Herkules, 1894. január-december (11. évfolyam, 1-24. szám)

1894-01-01 / 1. szám

zavarokat észlelt magán, nem orvoshoz sietett, hanem Gö­rögországba ment. Itt belépett a gymnasiumba, a görögök testgyakorló intézetébe, szorgalmasan részt vett az ath­­letikai gyakorlatokban s két évi kemény munka után visszatért a fórumra küzdeni oly egészségesen, mint a földjét mivelő parasztok. Mivel a testedző játékoknál minden izom egyenletesen s erőltetés nélkül fejlődik, mivel a játék okozta élénkség és örömérzet az idegekre is kellemesen s erősitőleg hat, a játékok élettani hatása megbecsülhetetlen s korunk divatos betegségének, az idegességnek legjobb orvosszerei. A növendékek összes testi és lelki sajátságai sehol sem mutatkoznak szembe­tűnőbben, mint a játékokban s igy a nevelőre nézve megbecsülhetetlen támaszpontul szolgálhatnak nevelői eljárásában. A játékok jellemfejlesztő hatásuk miatt is igen be­csesek. A játék kitartásra, türelemre szoktat, mi álta­lános elterjedés mellett a szalmalánghoz hasonló magyar jellemvonás átalakítására vezethetne. Az angol tanulók türelme, melylyel egy-egy játékban magukat gyakorolják s valamely versenyre előkészülnek, valóban bámulatos, íme az angol nép jelemszillárdságának, szívós termé­szetének életgyökerei! A játék a benne résztvevőt önmaga ellenőrzésére s önfegyelmezésre készti. Hanyag, aluszékony játszók károsan folynak be a játék menetére és saját kárukon tanulják meg a figyelem és önuralom becsét most a játékban, idővel az életben. A játszó kéntelen megfontolta cselekedni, a játék mozzanatait hidegvérrel követni, gyorsan határozni s azt époly gyorsan végrehajtani. A gyakorlatlan játszó kénytelen hibáját belátni tár­sainak szemrehányásait tűrni, azonban saját javára, mert a hiúságtól, önteltségtől s egyéb káros kinövésektől így szabadul meg legbiztosabban. Hogy a játék sikerüljön, a játszók kénytelenek alá­rendelni magukat a vezető intézkedéseinek. Mivel az engedelmesség és alárendelés igen nehéz dolog, korán kell kezdeni annak megtanulását s hozzá ily kellemes és biztos módon , játékok útján. Minden gyermek kény­telen belátni, hogy a játék szabályainak s a vezető intézkedésének ignorálása a párt bukására vezet. A ve­zetőt a legjobb játszók közül rendesen önkényt választ­ják, ki mig jól játszani megtanult, bizonyára az engedel­messég erényét is elsajátíta, mi legjobb biztosítéka az okos parancsolási képességnek. Ha azonban ehhez nem ért, alárendeltjei forradalmat csinálnak és leteszik Mint ezekből kitetszik, a játék a társadalmi erényeknek az összehangzó testületi életnek kútforrása. Az angolok példája legvilágosabban mutatja a já­tékok nemzeti nagy fontosságát. Az angolok a játékot évszázadok óta szükségesnek tartják és gyakorolják. Országuk zordán éghajlata erős testet kíván s arra ők testgyakorlással tesznek szert. Nemzeti játékaik a cricket és a kirúgó­ labda (foot­ball), melynek az izmok edzése mellett a bátorságot, hidegvérűséget, önzetlenséget és lélekjelenlétet mindennél biztosabban fejlesztik. Az angol nevelőintézeteknek egyik legfőbb alkotó része a nagyszerű játéktér, hol a játékra hetenkint 12—20—25 órát fordítanak az intézetek külön­­félesége szerint. Ez természetesen csak úgy lehetséges, hogy a növendékek bennlaknak az intézetben a nevelés­oktatásuk ügyét egészen egy kéz intézi. Innen van, hogy a játék