Herkules, 1886. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)

1886-03-14 / 11. szám

márczius 14. HERKULES i A pozsonyi tornaegyesület 5. évi működése. (Titkári jelentés.) Minél nagyobb haladást tüntet fel az emberiség a szellemi téren, minél kényelmesbbé teszik a külön­féle találmányok az életmódot és a műveltség nagyobb foka nagyobb szellemi munkásságot követel a mai tár­sadalom polgárától , annál szükségesebb, hogy testün­ket is a rohamos szellemi művelésnek megfelelőleg, vele lépést tartva, összhangzóan fejleszszük. A túl­feszített szellemi munkálkodás a testizmok teljesen hiányos vagy egyoldalú foglalkoztatása mellett, a hiva­tal- vagy hivatásszerű, csakis álló vagy ülő helyzetben zárt sőt rész levegőjű helyen való foglalkozás változatos testmozgás nélkül ugyanis előbb-utóbb megboszálja magát a testen a betegségek azon különböző alakjai­ban, melyek idő előtt megtámadják az érzéki szerveket, a testgépezet egyes részeit; korábban áll be a testi gyengeség, az erőtlen öregség. A testi szervek pety­­hüdtsége a megromlott idegrendszer közvetítésével mindenesetre gyengítőleg fog hatni a lélekre is, míg az egészséges testben egészséges lélek lakozik; amint ezt már a legrégibb kor népei is álljják. Ezen tapasztalati tényeken alapuló igazságokból önként következik, hogy a testet elsatnyulásától csak úgy óvhatjuk meg, ha a jelen társadalmi viszonyok által okozott testromboló hatások ellensúlyozásául tes­tünket mesterséges úton fejlesztjük, ha testünket az izomerő minden oldalú fokozásával edzük. — E czért legjobban „a testet fejlesztő, képző és épségben tartó rendszeres testgyakorlat“ azaz tornászás által érthetjük el. A tornászás szükségességét épúgy az ó-, mint a legújabb kor minden művelt nemzete belátta és ipar­kodott és iparkodik minél általánossabbá tenni azt. Évről-évre több-több tornaegyesület alakult nemcsak Európában, hanem legújabban a többi világrészekben is. Hogy nagy fontosságú tényezőt képez a tornászás a nevelés terén is legfényesebben igazolja azon tény, hogy napjainkban sehol sincs valamire való intézet, hol a tornatanításra ne volna kötelező. Hazánk a tornázás terén sem akart hátrább maradni a többi országok után; iskolai tornahelyisé­­gekben és eddig 37 tornaegyesületben tornászunk. A fentebb vázoltak és azon nemes czél által vezéreltetve, hogy a hazai tornászás előmozdításával nemzetünk fiaiban erősbítessék . 12 lelkes férfiú, élén Mossóczy István úrral, szeretve tisztelt elnökünkkel, 1880. szeptember 30-án előleges értekezletre gyűlt össze e helyen, hogy Pozsonyban tornaegyesületet létesítsenek. Elvben mégis alakult e napon! Az ideig­lenes bizottság Mossóczy István id. elnöklete alatt ki­bocsátja az aláírási íveket, melyek alapján okt. 23-án alakuló közgyűlést hívott össze. A közgyűlés dr. Bugel Edmond korelnök vezetése mellett előbb megállapítja a behatási díjat 2­ártban és a tagsági díjat havi 50 kvban, azután titkos szavazás útján megválasztja a bizottságot, mely okt. 27-én tartott ülésében Mossóczy Istvánt kiáltá ki elnöknek. Ugyanezen napon elnök, dr. Zigárdy Aladár jegyző, Gottl Adolf és Hetényi Bódog tornatanító és dr. Hoffmann Frigyes urakból álló bizottság választatott meg az alapszabályok kidol­gozására. — 1881. márczius­ 7-én tartott választmányi ülésen a jegyző felolvassa az iskolaszéknek — a nép­iskolai tornahelyiség átengedéséért hozzá benyújtott