Balatonakarattya - Akarattyai Napló, 2016 (3. évfolyam, 1-6. szám)
2016-01-01 / 1. szám
2016. január-február Olvasói oldal edények a legalkalmasabbak, mert ezekből biztosan nem jutnak káros anyagok a szervezetbe, és többször felhasználhatók. Mi lehet a megoldás????? A megoldást a növényi eredetű lebontható műanyagok jelentenek. Ezzel párhuzamosan a hulladékok csökkentésére van szükség. A környezetre, és az emberre ártalmatlan hulladékok, és műanyagok megjelenéséig, az újrahasznosítást meg kell oldani. Balatonakarattya, 2016. február 9. Dr. Rózsás Attila Tisztelt Mészöly Úr! A Kenesei Hírlap hasábjain olvastam sorait, melyek mellett nem mehet el akarattyai és kenesei sem. Különösen a verselés tetszik, emlékeztet dédöreg apám Csizmadia báró verseire, szépen rímbe tömöríti a szülőföldjét szerető ember érzéseit. De maradjunk a puszta tényeknél. Tisztelettel kérdezem, vajon miből gondolja, hogy Akarattya ősileg Kenese része volt? Kenesére Akarattya rámaradt, mint szamárra a fül. A pestieknek a 20-as években elég volt, hogy telkeket szereztek, eszük ágában sem volt közigazgatást fabrikálni. Ez a szamár és testrésze kapcsolat állandósulni látszott, bár tudjuk, hogy a 80-as években is feszegették a leválást. Az akarattyai földekhez korábban nem sok köze volt Kenesének: egyházi birtok volt nagy része, a Gáspár telep és az Aligai út kajári föld volt, a Koppány sor a vasút földmunkái által keletkezett. Talán nem csak a területmegosztás aránytalanságával kellene foglalkozni. Egyébként a teljes, a külterületekkel együttesen számolt arány szinte pontosan megegyezik a lakosság aránnyal. Az Ön által harcra tüzelt Polgármester amikor mód lett volna rá, miért nem tárgyalt a határokról? A gőgös Kenese nem hitte a valót. 2012 nem 1984, mikor a leválást szorgalmazó gyülekezet szétszéledt az illetékes elvtárs bejelentésére, miszerint „elvtársak, ezt a pártbizottság úgysem engedi". Másként közelítve: Fiatal házasok, menyecske 50 kg, férj 80. Eltelik húsz év, az asszonyság 80, a férj 90, elválnak. Szépen, békésen elosztják a vagyont, de a férj azt mondja: közös életünk során az én testem 10 kg-ot gyarapodott, a tiéd 30-at. Adj a testedből 10 kg-ot, mert így igazságos. Hát nem röhej! ? Ami azon a girbegurba határvonalon belül van az Akarattya teste! Méghozzá hanyagságból kialakulva, de törvényesen. Nagyjaink most ezt a játékot játsszák, Ön is erre buzdít. Ez egyedül a jogászoknak üzlet, mert amíg a döntéshozókat egymás ellen tudják hergelni, addig számlázhatnak. Többet érne, ha Kenese népe nem mások ellen harcászkodna, hanem összekapná magát és saját magáért tenne! A 70-es évektől kezdve Csopak, Alsóörs, Fűzfő, Világos elhúzott Kenese mellett, állva hagyta. Hogy lehet, hogy Küngösön, Csajágon, Kajáron minden egyes utca le van aszfaltozva? Ezeken a településeken a mindenkori vezetők a falujuk érdekei szerint cselekedtek. Kenésén ingyen, sőt örömmel adták Fűzfőnek Máma tetőt ahelyett, hogy beszedték volna az adókat. Óriási külterületet, zártkertet vontak belterületbe, hogy egyes családok a birtokaikat jól értékesíthessék. A parti területek kótyavetyébe mentek. „Minek ide annyi kikötő?" mondta egy képviselő talán 1992-ben, mikor a telefonisták az üdülőjük mellé építettek volna a falunak egy kikötőt. Hova lett a Nevelőotthon felújítására adott 117 mFt kormányzati pénz? Akarattyán a lakosság miért csak 1993 után köthetett rá a gázhálózatra, mikor már 83-tól lehetett volna? Hány értelmetlen pályázat vitte a pénzt? Tisztelet Mészöly Úr! Remélem sem Önt, sem másokat a soraimmal meg nem bántottam, de én így látom a dolgokat. Abban egyetértek, hogy bizonyítani kéne az arra kiválasztottaknak. De mit is? Tisztelettel: Kovács László Olvasói levél Válasz Iá. Mészöly Sándor úrnak a Kenesei Hírlapban megjelent levelére és versére