Balatonakarattya - Akarattyai Napló, 2018 (5. évfolyam, 1-6. szám)

2018-03-01 / 2. szám

Csizmadia Károly: Bujdosó magyarokhoz (adalék) Előző lapszámunkban Kovács Kata (Kovi leánya) írása Csizmadia Károly Bujdosó magyarok című verses el­beszéléséről szólt. Figyelmemet már korábban felkel­tette ez a könyv, azonban Kata írása segített a meg­jelentetés előrehozásában. A megjelenés után beszélgettem Kovival, aki szá­momra meglepő dolgokkal ismertetett meg: A szóban forgó Csizmadia báró nekem a dédöreg apám anyai ágról. A kenesei református temetőben van el­temetve. Földjeik voltak a Bögrében, a Berekben, pontosabban a Borgáta-berekben, de ezt már csak igen régi kenese­­iek tudják biztosan. Talán a Vér Faci? Ahol szüreteltünk a Berek. Az alatta levő föld is az övék volt még régen, de én már csak a balra lent levő, épületes telekre emlékszem a nádtetős présház-pincé­vel, hatalmas körtefával előtte. Nahát, a legendárium szerint itt iszogattak a „komákkal", aztán kinéztek a Bögrébe, fűttek valami nyulat, vagy harcsát, meghúz­ták a disznólejárót. Fiát ilyen formán tengették éle­tüket eleink: szegényen, nyugodtan, megbékélve sor­sukkal. Közben rímeskedtek. Egy fia volt, szintén Ká­roly, akinek egy lánya (az anyám) és egy fia volt. Anyám Cecére ment férjhez, mert megismerte a snáj­­dig cecei kulák legényt, aki MUSZ-osként építette az elvtársaknak a Honvéd Üdülőt. Megemlíthetnéd a teljes vonalat, a Katát, Sárát, a 3 lány és egy fiú unokámat!? Kovács László (Ránky Péter)

Next