folyamodványra adott — válaszát, mely szerint az egyesület használati díj fejében évenkint 80 frtot fizet. Ugyanezen i­lésen lettek az alapszabályok teljesen megállapítva és azoknak a magy. kir. belügyminisz­tériumhoz való felterjesztése elhatározva. A minisz­­terileg megerősített és 1881. május 1-én kelt mi­niszteri rendelettel leküldött alapszabályok egyik pél­dányát 1881 szeptember 6-án összehívott választmány átvevén, kimondta, hogy az egyleti tornászás tényleg szeptember 15-én veszi kezdetét. Ez időtájban a beírt egyesületi tagok száma — amint a rendelkezésemre álló iratanyagból kivehettem, 1­58 volt. A pozsonyi tornaegyesület első évére vonatkozó ezen adatokat csakis azért soroltam elő, mert egyesüle­tünk most élte át első quinqueniumát, most üli 5 éves fennállásának ünnepét. Ennek következtében nem tar­tom fölöslegesnek, ha titkári tisztem keretén túl ter­jeszkedve, egyesületünk 5 éves szerény működésének, szellemi és anyagi haladásának főbb mozzanatait jele­zem annál is inkább, mert elmúlt évi egyesületi mű­ködéséről világosabb képet nyújthatok, ha azt az előbbi évekével hasonlíto­m­ össze. A tagok száma: 1881. 58, 1882. 49, 1883. 46, 1884. 56, 1885. 65. 1885. évben az alapító tagok száma 2, a pártoló tagok száma 5, a rendes tagok száma 58, tiszteletbeli tag van­­. (Martinengó Nán­dor, városi tűzoltó parancsnok. Kilépett 11 tag, de helyébe az egyesületbe belépett 20 tag.­ A­mi a működő tagok számát, a tornaterem lá­togatottságát illeti, sajnálattal kell kijelentenem, hogy erre nézve pontos feljegyzéseket nem találtam és magam is csak múlt évi szeptember hó 1- től kezdtem a tagok számát kitüntető jegyzéket vezetni. A működő tagok száma ingadozó volt: őszszel növekedett, a tél kezdetétől fogva pedig fogyott; folyó évi január hóban ugyanis 10 órában összesen 130 tag, s így átlag egy órában 13 tag tornászott. Mindamellett azonban az egyesületi tornászás általánosságban noha sok kívánni valót hagy is hátra és a rendes tagok legalább egy harmada működhetnek tényleg, — kielégítőnek vehető, mivel, összehasonlítva az előbbi évek és a múlt év tavaszán tornászok cse­kélyebb számával — inkább haladást mint visszaesést tüntet fel; az őszszel többször 3 csapatban is tornásztunk a szereken. A tagok folytonos változásai idézte elő, hogy daczára a növekvő számnak és a nagyobb lendülésnek, a múlt évben sem kirándulást sem dísztornászást nem rendezhetett az egyesület. Kirándulás az 5 éves ciklus­­ban csak egyszer volt: 1884. május 18-án Mária völgybe, melyben 7 tag vett részt; dísztornászást szin­tén csak egyszer tartott az egyesület fenállása óta, 1882. évi márczius havában. Örömmel kell constatálnom a tényt, hogy daczára a múlt évben eszközölt, az eddigi évekénél tetemesebb kiadásnak, a pénztári állapot kedvezőbb eredményt tüntett fel az eddigieknél. (Itt következik a jelentésnek az egylet anyagi ügyért feltüntető kimutatása, de melyet lapunk szűk tere miatt nem közölhetünk. Szerk.) A múlt évi közgyűlés óta mai napig összesen 5 ülést tartott a választmány. Ezen választmányi ülések tárgyai nem kevésbbé voltak fontosak, mint a megelőző évek alatt tarottaké. A választmány lényegesebb határozatai a következők : (1885. 111/14. ülésen.) 1. A pozsonyi tornaegyesü­let belép az országos tornaszövetségbe. 2. Matolay Elek, a magyar tornászás létrehozója síremlékére 5 frtot küld az egyesületi pénztárból.

Next