Herkules, 1896. május-november (13. évfolyam, 10-22. szám)

1896-05-15 / 10. szám

Az Achiles Sport-Egylet, Aradi Korcsolyázó-Egylet, Budapesti polgári lövészegyes., Budapesti Torna­ Club Beregszászi Korcsolyázó-egylet, Bpesti hegyvidéki Turista-Egyl., Budapesti Korcsolyázó-Egy­let, Budapesti Torna-Egylet, Délvidéki Kerékp­ár- Egylet, Debreczeni Korcsolyázó-Egylet Debreczeni Torna- Egylet, Első Magyar Vívó Egylet, Érsekujv. Vivő-­s Torna-Egyes., Főv. Vivó-Club, Győri Csónakázó-Egyesület, Kassai Korcsolyázó-Egylet, Kassai Tornázó és Vivő-Egyes. Kolozsvári Athletikai Club, Kolozsvári Korcsolyázó-Egylet, Körmendi Athletikai Club, Kunsztmártoni Csón.-Korcs.-Egyl. Lévai Torna- és Vívó- Egyet Lőcsei Korcsolyázó-Egylet, Lőcsei vívó- és Torna-Egyesület, Magy. Testgyakorlók Köre, Márm.-szigeti ifj. torna-egylet, Magyar Liszó-Egylet, Maros-Vásárhelyi Torn­a-Egy­let, Magyar-Óvári Torna- s Vivó Egyl., Maros­vásárhelyi Kerékpár-Egylet, Maros Vásárhelyi Korcs.-Egy­let, NI.-Bányai Torna­ és Korcs.- Egyl., Nagy-Enyedi Korcsolyázó-Egy­l., Nagy-Kanizsai Torna-Egylet, Nagy-Kállói Korcsolyázó-Egylet, H­I­VA­T­A­LOS Nemzeti Hajós-Egylet, Nep­un Bpesti Evező-Egylet, O-Becsei Kerékpár-Egyes., Ó­budai Torna-Egylet, Pécsi Athletikai Club, Pozsonyi Hajós-Egylet, Pápai Korcsolya-Egylet, Pozsonyi Torna-Egylet.t, Privigyei Korcs.-Egylet, Rimaszombati Korcs - Egylet Quarnero csónakázó­-egylet, Sátoraljaújhelyi Korcs. Egyl. Selmeczi Akad. Athléta-Club, Soproni Korcsolyázó-Egylet, Sportkedvelők Köre, Szabadkai Sport-Egylet, Szabadkai Torna-Egylet KÖZLÖNYE A vallás-és közoktatásügyi miniszter ő nagyméltósága 47,020 számú rendeletével ajánlja e lapot Magyaror­szág összes tanintézeteinek \Ae>Я 10. szám. Előfizetési díj: Negyedévre ... ... 1 frt Félévre___________ 2 frt Egész. évre ______ 4 frt Egyes szém­ 20 kr. Megjeleli havonkint kétszer. XIII évfolyam. Budapest, __jUs 15. HERKULES SZERKESZTIK : PORZSOLT JENŐ. Ferencz-körut 16. PORZSOL­!' KALMAN. József küru­t 5. Szerkesztőség kiadóhivatal Budapest, József­ körút 5. szám. Kéziratokat vissza nem küldünk. Szarvasi Korcsolyázó Kör, Szatmár-Németi torna és vivót-egyl., Szegedi Csónakázó-Egylet, Szegedi Korcsolyázó-Egylet, Szegedi Torna-Egylet, Székely-U­d­va­rhelyi Korcs.-Egylet, Szökés fehér­vári Korcs.-Egylet, Szegedi Kerékpár-Egyesület, Szászvárosi A­thletika-Club, Szolnoki Korcsolyázó-Egylet, Temesvári Korcsolyázó-Egylet, Torontáli korcs.- és hajós-Egylet, Torontáli athletikai club Tordai Korcsolyázó-Egylet, Újvidéki Kerékpár-Egyesült Veszprémi Torna-Egyesült Zsombolyai Atletikai-Club­ Egy millió a közművelődésnek. Budapest fő- és székváros egy milliót ado­mányozott közelebbi dísz­közgyűlésén kulturális pa­rókra. Hogy mire fordíttassék ezen a főváros gazdaságához nézve is tekintélyes összeg, azt a tanács javaslatára ezután fogja a közgyűlés el­határozni. Bizonyosan a kulturális czélok szol­gálatában számos igen fontos intézmény mellett az általunk szolgált ügy, a testi nevelés is egyik számbavehető tényező, melyre, ha eddig a leg­utolsó sorban esett a tekintet, csak annál fonto­sabb ok, hogy most­ nagyobb gondozásban ré­szesüljön. Nem remélhetjük, hogy akár az állam akár a társadalom az ifjúság testi épsége ügyében a rendes költségvetési keretben, a mindennapi szűkös adakozásokból valami nagyobb tevékeny­séget fejthetne ki; nem remélhetjük, hogy a közoktatásra oly sokat áldozó főváros a testi ne­velésre külön valami sokat tehetne. Pedig e téren a fővárosra már régen egy valóban mu­­laszthatatlan kötelesség vár: a városi játékterek felállítása. Azt gondoljuk, hogy magyarázatra sem szorul a mi olvasóink körében, hogy a já­tékoknak lehetővé tétele a fővárosi senyvedő ifjúság körében első rangú közművelődési fela­dat, melyért elég sokat áldozni nem is lehet. Tudjuk, hogy a főváros előbb utóbb a vá­sároktól megszabaduló tereken kisebb játéktereket létesít sétányoktól környezve. De mit fog érni a 3—4 kis játéktér a főváros iskoláinak. Ide nagy áldozat kell, ehhez nagy elhatározás és nagy lelkesedés szükséges. Azt kellene ugyanis megvalósítani, hogy a fővárosnak minden isko­lája rendelkezhessék egy hozzá közel eső játék­térrel és mindenik iskolának legyen megfelelő nagy szabad udvara. Pár száz év múlva moso­lyogni fognak ez óhajtáson, mert képzelni sem tudnak iskolát máskép, de ma úgy áll a dolog a fővárosban, hogy két állami középiskolán (a Markó és Barcsay utczában) kívül fővárosunk palota­iskolái közt egynek sincs szabad udvara, hol a gyerekek szabadon mozoghatnának. És ama két iskola növendékei a testi épség és erő terén, az ifjúsági versenyeken félelmes ellenfe­lek az ország minden iskolái előtt. Pedig ők is csak az aránylag szűk iskola­udvaron és nem egy czélszerű játéktéren szerzik ügyességüket és erejüket. Az ország szeme mindig a fővároson függ, a vidéknek e téren itt-ott kifejtett munkássága nem termi meg gyümölcsét. És a fővárosnak van első­sorban szüksége játékterekre, mert a vidé­ken a rét, a mező csaknem helyettesíti a játéktért. Nemcsak , a testi nevelés egyenes czéljából szükséges a fővárosi játékterek létesítése, ha­nem az ifjúság erkölcsös nevelése érdekében is. A játéktér a kávéház levegőjétől és romlására vezető mutatásától vonja el a serdülő ifjúságot. Mit kívánhatunk tehát a főváros hatóságától ? Azt, hogy a most tett nagylelkű alapítványának egy részét fordítsa arra, hogy az iskolák szom­szédságában kisebb játéktereket, szabad udvarokat létesítsen és a város közelfekvő határán több nagyobb, jól berendezett játéktért készíttessen. Ezek persze nem tűnnek fel alapítvány sze­rűnek mint egy árvaház mint egy kórház, de létesítésük hasonló üdvös lenne.

Next