Békéscsaba - Csabai Mérleg, 2020 (30. évfolyam, 1-24. szám)

2020-04-23 / 8. szám

101 Kultúra / történelem Munkácsy Mihály múzeum Békéscsaba MESELO MUZEUM Szecessziós házak a Szabadság téren Száz évvel ezelőtt a Sza­badság tér még teljesen másképpen nézett ki, mint napjainkban. A teret elsősorban a szecessziós stílusban épült házak ha­tározták meg. A változást mutatta, hogy az egykori Gabona tér amely 1910 óta Ferenc József térként volt ismert, 1946-ban kap­ta meg a Szabadság tér elnevezést. 1910 és 1922 között öt sze­cessziós stílusú ház épült fel vagy bővült emelettel. 1910- ben a Békésmegyei Gaz­dasági Egyesület székháza épült emeletesre Wagner Jó­zsef tervei szerint, a 6. szám alatt. A kaszinó és az egylet ülésterme mellett, a Békés­megyei Általános Takarék­­pénztár és gazdasági gép­raktár kapott helyet benne. 1962-ben a Helyőrségi Klub költözött az épületbe. Dr. Láng Frigyes ügyvéd 1911-ben építtette fel a 8. szám alatti házát, majd egy év múlva Zsíros András, Csaba egykori bírója épít­tette emeletesre az 1. szám alatti épületet. Itt nyitotta meg fodrászüzletét Török János, aki később „babakli­nikát” is működtetett házban játék babák számára. Fábry Károly ügyvéd, író 1913-ban építtette fel egyeme­letes lakóházát Lipták János építőmester tervei szerint, a 10. szám alatt. Az 1959-60-as tanévtől leánykollégium mű­ködött az épületben. 1922-ben egyemeletes polgárház épült a 18. szám alatt, amelyet a Stern és Steinberger gabonakereske­dő cég épített. A ház a cég központjaként és üzletként is szolgált. Később a Kulich Gyula Ifjúsági Ház, majd a városi úttörő és KISZ-elnök­­ség, valamint az utazási iro­da otthona volt. A Fábry-ház a Békésme­gyei Gazdasági Egyesület egykori székházával és a Láng-házzal a város leg­szebb szecessziós épület­­együttesét alkotja, sajnos a Stern-Steinberger-ház és a Zsíros-ház ma már nem látható (azokat 1965-ben és 1975-ben bontották le). Ez utóbbi két ház és több más érdekes épület történe­tét mutatja be a múzeum az Egyszer volt, sosem volt - Békéscsabai épületek című időszaki kiállításban. A mú­zeum zárva tartása alatt a kiállítás virtuálisan tekinthető meg a múzeum honlapján. Szakál Veronika történész muzeológus Békéscsaba — Ferencz József-tér (Fábry ház) • BAROSS GÁBOR 1948-1092 KÖZLEKEDÉSI HIMSZTEM TÉRSÉG VASÚTHÁLÓZATÁNAK HERTEREMTŐJE, BÉKÉSCSABA VÉDELMEZŐJE AZ 1B8B.ÉVI HART ÁRVÍZ ELLEN. HALÁLÁNAK 180.ÉVFORDULÓJÁN ÁLLÍTOTTA­­BÉKÉSCSABA HELYESIDBÚ VÁROS ÖKKIBHÁMVZAIA BÉKÉSCSABAI VÁROSVÉBŐ ÉS VÁROSSZÉPÍTŐ EGYESÜLET . MAGYAR ÁLLAMVASUTAK BÉKÉSCSABAI IIK­KSÉGE 1992. Baross Gábor emléktáblája a békéscsabai Vasútállomáson Forrás: www.bekeswiki.bmk.hu Csabai Mérleg Online látogathatók a múzeum tárlatai Múzeumozz otthonról! A Munkácsy Mihály Múze­um hivatalos oldalán on­line kiállítás segíti a kultú­ra közvetítését. Virtuálisan bejárható oldalukon a Ba­lázs Irén textilmunkássá­gát bemutató tárlat, Ritók Lajos kiállítása, valamint az Egyszer volt, sosem volt című, régi, vagy csak tervként létező békéscsa­bai épületeket felvonultató kiállítás. Mint azt Andó Györgytől, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatójától megtudtuk, a virtuális kiállítást folyamato­san frissítik, bővítik. A mű­vészettörténészek emellett a legnépszerűbb közösségi oldalon, a múzeumban ed­dig még nem látott fotókat tesznek közzé amelyeket történelmi háttéranyagok­kal egészítenek ki. A muze­ológusok főként otthonról, home office-ban dolgoznak, a restaurátorok és régészek pedig az M44-es lelőhelyek cserepeinek válogatásával, ragasztásával foglalkoznak. - A múzeumok ebben az időszakban igyekeznek tu­datosítani az érdeklődőkben azt is, hogy a múzeumpe­dagógia nemcsak a diákkö­zönséget, hanem az összes korosztályt szolgálja - tette hozzá Gyarmati Gabriella művészettörténész. Csiffáry Zsuzsanna Az M44-es lelőhelyek cserepeit nézik át Emberi Erőforrások­ Minisztériuma AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL. FEJEZETEK BÉKÉSCSABA TÖRTÉNETÉBŐL A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület rovata­­ Az 1888-as nagy békéscsabai árvíz A kiegyezésnek és a vasútnak köszönhe­tően látványos fejlődésnek indult Békés­csabát 1888. március idusán nagy veszély fenyegette. Mivel a település a Fehér-Körös vízjárta mocsarainak dél-nyugati részén terült el, így többször is előfordult itt árvíz. A megyei alispán minden évben felhívta a figyelmet a bekövetkezhető árvízveszélyre. Csaba vezetősége bízott a város észak-keleti területein hosszan húzódó védművekben: a Fehér-Körös bal parti gátjában, a Gerlai-holt­­ág kétoldali gátjában és az Élővíz-csatorna