Hazanéző, 2012 (23. évfolyam, 1-2. szám)
2012 / 1-2. szám
HAZANÉZŐ KIADJA A KÖRÖNDI FIRTOS MŰVELŐDÉSI EGYLET. Alapítási év: 1990 Elnök: Ambrus Lajos Titkár: Kovács György Szerkesztő: Ambrus Lajos (főszerkesztő) A szerkesztőbizottság tagjai: Bölöni Domokos Deák Sárosi László Király László Majla Sándor Molnos Lajos Páll Lajos Ráduly János Tófalvi Zoltán Postacím: 537060 Korond, Főút 664. Tel. 0266-249 185 e-mail: alajos@korond.ro A fedőlapon: Páll Lajos: Az idő kereke (olaj) Korrektor: Antal Ibolya, Tófalvi Csilla Tördelte: Szász Csaba / IPG Műszaki vezető: Petroczki Géza Felelős vezető: Istvánfi Emma A kiadvány Hargita Megye Tanácsa támogatásával jelent meg. Készült Székelyudvarhelyen az Infopress Group Rt. nyomdájában. 2 KÖLTÉSZET NAPI VERSAJÁNDÉK KORONDON Korondon először ünnepelték a Magyar Költészet Napját. Április 13-án, egy pénteki napon, ami helyi viszonyok szerint alkalmasnak kínálkozott, versműsort és megzenésített verseket hallgatott meg a nem kis számú közönség. A szervező Firtos Művelődési Egylet kiadásában megjelenő lapot, a Hazanézőt húsz éve olvassuk, és a köréje tömörülő alkotócsoport kapott szót ezen az ünnepségen. A település központjában, az Anyanyelv szobránál a líra, a vers, az írott szó szerepéről esett szó. Majd koszorút helyeztek el régmúlt korok magyar költőire emlékezve. Katona Éva színművésznő az ünnepségen is jelen lévő Király László Anyanyelv című versét adta elő. Vágási Albert a köröndi polgármesteri hivatal nevében méltatta az eseményt. A művelődési házban sóvidéki költők együtt mutatkoztak be ez alkalommal, e műsor versmondóit, alkotóit jórészt személyesen is ismerhette a hallgatók java. Ezért is hangozhatott el a megállapítás: nem csupán a magyar költészet gazdag, hanem ezen belül a sóvidéki is, hiszen úgy ülhetik meg a vers ünnepét, hogy saját szerzőik olvasnak fel. A két évtizede Ambrus Lajos szerkesztésében megjelenő Hazanéző folyóirat köré tömörített sóvidéki tollforgatók közül többen elfogadták a meghívást, és elhozták versajándékaikat. Páll Lajos költő, festő egy Márai-vers után az arra írt válaszversét mondta el, Ráduly János folklorista, rovásírás-kutató Kibédről érkezett szülőfalujába verssel, a szünetben pedig frissen megjelent Ana Blandiana-fordításkötetét dedikálta, Király László a nyolcvanas évek elején kötetben is megjelent Amikor pipacsok voltatok, akkor közismert versét is felolvasta. Láng Eszter képzőművész és költő ugyancsak Korond szülötte, Debrecenből érkezett, Köröndi Kovács András Székelyudvarhelyről, Molnos Ferenc Szovátáról, Majla Sándor, aki gyermekverseket olvasott fel, ugyancsak Udvarhelyről a köröndi Firtos Művelődési Egylet vezetője és a Hazanéző folyóirat főszerkesztője, Ambrus Lajos hívására. A parajdi születésű, zenével és nyelvészettel is foglalkozó Deák-Sárosi László költő a magyar fővárosból tért haza. A műsor folytatásaként az Üzenet, másképp című lemezt mutatták be. Ambrus Lajos (övé a címadó vers), Áprily Lajos, Deák-Sárosi László, Király Farkas, Király László, Köröndi Kovács András, Láng Eszter, Majla Sándor, Molnos Ferenc, Molnos Lajos, Páll Lajos, Ráduly János verseit Németh Viktor zenésítette meg és adta elő ihletetten. Nagy élmény volt a közönségnek, talán kevesebben tudtak róla, mint ahányan eljöttek volna erre a ritka alkalomra. Hiszen a teremben környékbeli, illetve udvarhelyi, szovátai, kibédi, budapesti vendégek is ültek. Németh a szövegeket Deák-Sárosi Lászlóval közösen válogatta, ezért a műsort László vezette fel, és kísérte magyarázattal az elhangzó dalokat. A köröndi Firtos Művelődési Egylet rendezvénye jó, pontosabban meggyőző példa arra, hogy a nagy események nem csupán a nagyvárosokban, netán fővárosokban történnek. Ennek a kellemes hangulatnak a hatása, hogy aki ott volt, élménnyel tele térhetett haza. Olyannal, ami nekünk, mindennap magyarul beszélő embereknek is igazi élmény. Mert láthattuk a nyelv köntöséből a mindennapoktól eltérően kivillanó Vers erős testét, érezhettük a Nyelvünk erejét, dobbanó lépéseket a vér lüktetésének ritmusára, illetve ugyanekkor kellemesen elandalított a lágy folyású szavak halk zenéje, és mint egykor őseink szabályosan meg-megemelkedtek nyergükben a ló lépésének ütemére, mi is úgy nyújtottuk néha a nyakunk, hogy jobban halljunk, fel-felemeltük tekintetünket a földről a magasságba, vagy éppen a vadat csapdába lépni váró vadász izgalmával, türelmetlenül áhítottuk már hallani a vers utolsó sorait, szavait. Az ünnepség után senki nem sietett haza, rég nem látott ismerősök üdvözölték egymást. A meghívott szerzők újabb köteteit is meg lehetett vásárolni egy rögtönzött könyvstandon. Éjszakába nyúltak már a beszélgetések, mire felkerekedtünk, hogy Korondról hazavigyük a sóvidékiek versajándékát, és továbbmondjuk magunkban - hallgatók és szerzők - a fülünkben megmaradt ütemre valamelyik verssort, egy-egy mondókát talán, amit még gyermekkorunkból hoztunk magunkkal, netán új versek alapgondolatát. P. Buzogány Árpád