Herkules, 1905. január-december (22. évfolyam, 1-20. szám)
1905-01-05 / 1. szám
nnek, hogy miniszterünknek szavai biztosítékot nyújtanak arra nézve, hogy e versenyen a nagyobb sikert el nem érő iskola tornatanítása nem fog elítéltetni, mert a cél nagyobb mint egyes iskolák felett véleményt alkotni, a cél az, melyet miniszterünk idézett szavai világosan kifejeznek. A tornatanítás lelkiismeretes munkáját meg lehet ítélni általában a versenyeken is, de erre nézve nem mérték a győzelmek száma. Húsz éves tornatanári múltam, az összes eddigi versenyeken való részvételem feljogosítanak arra, hogy úgy a magam, mint a mások munkáját mérlegelni merjem. Megtörtént p. o. hogy az általam vezetett iskola nyerte el az érmeknek legnagyobb számát, míg egy vidéki iskola alig kapott valami elismerést. Ennek az iskolának csapatát láttam (mellettünk voltak) a szabadgyakorlatokban, szertornádásban és a játékokban. Maguk tanítványaim ámultak-bámultak a gyönyörű tornázáson. sén ott, az én ütőm előtt mondtam, hogy ilyen tornázásra mi képtelenek vagyunk. Más alkalommal láttam olyan versenyző csapatot, melynek mindenik tagja ,erenletes testiképzés mintája lehetett volna, de vesztes maradt a kötélhúzásban egy jó kövér legényekből egybeállított csapattal szemben. Arra is emlékszem, hogy egy versenyre hosszas betegeskedésem miatt alig is készülhettünk, nem is akartunk elmenni és ezen versenyen versenyzőink csaknem mind díjat nyertek, iskolánkat is kitüntették. A győzelem még a legjobban vezetett iskolában is nagyon sok mellékkörülménytől függ, főleg pedig attól, hogy a verseny évében milyen anyag áll rendelkezésre. Mindent egybevetve, nem is lehet, nem is szabad a győzelmek számából magára az iskola tornatanítására következtetni. De viszont arra figyelemmel kell lenni, hogy az egyes iskolák a szabadgyakorlatokban, felvonulásban, szertornázásban, játékokban milyen előmenetelt tanúsítanak. Ne legyen tehát senkinek se aggodalma, ha csekélyszámú növendékeiből 12-vel megjelenik a versenyen s nem visz haza babért, hogy ezért az iskolát gáncs éri. Jelenjen meg az ország minden iskolája a versenyen, mert ez a gyermekek versenye s nem iskoláké. Országos ünnep lesz a verseny, melybe ne vegyüljön se egyéni, se intézeti hiúságos torzsalkodás. Úgy gondoljuk, hogy éreznie kell mindnyájunknak valami kötelezettséget miniszterünkkel szemben, ki e nagy, hatalmas hatású intézményt megteremtette; éreznünk kell, hogy most mindenkinek testi, lelki munkájának javát kell nyújtania, hogy az idei verseny minden eddigit felülmúljon. P. J. 2 1905. évi tornaverseny. A ,,Herkules“ dec. 15-iki számából olvasva az 1905. évi tornaverseny tervezetét, megvallom, hogy az megnyugtatólag nem hatott reám, sőt vagyok bátor azon aggodalomnak kifejezést adni, hogy ezen tervezet a kevésbé népes középiskolákat, vagyis az olyanokat, amelyekben a felső oszt. tanulók száma 100-on alul van, a leghatározottabban kizárja, részükre a versenyt lehetőenné teszi. A tervezet egyik pontja szerint a főversenyen legalább 20 tanulóval kell részt venni. Ebből az fogkövet-kezni, hogy a főversenyen a kevésbbé népes intézet éppúgy 20 tanulóval fog versenyezni, mint a kétszer oly népes intézet. Ez olyat a dolog, mintha egy százezer lakosú várostól azt kívánnák,, hogy annyi katonát állítson, amennyit egy kétszázezer lakosú város állíthat. Középszámítás szerint mondhatjuk, hogy egy középiskolában a jeles tornázók száma 15 percent, így azon intézetek, ahol a felső osztályú tanulók száma 150—200, nemcsak jeles tornázókat küldhetnek a versenybe, hanem azoknak is a javát kiválogatni módjukban áll. Vannak azonban nagy számmal középiskolák, ahol a felső osztályú tanulók száma 100-on alul van, egész 70-ig. Az ilyen intézetek a főversenyben csak úgy vehetnek részt, ha a 20-as csapatba középmiségű tornászokat is besoroznak. Ám hol van ott a méltányosság és igazság, ahol azt kívánják, hogy a kevésbbé népes intézetek középminőségű erői álljanak szembe a népesebb intézetek első minőségű, válogatott erőivel? Mért ne lehetne a középiskolákat népesség szerint doszt.-ba sorozni és azt mondani, hogy azon intézetek, amelyekben a felső osztály tanulóinak száma 100-on alul van, a főversenyen 12 tanulóval, százon felül 16 tanulóval, 150-en felül pedig 20 tanulóval vehetnek részt. Legyünk méltányosak, küzdjünk egyenlő fegyverekkel. A vidéki középiskolák így is nagy hátrányban vannak, mert költség hiányában sokszor legjobb erőiket, kénytelenek nélkülözni.