Hazánk s a Külföld, 1868 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1868-10-14 / 42. szám

Negyedik évi folyam, 42. szám. Október 14 én, 1868. Munkácsi Mihály. A hirlapolvasó közönség az utóbbi időkben gyakran találkoz­hatott e névvel, vagy a lapok mű­vészetről szóló hí­rei közt, vagy illusztrációk alatt. A pesti közönség pedig a mű­kiállí­­tásokon több fest­mény alatt is lát­hatta e nevet. Ezelőtt öt évvel a képzőművészeti társulat első kiál­lításában láttunk egy életképet: „a regélő huszárt“, mely annyi ere­detiséggel és jó felfogással volt festve, hogy rög­tön magára vonta a figyelmet. Vol­tak hibái, neveze­tesen az ecsetke­zelésen még lát­szott, hogy fiatal kéz forgatta, de volt élet is e ké­pen, s annyi jel­lemző vonás, hogy mindenki kíváncsian kereste rajta a festő nevét. Ez volt Munkácsy első festménye, melylyel nyilvánosság elé lépett. Jövőt jósoltak számára akkor s ez rész­ben már be is tel­jesedett, mert a fiatal festész min­den újabb művén látszik a haladás, és erőteljesebben nyilvánul a tehet­ség. Azóta biztos zálogait adta nem mindennapi tehet­ségeinek , melye­ket folyton fej­leszt, s tanulmá­nyokkal gazdagít. Munkácsy most csak 24 éves. — 1844-ben született Munkácson. Atyja kincstári tisztvi­selő volt. Szüleit még gyermek ko­rában elveszté s nagybátyja, Reök István foly­tatá ne­velését. Az 1848- diki események folytán e derék ügyvéd elveszt­vén oklevelét, szo­rongatott helyzet­be jött, s unokaöcscse neveltetését nem folytat­­hatá úgy, mint óhajtotta. Munkácsynak abba 42 Munkácsi Mihály.

Next