Herkules, 1902. január-december (19. évfolyam, 1-24. szám)
1902-01-15 / 1. szám
nála jelentkeznek, amikor a trachoma ellenőrzése végett a tanulók szemeit évente kétszer végignézi, amikor a rajz, szépírás, testgyakorlat oktatását látogatva, valamelyik tanuló figyelmét felkelti, nemkülönben, ha bármelyik tanár a tanulót valami okból megvizsgálás végett hozzá küldi, vagy ha hatósági intézkedés alapján fertőző betegség miatt kitiltatik, végül, ha az osztályfőnök neki mindazon tanulók igazolványait átadja, melyekben kiállott betegségük miatt okozott mulasztást igazolják. Nyilvánvaló, hogy ilyen módon a tanítás a jelenleginél nagyobb megakasztást az iskolaorvos részéről elszenvedni , nem fog, meg lesz pedig a tanuló fejlődésének és egészségének hathatós ellenőrzése, ami nemcsak az iskola érdeke, hanem egyúttal az állam fontos érdeke is. Hiszen mindig emlegetjük, hogy a magyar nemzet művelt középosztályának köszönheti suprematiáját ! Az iskolaorvos harmadik feladata az egészségtannak, mint rendkívüli tantárgynak tanításában áll a középiskolák két legfelsőbb osztályából önként jelentkezett tanulóknak. Az egészségtan tanítása ellen, meg vagyok győződve, senki sem foglal állást, sőt sokan a tanárok közül annak kötelező tanítását, mint a leányiskolákban, óhajtják. Sajnos, hogy a középiskolákról szóló törvény, mely a tanítandó tantárgyakat taxatíve felsorolja, ezt meg nem engedi. A kérdés csak a körül forog: orvos képes-e tanítani vagy sem. Bizony nem egy iskolaorvos e feladatának nem igen ípes megfelelni és épen ezen okból az iskolaorvosok maguk sürgették legjobban, hogy paedagogiát tanuljanak és tényleg két év óta ilyen előadásokat tart Alexander tanár úr és mihelyt az új szabályzat életbe fog lépni, ezen tárgyból vizsgázni is fog- Kvóra ezen tanításnak nem egy iskolaorvos • Képes tanítani, arról meg vagyunk győzpolyat, kinek csekély paedagogiai képessége Napfényre kerül, nem is kell alkalmazni, vagyis van már, sokkal könnyebb a tanítástól távoltartani, mint a tanítani nem tudó tanárt, pedig ilyen is akárhány van. Hogy pedig az iskolaorvos tanítson, számos okból előnyös : közvetlenül érintkezik a tanulókkal, teljes betekintést nyer az iskola életébe, fogalma van a tanítás művészetéről és a túlterhelés és egyéb kérdésekhez saját tapasztalatából hozzászólhat. Az orvosok — sajnos— eddigelé már sok lehetetlent követeltek az iskolától, amit bizonyára nem követeltek volna, ha azt alaposan ismerik. Arra kell tehát törekedni, hogy módjukban legyen az iskola teljes mivoltával mentős alaposabban megismerkedni. Ez a modern iskola érdekében van, mely az orvost már nem nélkülözheti. Még az iskolaorvos állásának külső tényezőiről néhány szó. Czime akkor és addig míg alkalmazva van, iskolaorvos és egészségtan tanár, egyébként képesített iskolaorvos. Mindennemű visszaélések a címmel megfognak szűnni, erről különben külön miniszteri rendelet bővebben fog intézkedni. Alkalmaztatásuk csak ideiglenes lesz, pedig méltányos lenne az olyan iskolaorvosokat, akik hivatásuknak mindenkép megfeleltek, három próbaév után véglegesíteni. Fizetésük nem lesz valami nagy. Az egészségtanításért 200 K. óradíjat fognak kapni (eddig semmit sem kaptak), az iskolaorvosi működésért pedig 100 tanulónként 100 koronát, ami, tekintve a sok munkát, bizonyára nem sok, de legalább arányos. Az iskolaorvos tanácsadója az igazgatónak és tanácsától az csak saját felelőségére térhet el ; intézkedési joga, egész helyesen, az orvosnak nem lesz. A tanári kar tagja, minden értekezletre megjelenni köteles, de csak egészségi kérdésekben bír szavazati joggal Sok iskolaorvos a megszólítás nélküli szavazási jogot óhajtja, de igaza van a referáló Szűcs István dr. úrnak, hogy mihelyest az orvos bármely kérdés egészségügyi fontosságát kimutatja, máris megvan a szavazási joga. Mindezekből látható, hogy az értekezlet, melyek elnöke Boncz Ödön osztálytanácsos, referense Szűcs István dr., tagjai Alexander, Bókay és Lieberman egyetemi tanárok, Tóth osztálytanácsos, Cherven főigazgató és Juha dr. voltak, az iskola életének szemmeltartásával becsületes munkát vár az iskolaorvosoktól az egyesek tetszésétől függő eddigi szokásos helyzeti. Juha Adolf: Az első segélynyújtás az iskolákban előforduló baleseteknél, illetve életveszélyeknél.*) Irta: Komáromi Miklós, Beregszász város tiszti orvosa. " A komoly és higgadt gondolkozó, megszokott munkáját körültekintéssel és óvatossággal végz,a felnőtt embereknél is előfordul gyakran, hogy váratlanul balesetek által súttatnak , mennyivel inkább fordulhat elő ilyesmi az iskolákban, hol fejletlen gyenge szervezetű gyermekek pajkosságuk, eleven, mozgékony természetük vagy egyébb körülményeknél fogva véletlen balesetnek esnek áldozatául annyival is inkább, miután még annyi ítélőképességel vagy előrelátással nem rendelkeznek, hogy az őket fenyegető balesetekkel szemben a kellő óvatosságot kifejthetnék vagy cselekményeik káros, esetleg veszélyes következményeit sejtenék. A gyermeket — daczára a szülei Argusz szemeknek és iskolai, intézetbeli gondos felügyeletnek, gyakran éri baleset, miután a legkülönbözőbb természetű, hévmérsékletű és erkölcsű társakkal kerül össze és a külbehatások egyes nemeivel szemben fokozottabb mérvben disponál; egy el- vagy leesés bizony nem ritka dolog tanulóknál. A legtöbb esetben semmi következménynyel nem jár, de néha oly zúzódásokat idézhet elő, melyek rögtöni segélyt tesznek szükségessé. Az sem tartozik a ritkaságok közé, hogy *) 15 jeles czikket a Rhédei János kir. seg. tanfelügyelő szerkesztésében megjelenő Beregmegyei Tanügyből veszszük át, ily tartalmassal-) és röviden e tárgyról még nem irtak. Szerk. •