Szekszárd - Családunk, 2020 (27. évfolyam, 113-115. szám)

2020 / 113. szám

21 évfolyam Száztizenh­armadik szám • ZOZO. nagyböjt A SZEKSZÁRDI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG TÁJÉKOZTATÓJA Hiszem, hogy nem a halálé és a betegségé az utolsó szó Gondolatok egy fájdalmas nagyböjtben Kedves testvérek! Fájdalmas és szomo­rú nagyböjtünk van és húsvétunk lesz. Most jobban érinti életünket, lelkünket, mint eddig. Közelebb áll a szenvedés, a fájdalom érzése, az emberek és az öle­lés hiánya. Ezek mind igazából őszin­tébbé teszik a nagybetűs Húsvétunkat, a fájdalmat s az örömet. Nem kell ma­gyarázni: a fájdalom bennünk van, ben­nünk él. Most inkább a reményről szeretnék beszélni, hogy mindig van reménye a hívő embernek. Mi mindig mindent a Feltámadás fényében, örömében lá­tunk. Ez nem elbagatellizálása a dol­goknak. Valóban a keresztény öröm a keresztény hit megélése. A mi életünk­ben sokat kell imádkoznunk. Mélyen, hittel kell imádkoznunk, mert hisszük, hogy Isten szeret bennünket, és ezzel életünket szebbé teszi. Kívánom, hogy ez a húsvét legyen lelki feltámadásunkra, lelkünk jobb lá­tására. Krisztus nemcsak azért támadt fel, hogy ünnepeljük őt, hanem azért, hogy mi is vele együtt támadjuk fel. Higgyünk a feltámadásban, hig­­­gyünk abban, hogy nem a halálé, a be­tegségé - akár testi, akár lelki (gyűlölet) betegségé - az utolsó szó. Mi hiszünk - és ez nem csak egy szlogen - a szere­tet győzelmében. Hiszünk abban, hogy mindenben van valami jó, hiszünk ab­ban, hogy mindenből tanulhatunk, hi­szünk abban, hogy Jézus Krisztus szeret bennünket. Hiszem, hogy szebb lehet a húsvétunk, és még mélyebben megélt, átélt, mint eddig volt. Kívánom a testvéreknek a nagy talál­kozást Jézussal. Sok-sok beszélgetésben felfedezni az ő terveit az életünkben, családunk életében. Időnk van, hogy úgymond leüljünk vele kávézni, néz­zünk a szemébe, kérdezzük meg tőle: Mit tettünk rosszul eddig, miben vál­tozzunk, hogyan kell jobban szeretünk? Hiszem, ha ezekre a kérdésekre vá­laszt kapunk, a húsvétra kapunk vá­laszt. Áldjon meg bennünket ebben a fájdalmas időben a Jóisten, adja ránk áldását, adja, hogy lélekben közelebb kerüljünk egymáshoz, ha testben távo­labb is kerültünk. A Jóisten áldja Önöket! Tamás atya

Next