Hét Nap, 2005 (2. évfolyam, 1-43. szám)
2005-09-27 / 32. szám
EI HéfN^p Kulturális programok • BKMH: www.bartok.dunaujvaros.hu ZÖLDBOSZORKA - avagy mitől javulnak meg a banyák — mesejáték szeptember 28-án, szerdán 29-én csütörtökön 15 órakor a kamarateremben KÓRUSGÁLA a ZENE VILÁGNAPJÁN október 1 -jén szombaton 19 órakor a színházteremben A PAPUCS Ajándékműsor az Időskorúak Világnapja tiszteletére Október 2-án vasárnap 15 órakor a színházteremben ► DMC Nagyterem LAGZI-RANDI (12) feliratos amerikai romantikus-vígjáték Szept. 28-ig 20.30 órakor TÚSZDRÁMA (16) feliratos amerikai thriller Szept. 28-ig 16.30 órakor A HOLTAK FÖLDJE (18) feliratos amerikai horrorfilm Szept. 28-ig 18.30 órakor A SZÁLLÍTÓ 2. (16) feliratos amerikai akciófilm Szept. 29-okt. 5-ig 16.30, 18.30, 20.30 órakor Kamaraterem VERA DRAKE (16) feliratos angol filmdráma Szept. 28-ig 20.00 órakor ÉJFÉL UTÁN (ÉN) feliratos olasz film Szept. 28-ig 18.00 órakor DIG! EZT KAPD KI! (16) feliratos amerikai dokumentumfilm Szept. 29-okt. 5-ig 18 órakor A REMÉNY BAJNOKA (12) feliratos amerikai filmdráma Szept. 29-okt. 5-ig 20 órakor Matiné PATA CSATA szinkronizált dél-afrikai családi film Okt. 2. vasárnap 10 óra ► INTERCISA MÚZEUM: www.dunaujvaros.hu/intercisa páros héten 10-14 óráig Páratlan héten és hétvégén 14-18 óráig Szünnap: hétfő RÓMAI KORI KATONAI FÜRDŐ Öreghegyi út Látogatható: október 16-ig hétfő kivételével 10-18 óráig. RÓMAI KORI KŐTÁR ÉS ROMKERT (Római körút) Látogatható: október 16-ig a múzeum nyitva tartási rendjéhez igazodóan. Dunaújváros története az őskortól a 70-es évek közepéig - állandó kiállítás „HASZNÁLNI AKARTAM, NEM KITŰNNI” Hajdú György aranydiplomás, életmű-díjas fotóművész kiállítása. Látogatható: november 13-ig SZTÁLINVÁROSI NŐK (Válogatás az Intercisa Múzeum fotóarchívumából.) Megnyitó: szeptember 30-án 17 órakor. Látogatható: november 27-ig. ' KMI: www.iad.hu Fejér Megyei Tárlat Megtekinthető: szeptember 30-ig *" MMK: mmkkht@vnet.hu Mesterkéz Muzsika Komatál Fesztivál Október 1-jén 9-22 óráig Merre keressem? - filmklub és beszélgető-kör minden szerdán 18 órától a 106-os teremben Rosti Pál 1857-58-ban készült dél-amerikai fotói Állandó kiállítás - 104-es terem Bélyegbemutatók - a Than Mór Bélyegklub folyamatosan változó kiállítása az első emeleti folyosó vitrinében FOLYOSÓGALÉRIA Bálint Tibor festőművész alkotásai Megtekinthető: október 6-ig ► ROSTI PÁL GIMNÁZIUM KLUBTEREM Natura Klub - Gyógyulás otthonLelki gyakorlatok Ea.: Szűcs Károly Szeptember 28-án 17.30-kor Irodalom Kertész Erzsébet, író Szolnok, 1909. szeptember 29. - 2005. március 29. „Ifjúsági írói karrierem 1935-ben kezdődött, és a véletlennek köszönhettem. Vera és Lici barátnőmmel szombaton délutánonként Pignitzky Hermina cukrászdájában volt randevúnk. Amikor egyszer ide siettem, szembe jött velem Rába Leó, a Franklin könyvesbolt vezetője, régi ismerősöm. Tíz évvel volt idősebb nálam, ezért rettentő öregnek tartottam. Nagyon megörültünk egymásnak. - Magának regényt kellene írni - javasolta -, a Franklin Társulat ifjúsági regényt akar kiadni, mert eddig csupa begyepesedett agyú öregeket adtak ki. Irjon egy fiatalokról szóló, vidám regényt, és meglátja, kiadják!” (részlet a Fiút vártak, lány született című önéletrajzi írásából) Az írónő néhány műve, amelyek a Nagy Könyv mozgalom listáján is szerepelnek: Vilma doktorasszony Elizabeth Teleki Blanka 2005. szeptember 27. Egységes összefogás a kultúra érdekében „Dunaújváros kulturális értékeinek védelme, a város és kistérsége művészeti életének fejlesztése, a közművelődési intézmények és kulturális programok munkájában tevékenyen részt vállaló civil önkéntesek tevékenységének összehangolása, a helyi és városkörnyéki (esetenként a régióban tervezett vagy már működő) fesztiválok, bemutatók, rendezvények koordinációjának megvalósítása, az Európai Unió kulturális kihívásainak megfelelése célja a szeptember 21-én alakult Dunaújvárosi Kulturális Egyesületnek. A Munkásművelődési Központ falai között a kultúra társadalmasításáért tenni akarók egybegyűltek, s elfogadva