Békéscsaba - Csabai Mérleg, 2020 (30. évfolyam, 1-24. szám)
2020-04-23 / 8. szám
101 Kultúra / történelem Munkácsy Mihály múzeum Békéscsaba MESELO MUZEUM Szecessziós házak a Szabadság téren Száz évvel ezelőtt a Szabadság tér még teljesen másképpen nézett ki, mint napjainkban. A teret elsősorban a szecessziós stílusban épült házak határozták meg. A változást mutatta, hogy az egykori Gabona tér amely 1910 óta Ferenc József térként volt ismert, 1946-ban kapta meg a Szabadság tér elnevezést. 1910 és 1922 között öt szecessziós stílusú ház épült fel vagy bővült emelettel. 1910- ben a Békésmegyei Gazdasági Egyesület székháza épült emeletesre Wagner József tervei szerint, a 6. szám alatt. A kaszinó és az egylet ülésterme mellett, a Békésmegyei Általános Takarékpénztár és gazdasági gépraktár kapott helyet benne. 1962-ben a Helyőrségi Klub költözött az épületbe. Dr. Láng Frigyes ügyvéd 1911-ben építtette fel a 8. szám alatti házát, majd egy év múlva Zsíros András, Csaba egykori bírója építtette emeletesre az 1. szám alatti épületet. Itt nyitotta meg fodrászüzletét Török János, aki később „babaklinikát” is működtetett házban játék babák számára. Fábry Károly ügyvéd, író 1913-ban építtette fel egyemeletes lakóházát Lipták János építőmester tervei szerint, a 10. szám alatt. Az 1959-60-as tanévtől leánykollégium működött az épületben. 1922-ben egyemeletes polgárház épült a 18. szám alatt, amelyet a Stern és Steinberger gabonakereskedő cég épített. A ház a cég központjaként és üzletként is szolgált. Később a Kulich Gyula Ifjúsági Ház, majd a városi úttörő és KISZ-elnökség, valamint az utazási iroda otthona volt. A Fábry-ház a Békésmegyei Gazdasági Egyesület egykori székházával és a Láng-házzal a város legszebb szecessziós épületegyüttesét alkotja, sajnos a Stern-Steinberger-ház és a Zsíros-ház ma már nem látható (azokat 1965-ben és 1975-ben bontották le). Ez utóbbi két ház és több más érdekes épület történetét mutatja be a múzeum az Egyszer volt, sosem volt - Békéscsabai épületek című időszaki kiállításban. A múzeum zárva tartása alatt a kiállítás virtuálisan tekinthető meg a múzeum honlapján. Szakál Veronika történész muzeológus Békéscsaba — Ferencz József-tér (Fábry ház) • BAROSS GÁBOR 1948-1092 KÖZLEKEDÉSI HIMSZTEM TÉRSÉG VASÚTHÁLÓZATÁNAK HERTEREMTŐJE, BÉKÉSCSABA VÉDELMEZŐJE AZ 1B8B.ÉVI HART ÁRVÍZ ELLEN. HALÁLÁNAK 180.ÉVFORDULÓJÁN ÁLLÍTOTTABÉKÉSCSABA HELYESIDBÚ VÁROS ÖKKIBHÁMVZAIA BÉKÉSCSABAI VÁROSVÉBŐ ÉS VÁROSSZÉPÍTŐ EGYESÜLET . MAGYAR ÁLLAMVASUTAK BÉKÉSCSABAI IIKKSÉGE 1992. Baross Gábor emléktáblája a békéscsabai Vasútállomáson Forrás: www.bekeswiki.bmk.hu Csabai Mérleg Online látogathatók a múzeum tárlatai Múzeumozz otthonról! A Munkácsy Mihály Múzeum hivatalos oldalán online kiállítás segíti a kultúra közvetítését. Virtuálisan bejárható oldalukon a Balázs Irén textilmunkásságát bemutató tárlat, Ritók Lajos kiállítása, valamint az Egyszer volt, sosem volt című, régi, vagy csak tervként létező békéscsabai épületeket felvonultató kiállítás. Mint azt Andó Györgytől, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatójától megtudtuk, a virtuális kiállítást folyamatosan frissítik, bővítik. A művészettörténészek emellett a legnépszerűbb közösségi oldalon, a múzeumban eddig még nem látott fotókat tesznek közzé amelyeket történelmi háttéranyagokkal egészítenek ki. A muzeológusok főként otthonról, home office-ban dolgoznak, a restaurátorok és régészek pedig az M44-es lelőhelyek cserepeinek válogatásával, ragasztásával foglalkoznak. - A múzeumok ebben az időszakban igyekeznek tudatosítani az érdeklődőkben azt is, hogy a múzeumpedagógia nemcsak a diákközönséget, hanem az összes korosztályt szolgálja - tette hozzá Gyarmati Gabriella művészettörténész. Csiffáry Zsuzsanna Az M44-es lelőhelyek cserepeit nézik át Emberi Erőforrások Minisztériuma AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL. FEJEZETEK BÉKÉSCSABA TÖRTÉNETÉBŐL A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület rovata Az 1888-as nagy békéscsabai árvíz A kiegyezésnek és a vasútnak köszönhetően látványos fejlődésnek indult Békéscsabát 1888. március idusán nagy veszély fenyegette. Mivel a település a Fehér-Körös vízjárta mocsarainak dél-nyugati részén terült el, így többször is előfordult itt árvíz. A megyei alispán minden évben felhívta a figyelmet a bekövetkezhető árvízveszélyre. Csaba vezetősége bízott a város észak-keleti területein hosszan húzódó védművekben: a Fehér-Körös bal parti gátjában, a Gerlai-holtág kétoldali gátjában és az Élővíz-csatorna jobb