Herkules, 1898. január-december (15. évfolyam, 1-24. szám)

1898-01-05 / 1. szám

o­á­nyos lengő-, azután ugrógyakorlatokat. Majd a mászó­szereket és a hintázást (de nem a függőt) veszi. Azon­ban a felsorolt korlátgyakorlatok legnagyobb része nem népiskolába való. Nyelvezetét nem is akarom bírálgatni, hisz e könyvecske régen jelent meg. Végre néhány nyújtógyakorlatot ír le. Az V. czikkben a „Baráti és ellenes gyakorlatok“ vannak. (Most ezeket társas-, szabad- és ellenállási gya­korlatoknak nevezzük.) Persze ezek közül a „Gúla“ szintén nem népiskolába való. — Ide sorozva a bir­kózást is. A VI. czikkben azokat a testgyakorlatokat veszi, melyek szorosan nem tartoznak a tornászat körébe. Felhozza a fürdést, külön az úszást és a korcsolyázást. Az utolsó (VII.) czikkben tornajátékokat sorol fel. — A lapdázást egy borzasztó versben írja le. Van még a czikk végén 5 ismert játékunk. Az „Illemtaniban helyes egészségi szabályokat so­rol elő. Ennyi egészségtan a népiskolában teljesen elég. Mivel azonban minket a művecskének leginkább a kö­zépső része érdekel, a többieket, melyek pedig sokkal értékesebbek, e lapban mellőznünk kell. Látjuk, hogy már negyedszázaddal ezelőtt volt ná­lunk egy kiváló képezdei tanár, ki ha nem is volt a tornából szakember, belátta a testi nevelés nagy fon­tosságát s lélekkel ösztönözte arra a jövő tanítást. Mun­kája ma is megérdemli az átolvasást. Tornatanár. A debreczeni keresk. akad. tornakörének versenyszabályai. 1. Általános határozatok A választmány minden évben legalább egyszer díj­­versenyt rendez és ennek határnapját a tanári karnak bejelenti. Kitűzi egyszermind a verseny sorrendjét és az egyénenkénti versenyeket és gondoskodik arról, hogy a tagok legalább 3 héttel a verseny előtt azokról tudo­mást szerezhesenek. A tagok egymás között versenyez­nek, tekintet nélkül arra, hogy melyik osztályba járnak. A versenyekre jelentkezők az intézeti tornaruhában tartoznak megjelenni. Azon tag, a­ki valamely egyénenkénti versenyben részt vesz, az összgyakorlatokban is okvetetlenül részt­­venni tartozik. A jurynek jogában áll a tömeges gya­korlatoknál kimutatott ügyességet és testtartást az egyé­nenkénti versenyek elbírálásánál figyelembe venni. Ha egy versenynél a versenyzők száma oly nagy, hogy a verseny 2 vagy több csoportban tartatik meg, a résztvevő tagok életkor és nagyság szerint csoporto­­sítandók. Minden tag minden egyénenkénti versenyben részt vehet és a minél több versenyben elért jó eredmény alapul szolgál a díjak odaítélésénél. A díjak jelenleg háromfélék : ezüstérem díszítéssel, ezüst és bronzérem. Egy és ugyanazon díj a három éven át csak egyszer szolgáltatik ki; ha azonban egy versenyző magasabb díjra érdemesnek ítéltetik, az előbbi versenyekben nyert alacsonyabbat megtartja. A versenyek az alant előírt s a VKM. által kiadott szabályzaton alapuló részletes szabályok szerint tartat­nak meg. Ha a válaszmány egy új szemnek beszerzését ha­tározza el, gondoskodik azonnal annak részletes ver­senyszabályairól is. 2. Részletes szabályok. a) Ma­g­a­s u­gr­á­s. Az ugrás ugródeszkáról történik. Az ugródeszka távolsága az ugrómérőtől 110 c­entiméter. A tornate­remben levő ugródeszkát mással pótolni­ nem szabad. Az ugrás magassága 120 cm.-nél kezdődik, s 5 — 5 cm.­­rel emelkedik. Minden versenyzőnek minden magasságra egy ugrása van. A nekifutás és felugrás tetszés sze­rint teljesíthető. Ha a versenyző bármely magasságban leüti a jelző­pálczát, a következő magasságban még részt vehet az ugrásban, de a jelzőpálczának két egy­másután következő magasságban való leverése az ug­rást érvénytelenné teszi és az illető a további ugrástól eláll. b) Távolugrás. Az ugrás ugródeszkáról történik. A tornateremben levő ugródeszkát mással pótolni nem szabad. A neki­futás és elugrás tetszés szerint teljesíthető. Minden ver­senyző kétszer ugrik és a jobb ugrása számít. Elhibá­zott nekiszaladás esetén, ha a versenyző az ugródeszkát még nem érintette, a bizottság megengedheti az ugrás megismétlését, de csak egyszer. Hátraesés, vagy hátra­­lépés az ugrás után, az ugrást érvénytelenné teszi, de egy ugrásnak beszámíttatik ; az így átugrott távolságot nem mérik meg. Az ugrás hossza az ugródeszka élétől a hátrább álló sarok nyomáig számít. c) T­á v o 1-m­agasugrás. Ezen versenyre ugyanazon szabályok érvényesek, melyek a távol- és magasugrásra külön érvényesek. A magasság és távolság viszonyait a verseny előtt mindig a felügyelő tanár határozza meg. d) Futás: A futó verseny pályáját a körülményekhez képest a felügyelő tanár határozza meg. A versenyzők egy vonalból, féllábbal a vonalra lépve, vezényszóra indulnak. Az indulást a felügyelő tanár, vagy annak helyettese jelzi. A czélnál a verseny­bíróság alkalmas módon határozza meg, ki érkezett meg elsőnek. Ha több csoportban történik a futás, az egyes csa­patoknál beérkezett elsők a versenybíróság által meg­határozandó távolságon újra futnak. A­ki versenytársát futás közben bármiként is aka­dályozza, az — habár elsőnek érkezett is be —, a dí­jazástól elesik. e) kitartó futás. A futóverseny pályáját és a versenyzők indulását a körülményekhez képest a felügyelő tanár határozza meg. Az elbírálásnál a kitartás és a befutott út viszonya képezi az elbírálás tárgyát. f) Akadály futás: E versenyfutásnál az akadályokat 70 cm. magas sövénygátak képezik. Azon versenyző, ki a gátat leüti, kilépettnek tekintetik. Az utána következők pedig, ha­bár gát nélkül is tovább futnak, rendes versenyzőknek tekintetnek. Egyebekben az eljárás ugyanaz, mint a d) alatti futásnál. g) Súlydobás. A súlydobás a versenyeknél mindig a tornaterem­ben levő kisebb (9,4 kg.) vasgolyóval történik, és lehet a) távolra és b) magasra dobás.

Next