Herkules, 1895. január-december (12. évfolyam, 1-24. szám)

1895-01-01 / 1. szám

gyakorlatnál 5-tel; a 6, 7 és 8 számú gyakorlatnál 6-tal ; a 9. és 10. számú gyakorlatnál 7-tel ; a 11. és 12. számú gyakorlatnál 8-czal. A szorzatok összege adja számokban kifejezve az iskola­ korcsolyá­zásnál elért eredményt. (Elérhető legnagyobb pontszám 216.) A szabad választás szerinti korcsolyázásnál adatik : 0—5 pont a gyakorlatok hibátlan és biztos kiviteléért ; 0—5 pont a bemutatott gyakorlatok nehézsége szerint; 0—5 pont a mutatványok változatos­sága szerint, összesen tehát 15 pont maximum. Az összeg azután szoroztatik 7-tel és ezen szorzathoz az iskola korcsolyázásnál elért pontszámokat hozzászámítva, adja az összeredményt. A bírák egymástól függetlenül töltik ki bíráló lapjaikat. A bíráló lapok bevonatván, azok végösszegei összeszámittatnak és a bírák számával való osztás után nyeretik a végeredmény. Ha két vagy több versenyző végösszegben egyenlő pontszámot nyer, az iskola­korcsolyázásnál elért nagyobb pontszám dönt. Mindegyik versenyző nevének felszólítása után legkésőbb két perc­c­el köteles a gyakorlatot megkezdeni, különben 0-t kap. Az iskolagyakorlatok mindegyikét egyik versenyző a másik után csinálja meg. A versenyzők sorrendje sorshúzás által állapittatik meg. Minden egyéb felmerülhető kérdésben a nemzetközi korcsolyázó szövetkezet Schewenningenben 1892. évben tartott congressusának és az 1893. évi január 23-án Berlinben tartott értekezletnek hatá­­rozmányai, valamint a német és osztrák korcsolyázó szövetség ver­senyszabályai — a­mennyiben azokat kiegészítik, — mérvadók.­ ­ Nemzetközi gyors és műkorcsolyázási versenyek kapcsolatosan az európai bajnoki versenyekkel meg­tartva 1895. január 27-én a budapesti korcsolyázó egylet által az egylet városligeti természetes jégpályáján. A pálya hossza kb. 400 méter két görbülettel kb. 20 mé­teres görbületi sugárral. Délután 3 órakor: Síkverseny 5000 méter. Nyitva minden úrkorcsolyázó számára, a­kik az európai baj­nokságra nem neveztek. Együttes indulás pisztolylövésre. Tiszteletdíj az elsőnek és másodiknak. Tét 2 frt. Délután 4 fél órakor. Síkverseny 500 méter. Fel­tételek, díjak és tételek mint az előbbinél. Délután 5 órakor. Páros műverseny : 1 hölgy 1 úr. A gyakorlatok szabad választás szerint 5 percznyi maxi­mális időtartamon belül. A győztes párnak tiszteletdij. Nyitva minden műkedvelő (amateur) korcsolyázó részére. Tét 2 frt. A nevezések csütörtök 1895. január 24-én d. u. 8 óráig a budapesti korcsolyázó egylet versenybizott­ságához intézendők. (Városliget.) A versenyek feltételei, a­mennyiben különös hatá­rozatok nincsenek, ugyanazok, mint az Európa bajnoki versenyeknél. A versenybizottság fentartja magának a jogot, hogy szükség esetén a versenyek kezdetének időpontját vagy a sorrendet megváltoztathassa. A budapesti korcsolyázó egylet versenybizottsága. Olvasóinkhoz, Az iskolai testi nevelés és a testedző sportok mindenikének lapunk 11 éve hű szolgája. Ez idő alatt mindkét ügy rohamosan fejlődött, de a munka, tennivaló annál több. Az irodalmilag megindított mozgalom az eszmék valósulásának stádiumába jutott. Olvasóink és önzetlen munkatársaink támo­gatására számítunk, és reméljük, hogy a lap­ter­A társadalom a műveltség emelkedésével mind több és több jogokat és élvezeteket biztosít a nők számára a nélkül, hogy az így a férfihez közelebb jövő nőt nőies­ségéből kivettkezettnek tekintené. Azonban a szép, ár­tatlan állatok lelövését nálunk sokan ma is nőietlennek, a vadászónőt érzéketlennek tartják. De ugyanezek di­csérik gazdaasszonyainkat, kik a még ártatlanabb házi galamb, csirke stb. nyakát el tudják vágni. Mondjuk ki, hogy azon nő számára, ki anyai, háziasszonyi, feleségi kötelességei mellett ráér a vadászatra, nem lehet szebb szórakozás, mint a vadászat. A nők számára különösen a hajtóvadászatok valók, hol kevés járás után szép eredményt érhet el a nem épen jó lövő is. De oly helyen, hol elég sok a vad, még kellemesebb a les. A vadászathoz csak ép és egészséges nő kezdjen, mert a szenvedély elfeledteti a beteges nővel baját és nem tud vigyázni magára. Minden nőre nézve még a fegyvernél is fontosabb az öltözet De itt ne csak a szépség vezesse nőinket, hanem a czélszerűség is. Különösen jól kell öltözni a téli vadászathoz. Bizonyára a czipő helyett itt jobb a nagy csizma. A kalap helyett pedig igen czélszerű a sapka. Képünkön egy olyan sapkát is bemutatunk, mely a kabáttal egy darabot képez. Nagy hidegben szánról való vadászatban különösen ajánlatos. A szoknya bizony a vadászatban alkalmatlan, ezért vagy nagyon rö­vidre szabatik, vagy helyét a velo­­cipédezésnél már megszokott bő nad­rág foglalja el. Nálunk még ez ideig alig kivétel­kép vadásznak asszonyaink, mert ily dologban a férjek kissé keletie­sen gondolkoznak : Főzze meg a vacsorát, Tárt karokkal, édes csókkal Várja haza az urát! Nők a vadászaton i­ jesztésével és munkásságuk megajándékozásával a nemzeti fontosságú ügynek, a testi nevelésnek és erősödésnek mindezután is erős munkásai le­hetünk. Igyekezni fogunk, hogy a csekély előfi­zetési összeget olvasóink szívesen küldjék be, mert lapunkat nem csak szakszerű alapossággal, de vál­tozatos tartalommal szerkesztjük. Szerk.

Next