erre a’ rostély bezáratott ’s csak délután két órakor, az 5 csend’ helyreállítása után, nyittatott meg, — ’s ezentúl zavargás nélkül folyt le e’ napi ünnepély. Jul. 29ke ismét egészen az ünnepnek vala szentelve, ’s a’ borús idő daczára is tömérdek nép tolakodott a’ programmában kijelölt helyekre, hol egész nap csend uralkodott. — A’ National szerint Yalée marsal panaszkodik, hogy a’ király’ névnapján kiosztott 140 érdemrendből az afrikai sereghez csak egy küldetett. — A’ Toulonnais jul. 25kei számában afrikai leveleket említ, mellyek szerint Abd-El-Kader Ain-Maadi városa alatt elesett volna; de jul. 20kai levél e’hírt megczáfolja, valamint azt is, hogy az emir megütközött volna. Abd-El-Kader még Ain-Maadi előtt áll ’s a’ város’ bevétele alkalmasint nagy fáradságába fog kerülni. Párisban 1830ban még csak hat kisdedóvó intézet volt 800 gyermekkel,’s 151 iskola 20,669 növendékkel; de 1838 janrjén már 23 kisdedóvó intézet 5225 gyermekkel, 175 nyilvános iskola 31,140 növendékkel, 522 magános nevelő intézet 23,821 növendékkel, öszvesen 724 intézet számláltaték benne 35157 fi. és 24498 lány-gyermekkel. Paris iskolákra évenkint 1832,900 fr. költ. Németország. Henrik würtembergi hg. würtembergi király ő fölségének nagybátjya jul. 20kán este 10 órakor Ulmban. — Reusz uralkodó hgné, szül. Lowenstein -Bertheim - Rosenberg hgnő pedig jul 2lkén Prágában, hosszas betegség után meghalálozott. — Az orosz trónörökös jul. 30kán is Hannoveraban volt ’s legalább még egy hétig ott fogott maradni; betegségéből már lábbadozik, de a’ tiszteletére adott mulatságokban nem vehető részt. M. Frankfurtban jul. 29-én ülték Mozart ünnepét, mellyre Németország’ legjelesb dalnokai ’s hangászai összesereglettek, ’s sz. Katalin egyházában nagy hangversenyt tartanak. Ez ünnepély kimondhatlan örömbe meríté a’ várost; az erdőn, a’ közmulatság’ helyén, több mint 30,000 ember volt összegyűlve. Speyer’dala : „Mi a’német’ hazája!“ köztetszéssel kétszer kivántatott ismételteim. Mintegy 10 órakor a’ dalosok a’ fénytengerben úszó Mainlustba érkeztek. Kretschmar óra’ Mozart-alapítvány’ eredetét beszélé el. Több áldomások után Schilling Gustav szólalt föl, de beszéde politikai tartalmú lévén, piszegéssel fogadtatott ’s kénytelen volt elhallgatni. Erre Zwingli zürichi lelkész szólalt föl. „Uraim, úgymond , én Schweizből jövök hangászünnepetekre éspedig épen ollykor, midőn anyavárosomban hasonló ünnep tartozik. Én Frankfurtba jöttem, hogy hirdetném, miként mindenütt, hol német ajak szól, német dal zeng, egyszersmind német szivek is vernek. Schweizi üdvözletet hozok nektek, tisztát, mint a’legtisztább hóhegy,schweizi szeretetet, édeset, mint a’ havasi illat; szabadságot hozok nektek, melly után mindnyájan törekszünk, de mellynek hazája túl van e’ nyomorú föld’ viszontagságain.“ A’szónok a’zajos öröm miatt nem folytatható beszédét. A’ mulatság reggeli 3 óráig tartott. Az egyességnek és szeretetnek illy ünnepe még Frankfurtban, sőt egész Németországban soha sem tartatott Hanta A’ svédek’ és dánok’ egymás iránti régi gyűlölete újabb időkben a’ haladó műveltség, litteraturai és kereskedési közlekedések által lassan kint szűnni kezdett, annyira, hogy már nem csak barátságosabban közelítenek egymáshoz, hanem egymás’ tiszteletére lakomákat is adtak. Különös élénk vala e’ barátságos közlekedés a’ múlt kemény télen, midőn a’ Lund sok év után először vala ismét befagyva. Naponkint hosszú szánsorokat lehet látni Landscronából és Malmőből Koppenhágába lőni, és viszont, de legélénkebb volt a Helsingborg és Helsingör közötti közlekedés. Naponkint ezrek mentek és jöttek a Sundon át; a helsingborgiak hangászkarokkal érkeztek S Helsingörbe, hol a’ lakosok által gazdagon megvernie-