Hétfői Hírek, 1980. január-június (24. évfolyam, 1-27. szám)

1980-05-19 / 21. szám

Balatoni szezonnyitány Milyen ellátás várható? Strandbővít­ések, korszerűsítés — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALBÓL — bet kínálnak a tavalyi meny­­nyiségnél. A választékot nö­velik az almacikkek: spray, szappan, mosópor, valamint az NDK-ból érkező pipere­­szappanok. A vállalat élénk kishatármenti árucsere-for­galmat bonyolít a jugoszláv partnerekkel, több mint 200 ezer dollár értékben. Válasz­tékbővítésként különböző húskonzerveket, virslikon­­zerveket, sósrudat, sört, fi­nom lisztesárut és EVO-étel­­ízesítőt hoznak be.­­" A balatoni ellátáshoz meg­felelő kocsipark áll rendel­kezésre. Többi között speciá­lis hússzállítók, gyorsszállí­tók, és hátsó emelőfalas hid­raulikus gépkocsik. A folya­matos áruellátás és -feltöl­tés érdekében azonban sze­retnék­­ bevezetni az éjszakai szállítást. Az idei szezonra újabb fiz­erek is nyílnak, első­sorban a Balaton déli SI5''' partján. A bezárt siófoki SI6 Áru-$ ház funkcióját a vásárcsar-­ nők vette át, addig amíg jö-^ vőre elkészül a háromszoro­­­ sára nagyobbított új áruház.^ Az új üzleteket is felvették^ a túralistára. Balatonföld- ^ váron elkészül az új üzlet-­ központ, s több helyen léte- ^ sülnek meleg ételeket árusító, ^ úgynevezett konzervbisztrók.­ A balatoni strandok férő- ^ helye 120 ezerre bővül. Az­ északi parton szezonra elké- ^ szül a húszmillió forintos^ költséggel négy éve épülő ^ négyezer férőhelyes balaton- ^ a barattyai strand. Egy ABC- áruház és bisztró átadásával befejeződnek az alpörsi autósstrand munkálatai is, ez egyébként a magyar ten­ger első ilyen létesítménye. Megújul a keszthelyi és ba­­latongyöröki strand, ahol kotorják az iszapot, eltávo­lítják a hínárt, s homokot töltenek a mederbe. (Hasonló munkák folynak a vonyiarc­­vashegyi­ strandon is, amely azonban csak a jövő sze­zonra készül el.) Folyamatban van a bala­tonfüredi móló átépítése is, amely azonban a hajóforgal­mat nem akadályozza. Jelentős fejlesztések feje­ződnek be a déli parton is. Zamárdinál elkészül a má­sodik autósstrand, tovább bővül az Aranypart (átadás­ra kerül több üdülő és für­désre alkalmas partszakasz), befejeződik a boglárlellei strand bővítése, s elkészül Siófokon az újjáalakított sza­badtéri színpad. Tiszai napok Poroszlón Az idén is megrendezik ^ Poroszlón a Tiszai napokat. Az egyhetes rendezvénysoro- · zatot szombaton a gyermek-^ karnevál nyitotta meg. ^ Vasárnap a gyermekklubok ^ találkozójára került sor, majd a Tisza menti községek* kórusai adtak hangversenyt.^ Ugyanakkor autós ügyességi ^ versenyt is rendeztek a Cse- ^ rőháton. Hétfőn agrártechni- ^ kai vetélkedő, kedden film-S vetítés, szerdán könyvtáros-§ vetélkedő, csütörtökön pedig ^ színházi előadások szerepel- ^ nek a Tiszai napok program-& ján.§ Könnyű dolog volt száz évvel ezelőtt híres polgárnak lenni Nyíregyházán. Kilenc bábát kellett ütni a vasúti vendéglő­ kuglizójában, s nyomban felírták az ember nevét a deszkafalra, amit e célból állítottak minden kug­­lizóban. Ebben az írásban nem szerepelnek híres em­berek. (Igaz, kuglizónak sincs nyoma.) Egyikük egy közepes nagyságú vállalatot igazgat, a másik 140 fős cse­­csecsemőotthon vezetője. Per­sze, a dolog ennél azért pi­cit bonyolultabb. ★ , — önt valaki egy szóban így jellemezte: Vállalatcent­­rikus. — Vállalom! Mindenki a saját hazájában legyen pró­féta. Az a feladatom, hogy az általam vezetett vállalat jövedelmezően dolgozzon. Tudjon fizetni, legyen nye­reséges. Ha ezt sikerült meg­oldani, nyugodtan alszom.