Herkules, 1889. január-november (6. évfolyam, 1-20. szám)

1889-01-15 / 1. szám

2 összes nemzetei között a legtöbbet tesz ifjúsága testi és lelki erőinek kifejtéséért és az élet küzdelmeire való előkészítéséért. Sehol sem fordít az iskola az egyéniség kifejtésére akkora gondot, mint Albion földjén s egy társadalomban sem veti oly nagyon latba az egyén a maga és az egyének szellemi és erkölcsi erőit, mint az angol társadalomban ; erőinek összemérkőzéséből sehol sem kerül ki oly egészséges közvélemény, mint éppen John Bull hazájában. Ennek a küzdésre való alkalmasságnak gyökere az iskola, mely a legnagyobb gonddal igyekszik az ifjúság testi és lelki erőit egyformán gyakorolni s egymással egyensúlyban tartani. Minő gondos előkészületben részesül az angol ifjú az élet küzdelmeire! Mint tanuló kétféle levegőt szív : a ödött és födetlen iskola levegőjét. A födetlen iskola: a átéktér, melyen a széles váll és a fejlett izomrendszer mellett önuralomra, lélekjelenlétre kitartásra, bátorságra, rugalmasságra, könnyedségre és munkakedvre tesz szert. Az angol jogászok és képviselők a test erejét s a gondolkodás tisztaságát úgy szerzik meg, hogy vadásznak, agarásznak, Norvégiába mennek halászni, vagy az Alpeseket mászszák meg, vagy pedig több mértföldre menő gyaloglásokat végeznek naponkint. így tettek Peer, Brougham, Campbell, Brigitt s igy tesz Gladstone és a nagy pártvezérek majd mindenike , s a tanácsterem kiváló munkásai szint oly kitartó munkával idomítják testüket, mint szellemüket. Felméri Lajos, egyet, tanár, (Befejező közlemény következik). T A R C Z A. Bécsi sportélet. Hiába «pakoltam» be jó «Jakson-Haynemet» és hiába vártam a Rezidenstadt kedves fehér karácsonyát szánoktól csillogó Ringjével és jégmezőin tovasikló szőke , szépeivel. Szomorúan olvasgattam a Graben és Kärtnerstrasse sarkán kiakasztott egyleti táblákat, hogy a köd és nedvesség miatt minden jégpálya zárva marad. A korcsolya-kereskedők velem együtt búsultak, pedig mily remek az idei korcsolya-választás. A burkusok leverték a grácziakat, a remseheudi (porosz) Jak- son-korcsolyák sokkal elegánsabb és karcsúbb alakkal bírnak és hátsó felhajlásuk is merészebb és praktiku sabb és a mi fő, egy pár niklirozott (ezüstszerű platinis) porosz Jakson 7 frt 50 krba, gyári áron (többet szállítva, pedig csak 6 frt 50 krba kerül, tehát a grájczinál olcsóbb és jobb aczéljánál fogva tartósabb is. ABirovics-féle excelsior halifaxot a bécsi kereskedők használhatatlannak és így nem is keresettnek állítják. A bécsi korcsolyapályák egy hatalmas versenytársra találtak a Stefánia-területen, melyet világhírű művészük Frey Lipót rendezett be; január közepén egy gyönyörű jégünnepélyyel fogják megnyitni. Egy kai cm Remsehid-Jaksent Hotelembe küldetvén és a Dreher-pínczében magamat kellőképen megerősítvén, kisiettem a felső tízezrek ebédelőtti rendezvona-jára. Déli tizenkettőtől kettőig az operától a Schwar-zenberg-térig hullámzik ez a «spüttös» világ, ez a fekete és kék bársony szalagú czilinderes és mély kivágású mencsikott-sereg és az a tengerzöld derekú és I aranyfürtü ezernyi szép bécsi tündér. Karácsony másodünnepén tavaszi verőfényben felrobognak a királyi fogasok aranyrojtos és aranykalapú csatlósaikkal, a nehéz 17 markos lovak méltóságos trabobja mellett villámsebesen vágtatnak a «Gigerl»-ek, «sikkesek» és «wlan»-osok unnumedirt flakkerjei, sötétkék függönyeik alól nem egy sport-lady boldog arczocskája mosolyog ki reád. A sok gazdag mágnás, burger és bankár-fogatok közül már messze feltűnik egy kedves kis huszárfogat fő—16 markos, őzkarcsú két pejlóval, utánozhatlan szép fejtartással, ez Zubovics Fedor m. k. honvédhuszár százados barátomnak fogatja, ki Lang-Enzersdorfi vadászkastélyából 40 percz alatt futtat be a Ringre. Csakis Zubovits képes a világhírű bécsi frakkerosokat a Prater jó talaján túlhajtani. (De most már a szigorú rendőri tilalom mellett nem lehet sebesen hajtani. A Ring szép világa és a bécsi fogatok fényének méltó esti képét a sokat haladott Renz circusában írthatom. HERKULES: A turisztika és Budapest. Az ország fővárosának közönsége évek hosszú sorai óta meglehetősen közönyösen viselte magát a turistikával szemben. A főváros vidéke par excellence nem is a turistaságra van teremtve, a pesti oldal egészen sik s TURISZTIKA. 1889 a budai oldal hegyei között sincsen oly hegy egy sem, a melynek megmászása életveszéllyel járna, pedig a turisztika igen sok ember előtt az életveszélylyel kezdődik, bár e felfogás nagyon téves. Évekkel ezelőtt megalakították a Kárpát-egyesület budapesti osztályát, de ez nem tudott igazi életre kelni. A főváros publikuma apró társaságokban rendezett gyalogkirándulásokat ide is oda is, de a turistasportot űző egylet nem tudott megélni Budapesten A múlt évben aztán végre keletkezett a Budapest-hegyvidéki turista club, melynek a Svábhegy lakói voltak megalapítói s a fővárosi polgárság legtekintélyesebbjei a fenntartói. Ez az ifjú egylet a múlt nyáron már igen szép tevékenységet fejtett ki s jövője biztosítva van. íme azonban most mi történik ? — Az, ami már Magyarországon nagyon megszokott dolog, az történt, hogy mikor már egy club megalakult s igen szép működést fejtett ki, akkor hamarosan csináltak neki egy ellenlábast, egy concurrens egyletet, most megalakították ismét a Kárpát egyesület budapesti osztályát. Már most aztán egy félév alatt alakult két turistaclub is Budapesten. Ne tessék félreérteni, nem akarok én recriminálni, sőt kívánom, a sport érdekében maradjon fenn és virágozzék mind a két egylet; csak azon aggodalmamnak bátorkodom kifejezést adni, hogy ha évtizedeken keresztül nem tudott megélni a fővárosban egyetlenegy turistaclub, vájjon hogy fog megélni s anyagilag is gyarapodni most két egylet ? s vájjon nem fog-e majd mind a kettő csak tengődni ? Ha meg akar élni mind a kettő, úgy a legelső dolog, hogy egymással a két club jó viszonyban legyen s e tekintetben az ifjabb egyleté a Kárpát-egyesület budapesti osztályáé a kötelesség, hogy az első lépést megtegye s hivatalos érintkezésbe lépjen az öregebb egylettel.