Herkules, 1896. május-november (13. évfolyam, 10-22. szám)
1896-05-15 / 10. szám
Az Achiles Sport-Egylet, Aradi Korcsolyázó-Egylet, Budapesti polgári lövészegyes., Budapesti Torna Club Beregszászi Korcsolyázó-egylet, Bpesti hegyvidéki Turista-Egyl., Budapesti Korcsolyázó-Egylet, Budapesti Torna-Egylet, Délvidéki Kerékpár- Egylet, Debreczeni Korcsolyázó-Egylet Debreczeni Torna- Egylet, Első Magyar Vívó Egylet, Érsekujv. Vivő-s Torna-Egyes., Főv. Vivó-Club, Győri Csónakázó-Egyesület, Kassai Korcsolyázó-Egylet, Kassai Tornázó és Vivő-Egyes. Kolozsvári Athletikai Club, Kolozsvári Korcsolyázó-Egylet, Körmendi Athletikai Club, Kunsztmártoni Csón.-Korcs.-Egyl. Lévai Torna- és Vívó- Egyet Lőcsei Korcsolyázó-Egylet, Lőcsei vívó- és Torna-Egyesület, Magy. Testgyakorlók Köre, Márm.-szigeti ifj. torna-egylet, Magyar Liszó-Egylet, Maros-Vásárhelyi Torna-Egylet, Magyar-Óvári Torna- s Vivó Egyl., Marosvásárhelyi Kerékpár-Egylet, Maros Vásárhelyi Korcs.-Egylet, NI.-Bányai Torna és Korcs.- Egyl., Nagy-Enyedi Korcsolyázó-Egyl., Nagy-Kanizsai Torna-Egylet, Nagy-Kállói Korcsolyázó-Egylet, HIVATALOS Nemzeti Hajós-Egylet, Nepun Bpesti Evező-Egylet, O-Becsei Kerékpár-Egyes., Óbudai Torna-Egylet, Pécsi Athletikai Club, Pozsonyi Hajós-Egylet, Pápai Korcsolya-Egylet, Pozsonyi Torna-Egylet.t, Privigyei Korcs.-Egylet, Rimaszombati Korcs - Egylet Quarnero csónakázó-egylet, Sátoraljaújhelyi Korcs. Egyl. Selmeczi Akad. Athléta-Club, Soproni Korcsolyázó-Egylet, Sportkedvelők Köre, Szabadkai Sport-Egylet, Szabadkai Torna-Egylet KÖZLÖNYE A vallás-és közoktatásügyi miniszter ő nagyméltósága 47,020 számú rendeletével ajánlja e lapot Magyarország összes tanintézeteinek \Ae>Я 10. szám. Előfizetési díj: Negyedévre ... ... 1 frt Félévre___________ 2 frt Egész. évre ______ 4 frt Egyes szém 20 kr. Megjeleli havonkint kétszer. XIII évfolyam. Budapest, __jUs 15. HERKULES SZERKESZTIK : PORZSOLT JENŐ. Ferencz-körut 16. PORZSOL!' KALMAN. József kürut 5. Szerkesztőség kiadóhivatal Budapest, József körút 5. szám. Kéziratokat vissza nem küldünk. Szarvasi Korcsolyázó Kör, Szatmár-Németi torna és vivót-egyl., Szegedi Csónakázó-Egylet, Szegedi Korcsolyázó-Egylet, Szegedi Torna-Egylet, Székely-Udvarhelyi Korcs.-Egylet, Szökés fehérvári Korcs.-Egylet, Szegedi Kerékpár-Egyesület, Szászvárosi Athletika-Club, Szolnoki Korcsolyázó-Egylet, Temesvári Korcsolyázó-Egylet, Torontáli korcs.- és hajós-Egylet, Torontáli athletikai club Tordai Korcsolyázó-Egylet, Újvidéki Kerékpár-Egyesült Veszprémi Torna-Egyesült Zsombolyai Atletikai-Club Egy millió a közművelődésnek. Budapest fő- és székváros egy milliót adományozott közelebbi díszközgyűlésén kulturális parókra. Hogy mire fordíttassék ezen a főváros gazdaságához nézve is tekintélyes összeg, azt a tanács javaslatára ezután fogja a közgyűlés elhatározni. Bizonyosan a kulturális czélok szolgálatában számos igen fontos intézmény mellett az általunk szolgált ügy, a testi nevelés is egyik számbavehető tényező, melyre, ha eddig a legutolsó sorban esett a tekintet, csak annál fontosabb ok, hogy most nagyobb gondozásban részesüljön. Nem remélhetjük, hogy akár az állam akár a társadalom az ifjúság testi épsége ügyében a rendes költségvetési keretben, a mindennapi szűkös adakozásokból valami nagyobb tevékenységet fejthetne ki; nem remélhetjük, hogy a közoktatásra oly sokat áldozó főváros a testi nevelésre külön valami sokat tehetne. Pedig e téren a fővárosra már régen egy valóban mulaszthatatlan kötelesség vár: a városi játékterek felállítása. Azt gondoljuk, hogy magyarázatra sem szorul a mi olvasóink körében, hogy a játékoknak lehetővé tétele a fővárosi senyvedő ifjúság körében első rangú közművelődési feladat, melyért elég sokat áldozni nem is lehet. Tudjuk, hogy a főváros előbb utóbb a vásároktól megszabaduló tereken kisebb játéktereket létesít sétányoktól környezve. De mit fog érni a 3—4 kis játéktér a főváros iskoláinak. Ide nagy áldozat kell, ehhez nagy elhatározás és nagy lelkesedés szükséges. Azt kellene ugyanis megvalósítani, hogy a fővárosnak minden iskolája rendelkezhessék egy hozzá közel eső játéktérrel és mindenik iskolának legyen megfelelő nagy szabad udvara. Pár száz év múlva mosolyogni fognak ez óhajtáson, mert képzelni sem tudnak iskolát máskép, de ma úgy áll a dolog a fővárosban, hogy két állami középiskolán (a Markó és Barcsay utczában) kívül fővárosunk palotaiskolái közt egynek sincs szabad udvara, hol a gyerekek szabadon mozoghatnának. És ama két iskola növendékei a testi épség és erő terén, az ifjúsági versenyeken félelmes ellenfelek az ország minden iskolái előtt. Pedig ők is csak az aránylag szűk iskolaudvaron és nem egy czélszerű játéktéren szerzik ügyességüket és erejüket. Az ország szeme mindig a fővároson függ, a vidéknek e téren itt-ott kifejtett munkássága nem termi meg gyümölcsét. És a fővárosnak van elsősorban szüksége játékterekre, mert a vidéken a rét, a mező csaknem helyettesíti a játéktért. Nemcsak , a testi nevelés egyenes czéljából szükséges a fővárosi játékterek létesítése, hanem az ifjúság erkölcsös nevelése érdekében is. A játéktér a kávéház levegőjétől és romlására vezető mutatásától vonja el a serdülő ifjúságot. Mit kívánhatunk tehát a főváros hatóságától ? Azt, hogy a most tett nagylelkű alapítványának egy részét fordítsa arra, hogy az iskolák szomszédságában kisebb játéktereket, szabad udvarokat létesítsen és a város közelfekvő határán több nagyobb, jól berendezett játéktért készíttessen. Ezek persze nem tűnnek fel alapítvány szerűnek mint egy árvaház mint egy kórház, de létesítésük hasonló üdvös lenne.