az angoloknál az iskolából a társadalomba is átment s Angliában nemcsak gyermekek, hanem férfiak s nők, közpolgárok s magasrangú államférfiak is egy­aránt játszanak. A testi nevelésnek szükségességéről s benne a já­tékoknak nagy fontoságáról meg lévén győződve, már a legközelebb múlt egy­ pár iskolaévben, de még inkább a most elmúltban azon, voltunk, hogy növendékeink télen korcsolyázzanak, nyáron fürödjenek s kik még nem tud­nak, úszni tanuljanak. A korcsolyázás a lábizmokat erősiti s az egyen­súlyozással a testet edzi és ügyessé teszi. Az erősen táguló tüdőt a friss levegő erősiti s a vért felfrissíti. A lomhaságát vesztő test rugalmassá válik s a lélek is megelevenedik. Ennélfogva haszna igen nagy. Az úszás a benne résztvevő izmokat edzi, a tüdőt és a mellkast tágítja, fejleszti s az életmentésre képessé tesz. Úgy ezen tulajdonságai,­mint a fürdéssel járó tisz­taság és üdülés miatt igen kívánatos, hogy a­hol a helyi viszonyok (mint pl. nálunk Zentán) lehetővé teszik, min­denki megtanulja s minél többet gyakorolja. De gondos­kodásunk tárgyát leginkább a játékok képezték. Szerdán és szombaton délután, ha az idő engedte, a tanulókat zászló alatt s dobszó mellett a Népkertnek a várostól e czélra átengedett nagy játékterére vezettük; előttük ismeretlen játékokra őket betanítottuk, játszásra buzdí­tottuk, a játszani vonakodókat arra utasítottuk s őket a játékban vezettük. Felmentést csak beteg tanuló nyerhe­tett. Ha az idő kevésbbé volt alkalmas, az intézet udva­rában levő szép tornateret használtuk fel az említett czélra. Mivel pedig itt sok tanuló kényelmesen nem játszhatik, azoknak egy része tornaversenyben vett részt a tornatanár vezetése alatt. Úgy ő, mint az igazgató s egyik-másik rendes tanár mindig jelen volt az ily játé­kokon. Az énektanítás intézetünkben évek óta rendszeresítve van, mi közönségünknek dicséretére válik. Ugyanis az énektanítás nem csak a kedélyképzés eszköze, hanem a testi nevelésé is. A nyár folyamán kirándulásokat is tettünk. Azt hissszük, hogy a kezdet nehézségeit le­küzdve, évről-évre nagyobb haladást tehetünk a meg­kezdett téren s a testi nevelés ügyét biztos alapokra fektetve, az értelmi és erkölcsi nevelést is intenzivebbé teszszük. Szücs Lajos, gymn. igazgató Zentán. A torna az ezredéves kiállításon. A kiállítási bi­zottság elhatározta, hogy egy 240 □ mt. alapterületű tornacsarnok, s mellette egy 60 □ mt. alapterületű mel­lékhelyiség fog szolgálni a testinevelési és sporttárgyak kiállítására. Ezenkívül elhatároztatott, hogy a tornacsar­nok egy oly szabadtér mellett legyen, mely a nyári torna­térnek legalább kisebbített képéül szolgáljon. A kultusz­­minsztérium által rendezendő ifjúsági verseny idején a tornatanárok kongresszust tartanak. Sok intézet érdek­lődik a kiállítás iránt s már előre látható, hogy a kiál­lításnak a tornacsarnok egyik tanulságos és látványos nézni valója lesz. Szerkesztőségünk minden kérdésre, — jöjjön az iskolától, vagy egyestől, — szívesen ad tájékoztató választ, a­mit annál könnyebben tehetünk, mert lapunk mindkét szerkesztője csoportbizottsági tagja a millenáris kiállításnak s egyikük­épen előadója a kiál­lítás tornászati részének. Az aradi torna egylet 15 éves fennállását a meg­­ünneplendő, elhatározta, hogy február hó 3-án a „Fehér Kereszt“ nagytermében torna- és vivó-gyakorlatokkal

Next