Varicourt: A zsidók és a zsidók kérdése (Pest, 1861)

A zsidó em­an­cipátióhoz. Fais ce que tu dois, arrive ce qui pourra. ^inden magyarra hatással kell lenni gróf Majláth hirlapi czikkének a zsidók emancipatiójáról. — Éppen annyira igazságos, mint logikai következtetésével ki kell elégíte­nie azon magyart (s sok van nevezetesen a felsőbb osz­tályokban), ki a zsidókat nem ismeri. Szilaj tapsra ragadnia el­lenben a zsidókat ismerő magyart, abbeli merész és daczos bá­torsága által, melylyel felkiált: „a mit teszesz, tedd egészen.“ De némelyek csak hamar boszankodhatnak, vagy büszkén moso­lyoghatnak, midőn olvasniok kell, hogy e hőstett haszonkémlés, s nem a lélek legfőbb nemessége, hanem azon szükség érzeté­nek kifolyása ,hogy vaknak ne tartassák.“ Váljon azért, hogy csak egy zsidót nyerjünk is, már fáradoznunk kellene? Annyira fölöttünk áll-e a zsidó, vagy annyira alantabban állunk-e mi ná­lánál ? Emancipáljuk a zsidót noha zsidó, ezt megfoghatom mint valami magasztos szót,— de azt, hogy testvérnek vegyük a zsidót mert zsidó, ezt nem érthetem s el nem fogadhatom. A fogalom „zsidó“ nem egyszerű; ezen országban há­romszoros. 1. A zsidók saját vallásnak követői. 2. A zsidók sajátlagos, nem keveredett emberfaj, sajátla­­gos anyagi s szellemi, élesen kifejezett, más emberfajoktól el­térő tulajdonságokkal bírnak. 3. A zsidók elzárt, szervezett társaságot képeznek az ál­lamban. 1.

Next