­­Ha ezen múlik, Markovics Gyula jól alszik. Bizonyíté­kul csak egyet. Az általa [21 éve] vezetett Vasszerke­zeti és Gépipari Szolgáltató Vállalatból az idők során több telep is önállósult, így lett — például — a fővárosi Fémmunkás Vállalat, vagy a Hajtómű és Festőberendezé­sek Gyára, nyíregyházi gyár­egységgel rendelkező vállalat. Egy gyárszervizhez hasonlít­hatnánk a Markovics Gyula igazgatta vállalatot: a lerolt­, bánt, beolvasztott üzemek, idővel szervezett, ütőképes egységekként néznek gazdag pesti parti után.) — Önt másodjára is ta­nácstagnak jelölték. Mint igazgató vállalatcentrikus. A tanácsüléseken az asztal me­lyik oldalához ül? — A városéhoz. Nyíregyhá­za útjainak csak 39 százalé­ka aszfaltozott. A lakosság egynegyede részben a gyors bevándorlás következtében falusi körülmények között él. Az én körzetemben van asz­falt, víz, világítás. A város szabadon elosztható pénze ugyanakkor nagyon kevés. Egyébként, amiben a körze­temet képviselem — ne ért­se félre, nem játszom a mél­­tóságos urat — az zömmel, nem érdemi kérdés. — Miért csinálja? — Talán elhiszi nekem: a bizalomért. Sátoraljaújhe­lyen születtem, de nyíregyhá­zinak vallom magam. Mint igazgató és tanácstag, töb­bet tehetek ezért a városért. Ismerem. Hozzá tudok szól­ni az ülések anyagához, le­hetőségeimhez mérten tá­mogatni tudom azt az egész­séges virtusszellemet, amit igazgatóként, városlakóként egyaránt tapasztalok. Az országos mozgalmat megelőz­ve, ebben a városban kezd­tük el a társadalmi mun­kán alapuló óvodaépítési ak­ciót. Ez a virtus is hozzáse­gített, hogy saját erőből megoldottuk a vákuumszi­vattyúk gyártását. Több gyáregység „befürdött” vele. Mi megcsináltuk. Pestről jöt­tek megcsodálni. Ugye nem is olyan sötét ez a Szabolcs? ★ Nyíregyházát nem kényez­tette agyon a történelem. Valójában az elmúlt tíz év­ben tette meg azt az utat, amihez városaink­­ többségé­nek harminc állt rendelke­zésére. Hirtelen növésű ház Szabolcs-Szatmár fővárosa, kétségtelen. Ám az ezzel járó veszélyek eltörpülnek elő­nyei — a friss egyéni hang, az útkeresés bátorsága, s az álmodozás — mellett, me­lyeket akár a nagyot akarás bölcsőjének is nevezhetünk. ★ Mindezek a tulajdonságok dr. Pethő Ágnes munkájá­nak is elengedhetetlen fel­tételei. 140 védencének több­sége ugyanis, majd csak könyvből ismeri meg a szót: mama. — Állami gondozottak. Az életüket meg tudjuk óvni — mondja —, a lelküket már kevésbé. A Sóstófürdői Csecsemőott­hon hatholdas parkjában be­szélgetünk. Kőhaj­­tásnyira egy léckerítéssel körbevett játszótértől. — Most vannak a legérzé­kenyebb korban. Szinte mind egy év alatti. Tanulmányt mutat. Az it­teni gyerekek érzelmi, kul­túrája messze elmarad a csa­ládban nevelkedetteké mö­gött. Egy részük felnőttként is számkivetett lesz. S gye­rekeikből, új állami gondo­zott generáció válik. Öröklő­dik ez is. Akár a szegény­ség. A kicsik többsége ci­gány. Pethő Ágnesék munkája naponta megújuló harc —­ boldogságmorzsákért. Új és új módszerekkel próbálkoz­nak. Eddig kor szerint kü­lönültek el a gyerekek. Most már érkezésük időpontja sze­rint. Hogy legalább a három év alatt (utána szervezeti okokból más intézet követ­kezik, más felügyelettel) le­gyen viszonylag állandó az emberi környezet. Napló és fénykép készül róluk. Ha csa­ládba kerülnek, megkapja a szülő (vagy a sorbaálló