egy kezdeményezés gondolatait, egyesületté szerveződtek. Felkészülve a város gazdasági változásait generáló infrastruktúrafejlesztések kulturális életre kiterjedő várható hatásaira úgy döntöttek a kulturális intézmények vezetői, hogy támogatják Szögi Csaba ötletét, aki a kulturális rendezvények összehangolatlanságát tapasztalta. Ennek kiküszöbölésére fesztiváliroda létrehozását szorgalmazta, amelynek nem csupán a rendezvények koordinálása, hanem azok országos, esetenként nemzetközi szintű publicitása is a feladata. A kultúra mindenkit érint Az egyesület alakulásának előzményeihez hozzátartozik, hogy 1995-ben Pálfalvi János kezdeményezésére létrejött a Művelődési Műhely, az Önkormányzat Kulturális Bizottságában előkészített döntések véleményezésére. A műhely évente többször teljesítette ezen önként vállalt megbízatását, s ma is létező társaság. Emellett működik a kulturális intézmények vezetőinek, igazgatóinak értekezlete, amely meghatározott témákban ülésezik. Knódel Mária szavaival élve, eljött az ideje a teljes várost, teljes területet átfogó egyesület létrehozásának. Az egyesület nyitott, aki ma nincs itt, de egyetért az egyesület céljaival, csatlakozhat hozzá. Abszolút jó szándék munkál, semmilyen anyagi érdek nem motivál, egységes összefogás a kultúra érdekében. A városban valamilyen szinten mindenkit érint ez a dolog - fogalmazott a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza igazgatónője. Utoljára közel húsz esztendeje született átfogó koncepció a kulturális életre vonatkozóan - egészítette ki az elhangzottakat Klein András Miklós, a Dunaújvárosi Művészekért Alapítvány, illetve a Dunaferr- Art Dunaújváros Alapítvány kuratóriumának elnöke. Hozzátette, hogy a most létrejövő egyesület minden kulturális területre, művészeti ágra kialakította elképzeléseit. A napirendek között elsőként az egyesület alapszabályát vitatták meg, majd módosításokkal és kiegészítésekkel a jelen lévők azt elfogadták. Titkos szavazással megválasztották az egyesület tisztségviselőit. Ennek alapján az elnök Klein András Miklós, akinek munkáját az elnökségben Knódel Mária, Szente Tünde és Balogh Zoltán segíti. A Felügyelő Bizottság elnöki teendőit Borsos Bea látja el, tagként Matussné dr. Lendvai Márta és Kiss Krisztina tevékenykedik. Ezt követően nyílt szavazással létrehozták a Dunaújvárosi Kulturális Egyesületet. Döntöttek arról, hogy az elnökség és a Felügyelő Bizottság társadalmi munkában dolgozik, az éves tagdíj 1200 Ft, jogi személy 12 000 Ft-ot fizet, amelyet két részletben is rendezhet. A frissen megválasztott elnök megköszönte a bizalmat: Sok minden történik a városban, de még több minden történhetne! A Négy Évszak Fesztiválirodáról A Négy Évszak Fesztiváliroda létrehozásáról is szavaztak, amely irodát Gulácsi Zoltán vezeti, egyúttal az egyesület titkári teendőit is ő látja el, éppen ezért az elnökségi ülések állandó részvevője. A frissen megválasztott elnök megköszönte a bizalmat, és semmi sem fejezi ki jobban az egyesület szándékait, mint zárómondata: - Sok minden történik a városban, de még több minden történhetne! -sz- Megalakult a Dunaújvárosi Kulturális Egyesület A szép magyar nyelv elhivatott őre: Bánffy György Irodalom, történelem és nyelvművelés a pódiumon ötvenegy évvel ezelőtt lépett először a dunaújvárosi (sztálinvárosi) közönség elé Bánffy György, s azóta gyakorta visszatérő vendége városunknak a magyar nyelv igényes műveléséért fáradozó színművész. Saját elmondása szerint a dunaújvárosiak vers-, irodalom- és színházszeretők, ezért is hálás dolog ideutazni hozzájuk. Szeptember 19-e októberi hűvös, esős időjárást hozó hétfői estjén sem csalódott az itteni hallgatóságában, amely odaadóan figyelte előadását a Munkásművelődési Központ Színháztermében. Azt is hozzá kell tennem, hogy nekünk, dunaújvárosiaknak és környékbélieknek sem okozott csalódást, hiszen szájtátva élveztük azt, amit nyújtott. Azután nagy levegővétellel merültünk el közösen a magyar nyelv legelső emlékeinek felelevenítésében, s csak jó egy óra múlva bukkantunk fel