jobb oldali töltésében. Februárban a Körösök forrásvidékén emel­kedő Bihar- és Béli-hegységet, továbbá az Erdélyi-érchegységet borító hótakaró még tartotta magát, a hóolvadás hirtelen, március elején következett be. Március 12-én a Kettős-Körös bal oldali gát­ja, reggel fél nyolckor, a dobozi hídtól mintegy 2 km-re, rövid szivárgás után átszakadt. A töl­tésszakadás következtében Gerla és Póstelek elpusztult. Két nap múlva a csabaiak eltorla­szolták a Vészei híd alját, nehogy az ár az Élő­víz-csatornába hatoljon, de a víz estére több helyen is átömlött az alacsony töltésen és zú­dulni kezdett Békéscsaba irányába. Az ünnepnapon arra ébredt Csaba népe, hogy teljesen védtelen az árral szemben. Beliczey István kormánybiztos egy gát építését rendelte el, melyet a harmadik hídtól a gyulai or­szágútig, s innen a kanálisi evangélikus teme­tőig emeltek. A város férfi lakosságának nagy része azonnal ásót, kapát fogott a felhívásra. A kormánybiztos a hadseregtől is segítséget kért. A védmű vonalát Sztraka Ernő jelölte ki 2 km hosszúságban, és emberek ezrei dolgoztak a gát építésén. A puha talajú védvonal viszont csak rövid ideig tartott ki. Másnap 21 órakor az evangélikus temetőnél csapott át a víz, és ön­tötte el a banális szőlőket. A mai István malom épületét saját dolgozói és 200 katona mentet­ték meg. A víz elöntötte a Széchenyi ligetet és a benne épült gőzfürdőt is. Ezután mindenki az Élővíz-csatorna bal parti töltésében bízott. So­kan menekültek az Evangélikus nagytemplom­ba, voltak, akik ott is éjszakáztak. Március 17-én hajnalban a víz órák alatt elöntötte az Élővíz-csatornát. Az áradás már a csatorna bal partját ostromolta, ezért a régi töltésen nyúlgátat kezdtek építeni. A csatorna vize olyan gyorsan emelkedett, hogy a telepü­lés megmentését már nem nagyon remélhet­ték. Újabb munkára szólított fel a vészbizott­ság, ezért dobosok és kürtösök járták a várost, riadóztattak mindenkit, majd katonai pontokat létesítettek, hogy a betörő árból menteni tudják az embereket. A tragédia, a gát átszakadása nem a belvá­rosban, hanem a Békési úti hídtól 800 méterre következett be, március 19-én, a délelőtti órák­ban. Két helyen is átszakadt a gát, s a kisréti tanyák rövidesen víz alá kerültek. A víz által romba döntött épületek száma meghaladta az ezret. A vészhelyzetre való tekintettel Baross Gábor közlekedési- és közmunkaügyi miniszter is ellátogatott Békéscsabára és tárgyalt a kor­mánybiztossal. A miniszter elrendelte, hogy a keletkezett rést azonnal tömjék be, nehogy az árvíz jobban elöntse a területet. A csabaiak ké­résére azonban ezt a Körös gátjának betömése utánra rendelték el. A víz magassága tovább emelkedett, s már északi irányból is fenyegette Csabát. Sztraka Ernő elrendelte egy újabb védtöltés felépítését a Békési úti hídtól a mezőberényi országútig. A munkakörülmények nehezek voltak, esőben és vízben végezték munkájukat az emberek, de a gát állta a víz nyomását. Ez annak is kö­szönhető volt, hogy a szél kelet felé fújt, s ez­zel enyhítette a víz nyomását a gátakon. Április első hetében már a lakosság is fellélegezhetett, mert az árvíz kezdett visszahúzódni. Az árvíz elleni védekezés április 15-én szűnt meg, de a víz a város körüli területekről még nem vonult vissza - így remény sem nyílha­tott arra, hogy művelés alá fogják a területe­ket. Csaba XVIII. századi újratelepítése óta az 1888-as árvíz pusztítása volt a legnagyobb: 57 500 forintjába került a településnek. A ki­adásokra nem volt fedezete a városnak, ezért bankhitel felvételére kényszerült. 1888. május 16-án rendkívüli képviseleti közgyűlést tartottak. Itt Sztraka Ernő javas­lata az volt, hogy építsenek egy árvíz ellen­ni véd- és körgátat, ezt később elfogadták. A védművet a város a maga erejéből hozta létre 1889 tavaszára észak-kelet-dél félkörben. A városunkat megmentették az itt élő ma­gyar és szlovák őseink, kiknek köszönhetően ma is épülhet és szépülhet Békéscsaba. A Bé­késcsabai Városvédő és Városszépítő Egye­sület a nagy árvíz 110. évfordulója alkalmából a békéscsabai önkormányzattal együtt emlék­oszlopot állítatott a Lencsési út és a körgát ta­lálkozásánál. Az itt található emléktáblán a kö­vetkező olvasható: „A nagy­csabai árvíz 110. évfordulójára emeltette Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Városvédő és Városszépítő Egyesület 1998. Z príležitosti 110. výročia veľkej čabianskej povodne postavila samospráva župného mesta Békešskej Čaby a združenie ochrancov mesta 1998.” Ugrai Gábor A békéscsabai Evangélikus Nagytemplom az árvíz idején Forrás: reformacio.mnl.gov.hu

Next