örök­­befogadó), ha nem, utazik velük tovább. Pótlandó a pótolhatatlant: „Jóska sze­mével követi a tárgyakat” (2. hónap), „kanál érintésére nyitja a száját” (5. hónap), ,,sírással jelzi, ha be kell hozni” (7. hónap). A park gondozott. A gye­rekek jól tápláltak. Egyikük a kerítéshez dugja a fejét. — Hová mész, bácsi? — Haza — felelem majd egy perc után. Fájdalmas dolog az igaz­mondás. Rejtő Gábor Ketten Szabolcsból Nagyszabású fővárosi hídprogram Ikerív Angyalföld és Óbuda között Júniustól: Szabadság-híd • Forgalmi változások Aluljárórendszer, felüljáró a Flóriánon Egy hónap múlva elkészül a munkálatokat meggyorsítani, kezdődnek Budapesten?­ ­ A Petőfi-­híd a jó mun­kaszervezés, a folyamatos munkarend, s az ösztönző prémiumok eredményeként készül el a tervezett határ­időinél négy és fél hónappal korábban — mond­ta dr. Dalmy Tibor miniszteri biz­tos. — Átadása u­tán vissza­áll a régi forgalmi rend a Közraktár utca—Soroksári út nyomvonalán, azonban az alacsonyabb parti híd miatt fenn kell tartani a 3,5 méte­res magassági korlátozást. Ezért déli irányból a Sorok­sári út—Hámán Kató utca— Mester utca—Ferenc körúti— Boráros tér—Közraktár ut­ca, északi irányból pedig a Közraktár utca—Bakáts utca —Tompa utca útvonalán ha­ladhatnak át a nagy méretű tehergépkocsik. Várhatóan június 16-tól kezdődik a Szabadság­had átépítése, ezért újabb forgalomkorlátozás lép életbe. A 47-es és 49-es villamosok helyett villamospótló autó­buszokat indítanak a Marx tér—Dimitrov tér között, az 1-es autóbusz pedig —érint­ve a Dimitrov teret — a Közraktár utcán és a Petőfi­­hídon halad a Móricz Zsig­­mond körtér irányába. A közúti forgalmat a Petőfi- és Erzsébet-hídra, Budán a Schönherz Zoltán út—Irinyi József utca—Gellért rak­part —Hegyalja út—Budaörsi út, s a­ dunai alsó rakpart, Pes­ten a Ferenc körút—Üllői út —Kossuth Lajos utca—Köz­raktár utca—Bakáts utca— Ráday utca—Kecskeméti ut­ca vonalára terelik. A gyalogosok mindvégig áthaladhatnak majd a híd egyik oldalán. Az 5—6 hónapiig­­tartó mun­kálatok során új sínpályát és útburkolatot kap a Sza­­badság-híd. Az átépítési munka 100 millió forintba kerül. Árpád-híd? a Petőfi-híd. Miként sikerült milyen további hídépítések — Az előkészítő munka, az építési területen találha­tó római kori leletek feltá­rása már folyik — közölte Bartha Miklós, a Közlekedé­si Főigazgatóság csoportve­zetője. — A program kere­tében év végéig elkészül a hídnál az alsó rakpart meg­hosszabbított szakasza. A 5 kilométer hosszú, kereszte­ződés nélküli gyorsforgalmi útpálya a Margit-hídtól a Mozaik utcai csomópontig halad majd, s közvetlenül a 11-es számú főközlekedési úthoz vezeti Dél-Buda for­galmát. A híd, s a Flórián tér átépítése 3 milliárd fo­rintba kerül, és a jövő év elején kezdődik. Először — 1982-ig — a je­lenlegi híd déli, és az észa­ki oldalán már korábban el­készült pilléreken egy-egy új híd épül, majd ezek be­fejezése után bontják, épí­tik újjá a mostani Árpád­­hidat is. (Ezen, illetve ké­sőbb az új hidakon az épí­tés ideje alatt legalább két­szer egy sávon biztosítják majd a közúti forgalmat.) A három, egymáshoz kapcsolt híd végül is kétszer négy sáv széles lesz, középen vil­lamospályákkal. A Flórián téren pedig 8 ezer négyzet­méteres aluljárórendszer, s egy — BAH-csomópon­tihoz hasonló — ívben kanyarodó közúti felüljáró létesül Az illetékesek nemrégiben foglalkoztak a fővárosi hi­dak távlati fejlesztésével is. Eszerint Budapest kilencedik Du­­na-hídja a 80-as évek második felében Lágy­mányosnál épül, s a Hungária körúti autó­pálya-gyűrű forgalmát ve­zeti majd át az M1, M 7- eshez. Szó került még egy folyam alatti kétszer kétsá­vos közúti alagútról is, de ez csak a távoli jövőben va­lósul meg. Tőke Péter SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSS/SSSSSSSSSSSSSy/'SSSSSSSSS/SSSSSSSfSVSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSy.'