jelenünkben. Ez idő alatt bejártuk az őshazát, rápillantottunk Itáliára és Bajorországra, megfordultunk Rodostóban és Pozsonyban. Az első magyar nyelvű írásos emlékek Az európai indogermán nyelvcsaládok közé beékelődött furcsa magyar ragozó nyelv - ahogy Bánffy fogalmazott - őrizte a magyarság egységét, befogadó és megtartó készségét. Az első írásos emlék a Tihanyi Apátság alapító levele (András király, 1063), amely tartalmazza a Dunántúl legnagyobb tájegységeinek neveit, a Fehérvárról menő hadiutat. Hát, bizony a hallottak meglehetősen idegenszerűen hatottak a fülünknek. Következő nyelvi emlékünk a „Halotti Beszéd”. Egy csallóközi falusi plébános megunta, hogy mindig új beszédet találjon ki egy-egy temetés alkalmából, ezért elhatározta, hogy leírja mondandóját. A szöveg kalandos úton megmaradt, s a huszadik század első harmadában fedezték Az irodalom első magyar versként tartja számon az „Ómagyar Mária-siralom” című lírát, amiben egy anya kivégzés előtt álló fiáért könyörög a bíráknak. Ugye ismerősök a sorok: „Világ világa, Virágnak virága, Keserűen kínzatos, Vassszegekkel veretel ...” Eltelik száz esztendő, s elkészül az első magyar nyelvű kódex. Már magyarul olvashatók a buzdító legendák. A kezdetekhez képest eltelt kétszázötven-háromszáz év, s micsoda színes, érthető, kedves nyelven íródott művel találkozunk. Egy nyelvet beszélnek... „A magyarok különböző nyelvű ellenségek között lakoznak”, írja Galeotto Marcio rólunk, rácsodálkozva, hogy egységes nyelven szólunk egymáshoz, mi magyarok, legyen az főúr vagy paraszt. Náluk Itáliában annyiféle nyelven beszélnek... Sokan nem is tudják, hogy Pázmány Péter, a magyar irodalmi barokk korszak első nagy egyénisége nyelvfejlesztő munkát is végzett a tizenhatodik század végén. Befogadni a haladó szellemiséget Az emigrációba kényszerült Mikes Kelemen Rodostóban írt „Törökországi levelei”-vel megteremti a prózai nyelvet, amely a felvilágosodás szellemi termékeinek fogadására serkenti a magyar írókat. Hiszen el kell indítani a nyelvi fejlődést azon az úton, amely az európai felvilágosodás befogadására alkalmassá teszi nyelvünket. Többszáz szó születik ekkoriban írók, költők tollából. A reformkor előszelében megszületik a gondolat, majd a felismerés, hogy a nyelv a nemzetté válás feltétele. Kölcsey a pozsonyi országgyűlésen naplót ír az ott elhangzott beszédekről, vitákról. Ezek között olvasható, hogy gróf Széchenyi István felveti a magyar nyelv használatának kötelező voltát (1833). Vörösmarty Mihály megszólal az új világot jelentő nyelven, megszületik a „Szózat”, a „Gondolatok a könyvtárban”, bevezeti Petőfi Sándort a budai irodalmi életbe, Petőfi ugyanezt teszi Arannyal, aki megnyeri az irodalmi pályázatot a Toldival. S Bánffy György szavaival élve, a magyar nyelv csúcsára érkezünk: Arany János balladáihoz. Arany „beszélni tanított”. Határainkon túl életmentő szerep jut a magyar nyelv ismeretének, idehaza pedig a magyar nyelv megmaradásáért kell küzdeni - vallja Bánffy. Jule Broen európai utazása során (1927) összehasonlította a finn és a magyar nyelvet: eszerint az előbbiből állandó csengés, az utóbbiból mérhetetlen erő sugárzik. Móra Ferenc „Melyikünké a szebbik nyelv?” című írása nem csak kiválóan íródott, de miként előadta színművészünk, abban sem volt hiba. Egy szó, mint száz, mindegyik nemzetnek a saját nyelve a legfontosabb! S mivel is érhetne véget egy irodalmi est? Azzal az ars poétikával, amelyet az előadóművész is vall, s költő fogalmaz meg helyette, mégpedig Kosztolányi Dezső: „A jó élet” című versében, miszerint ÉLNI JÓ! Szente Tünde A következő évszázad két nagy jelentőségű változása: a könyvnyomtatás és a protestantizmus elősegítette nyelvünk fejlődését. Ez utóbbi törvényerőre emelte a helyi anyanyelvhasználat fontosságát. Mind többen váltak írástudóvá. Balassa Bálint költészete magyar nyelven európai színvonalat teremtett, és lám, ötszáz év alatt a fel. Bizony jó néhány szó, kifejezés sztyeppei hangulatot idéző nyelvből kikopott az akkori nyelvezetből: gördülékeny, szép nyelv jött létre.