oldali töltésében. Februárban a Körösök forrásvidékén emelkedő Bihar- és Béli-hegységet, továbbá az Erdélyi-érchegységet borító hótakaró még tartotta magát, a hóolvadás hirtelen, március elején következett be. Március 12-én a Kettős-Körös bal oldali gátja, reggel fél nyolckor, a dobozi hídtól mintegy 2 km-re, rövid szivárgás után átszakadt. A töltésszakadás következtében Gerla és Póstelek elpusztult. Két nap múlva a csabaiak eltorlaszolták a Vészei híd alját, nehogy az ár az Élővíz-csatornába hatoljon, de a víz estére több helyen is átömlött az alacsony töltésen és zúdulni kezdett Békéscsaba irányába. Az ünnepnapon arra ébredt Csaba népe, hogy teljesen védtelen az árral szemben. Beliczey István kormánybiztos egy gát építését rendelte el, melyet a harmadik hídtól a gyulai országútig, s innen a kanálisi evangélikus temetőig emeltek. A város férfi lakosságának nagy része azonnal ásót, kapát fogott a felhívásra. A kormánybiztos a hadseregtől is segítséget kért. A védmű vonalát Sztraka Ernő jelölte ki 2 km hosszúságban, és emberek ezrei dolgoztak a gát építésén. A puha talajú védvonal viszont csak rövid ideig tartott ki. Másnap 21 órakor az evangélikus temetőnél csapott át a víz, és öntötte el a banális szőlőket. A mai István malom épületét saját dolgozói és 200 katona mentették meg. A víz elöntötte a Széchenyi ligetet és a benne épült gőzfürdőt is. Ezután mindenki az Élővíz-csatorna bal parti töltésében bízott. Sokan menekültek az Evangélikus nagytemplomba, voltak, akik ott is éjszakáztak. Március 17-én hajnalban a víz órák alatt elöntötte az Élővíz-csatornát. Az áradás már a csatorna bal partját ostromolta, ezért a régi töltésen nyúlgátat kezdtek építeni. A csatorna vize olyan gyorsan emelkedett, hogy a település megmentését már nem nagyon remélhették. Újabb munkára szólított fel a vészbizottság, ezért dobosok és kürtösök járták a várost, riadóztattak mindenkit, majd katonai pontokat létesítettek, hogy a betörő árból menteni tudják az embereket. A tragédia, a gát átszakadása nem a belvárosban, hanem a Békési úti hídtól 800 méterre következett be, március 19-én, a délelőtti órákban. Két helyen is átszakadt a gát, s a kisréti tanyák rövidesen víz alá kerültek. A víz által romba döntött épületek száma meghaladta az ezret. A vészhelyzetre való tekintettel Baross Gábor közlekedési- és közmunkaügyi miniszter is ellátogatott Békéscsabára és tárgyalt a kormánybiztossal. A miniszter elrendelte, hogy a keletkezett rést azonnal tömjék be, nehogy az árvíz jobban elöntse a területet. A csabaiak kérésére azonban ezt a Körös gátjának betömése utánra rendelték el. A víz magassága tovább emelkedett, s már északi irányból is fenyegette Csabát. Sztraka Ernő elrendelte egy újabb védtöltés felépítését a Békési úti hídtól a mezőberényi országútig. A munkakörülmények nehezek voltak, esőben és vízben végezték munkájukat az emberek, de a gát állta a víz nyomását. Ez annak is köszönhető volt, hogy a szél kelet felé fújt, s ezzel enyhítette a víz nyomását a gátakon. Április első hetében már a lakosság is fellélegezhetett, mert az árvíz kezdett visszahúzódni. Az árvíz elleni védekezés április 15-én szűnt meg, de a víz a város körüli területekről még nem vonult vissza - így remény sem nyílhatott arra, hogy művelés alá fogják a területeket. Csaba XVIII. századi újratelepítése óta az 1888-as árvíz pusztítása volt a legnagyobb: 57 500 forintjába került a településnek. A kiadásokra nem volt fedezete a városnak, ezért bankhitel felvételére kényszerült. 1888. május 16-án rendkívüli képviseleti közgyűlést tartottak. Itt Sztraka Ernő javaslata az volt, hogy építsenek egy árvíz ellenni véd- és körgátat, ezt később elfogadták. A védművet a város a maga erejéből hozta létre 1889 tavaszára észak-kelet-dél félkörben. A városunkat megmentették az itt élő magyar és szlovák őseink, kiknek köszönhetően ma is épülhet és szépülhet Békéscsaba. A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület a nagy árvíz 110. évfordulója alkalmából a békéscsabai önkormányzattal együtt emlékoszlopot állítatott a Lencsési út és a körgát találkozásánál. Az itt található emléktáblán a következő olvasható: „A nagycsabai árvíz 110. évfordulójára emeltette Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Városvédő és Városszépítő Egyesület 1998. Z príležitosti 110. výročia veľkej čabianskej povodne postavila samospráva župného mesta Békešskej Čaby a združenie ochrancov mesta 1998.” Ugrai Gábor A békéscsabai Evangélikus Nagytemplom az árvíz idején Forrás: reformacio.mnl.gov.hu