/SSSSSSSSSSSSSSSSrSSS/."SSSSSSSSSSSSSSSSSSJSS,'SSSSSSSSSSSSSSSSS*SS/;SSSSSSSSSSSSSSSSSSH (Apostol felv.) Bányász­könnyek Borzongva repdes a kan­deláberek lángja a hétvé­gi hűvös szélben. Dorogon, a bevégzett életek kertjé­ben néma ezrek vonnak karéjt a koporsók körül. Amikor felcsendül a bá­nyászhimnusz, s fejet haj­tanak a gyászszalagos vö­rös zászlók , nehéz rej­teni a meglett férfiak könnyeit. Pedig csak akkor könnyezik a bányász, ha társait siratja, akik az ele­mekkel való küzdelemben estek el a szénfalaknál. Nincs torokszorítóbb a bá­ny­ásztemetésnél, öreg, harcedzett bányász, feleségére támaszkodva törli könnyeit, búcsúzik a 49 éves csapatvezető vá­jártól, a két kisfiát hátra­hagyott 22 esztendős csil­léstől, s a többiektől — a helyére lépett cimboráktól. Olyan férfiaktól vesznek végső búcsút, akik a szó igazi értelmében ott lót­tak hősök, ahol búvó pata­kok örvénylenek, gyilkos metánt rejt a nagy mély­ségek On­va, ahol az elekt­romos lámpák fényében ti­tokzatos levélnyomatok, to­vatűnt évmilliókat idéznek. Bányászok küzdelmét a természettel többnyire ak­kor röppenti tova föld aló­li híradás, ha száz, meg ezer tonnányi szenet adnak otthonaink melegéhez, vagy embereket zár szikla bör­tönébe a természet. Ritkán adódnak olyan pillanatok, amikor a legérzékenyebb műszer sem tudja érzékel­ni a veszélyt. A legkorsze­rűbb technika került bá­nyáinkba, milliárdokat for­dítunk biztonságos beren­dezésekre, védekezésre, s mégis.... Május 9-én a­­ Dorogi Szénbányák Lencse-hegyi bányájának délnyugati me­zejében az 53. számú front­fejtésben egy pillanatra át­törte acélkorlátait a ter­mészet, s orvul támadott a halál. Akkor tizennégyen dolgoztak ott, közölük ha­tan rekedtek a frontfejtés csaknem húsz méter hosz­­szú omladéka alatt. Ember­­feletti küzdelem kezdődött. Három irányból, szinte tíz körmükkel törtek utat az omladékban a bányamen­tők. Óráról órára vártuk a mentési erőfeszítésekről szóló híreket. A 113 órás heroikus küzdelemben egy­re sorvadt a remény, hogy élőket találnak. Ám a bá­nyász, az utolsó pillanatig bízik, a föld alatti világ­ban nem szavakban mérik a szolidaritást. Talán Szu­­hakállóra, a három évti­zeddel ezelőtti hősi erőfe­szítések sikerére, az Élet­jelre gondoltak valamen­nyien. Akkor, időben tud­tak segíteni a bajbajutot­takon, egyedül egyik tár­suk, Hám Kálmán bánya­mentő áldozta életét. Ha támadnak az elemek, a bá­nyamentő nem magára,­­ társaira gondol. Most is volt, aki pihenőnapját, sza­badságát szakította meg, állt sorba, a hihetetlenben is bízva, noha az omlás pillanataiban kioltotta hat bányász életét a halál. E medencében nem egyszer küzdöttek már föld alatti áradással, vízbetörés vitt el munkahelyeket, ám évtize­dek óta nem érte ilyen tragédia a dorogi bányá­szokat az elemek elleni küzdelemben. A Lencse-hegyi bányá­szok sírjánál ezrek búcsúz­tak néma fájdalommal. Tisztelgő főhajtással emlé­kezünk a bányászat hősi halottaira, együtt érzünk a hozzátartozókkal. Egy or­szág osztozik fájdalmuk­ban.­­ Z. F.

Next