Heti Budapest, 1989. március-június (1. évfolyam, 1-16. szám)
1989-03-11 / 1. szám
A Heti Budapestnek dr. Pella László ezredes, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjének közbiztonsági helyettese, valamint dr. Pongor Sándor alezredes, a BRFK közbiztonsági osztályának vezetője nyilatkozott. " Sajátos az interjút kérő újságíró helyzete: ilyen témájú beszélgetés korábban szinte elképzelhetetlen volt. Gondolom, önök is hasonlóképp éreznek? — Nem tagadjuk, furcsán érezzük magunkat ebben az egyre színesedő politikai helyzetben. Az új körülményekhez kötelező alkalmazkodnunk, ami — kár tagadni — nem mindig sikerül! A rendőrséggel, a rendőrökkel szemben ma már talán jogos az a követelmény, hogy, úgymond, „semlegesek” legyenek, tehát ne politikai, hanem közbiztonsági szempontból értékeljenek egy-egy helyzetet. Az ilyen szituációk megítélésénél azonban más egy 30 éves fiatal rendőr felfogása és más azé, aki 15-20 éve teljesít szolgálatot. A főváros közbiztonságával foglalkozó rendőri állomány meglehetősen fiatalodott. Ennek következménye, hogy a teherviselési képesség sem mindig olyan, ahogyan azt a parancsnok, a lakosság elvárná. A szakmai felkészítésen túl az ifjabb kollégákat türelemre, megfontoltságra kell tanítanunk. A rendőr a napi szolgálat során egyre gyakrabban találkozik olyan jelenségekkel is, amelyeknél nehéz megtalálni a megfelelő viselkedési formát. A váratlan, néhány évvel ezelőtt alig-alig előfordult helyzetekre már volt módunk felkészíteni a testület tagjait. Említhetjük példának az utcai zenéléseket. — Na, de ez nem hasonlítható össze politikai eseményekkel... — Persze nem vonható párhuzam a tüntetésekkel, de ennek a jelenségnek a megítélése is újszerű volt. Néhány évvel ezelőtt még fel kellett lépnünk az aláírásgyűjtők és a röplapok terjesztői ellen is. Ma az a feladat, hogy a tüntetés, gyülekezés zavartalanságára ügyeljünk. — Az idén megjelent gyülekezési törvény — gondolom — nem érte váratlanul a rendőrséget. — A törvényt legalább olyan érdeklődéssel vártuk, mint a lakosság. Ez pontosan szabályozza a testületünkre is érvényes különböző jogosítványokat. Egyértelműen előírja, hogy a közterületeken történő minden jellegű tüntetést, békés megmozdulást az eseményt megelőzően három nappal be kell jelenteni a rendőrhatóságnál. Egyébként a tüntetések szervezőivel, kezdeményezőivel már a törvény megjelenése előtt is sajátos „munkakapcsolatot” alakítottunk ki. Személyesen, levélben vagy telefonon megkerestek bennünket, s törvény hiányában megbeszéltük, mit lehet és mit nem, hogyan tudunk közös nevezőre jutni. Az új jogi keretek között manapság ez a kapcsolat zavartalanabb, rugalmasabb. Hangsúlyozni kívánjuk: az egyes tüntetések lebonyolítása nemcsak nekünk jelent felelősséget, de a rendezők számára is alapos körültekintést igényel. Céljaink közösek abban, hogy megelőzzük, elkerüljük a rendzavarást. — A gyülekezésről szóló új törvény sok szempontból fontos kapaszkodó lehet a rendőrségnek, de a tüntetések „forgatókönyve” nincs külön szabályozva, és ennek még szakirodalma sincs ... — Valóban, ebben vannak hiányosságaink. Külön szakirodalma sem ismert részünkről. Egyes szocialista országokban pedig, tudomásunk szerint, a miénkhez hasonló a helyzet. Sajátos állapotunkról szólva elmondhatjuk, hogy a tüntetések biztosítására nem kapunk külön létszámot. A főváros közrendjére, közbiztonságára rendszeresített rendőri erők végzik el ezt a munkát is. Nyugat-Európa nagyvárosaiban külön karhatalmi alakulatok, rohamrendőrség látja el ezt a feladatot. A budapesti tüntetések idején a főváros más közterületeiről hiányoznak azok a rendőrök, akik a tüntetéseknél a rend fenntartói. De hiányoznak akkor is, ha túlóra miatt a rendőrnek szabadnapot kell adnunk. — Fel vannak készülve egy-egy nagyobb összecsapásra? A televízió külföldi híradásaiban gyakran látni pajzsos rendőröket, állig felfegyverzett rohamosztagokat. Kérdezhetném úgy is, milyen a felszerelésük? — Nem hisszük, hogy az lenne a cél, hogy itt Budapesten is hasonló összecsapások alakuljanak ki a rendőrök és tüntetők között, mint, mondjuk, egy dél-koreai vagy japán megmozdulás alkalmával. A Belügyminisztérium szervei és a BRFK rendelkeznek technikai eszközökkel, ilyen „jelmezben” már felléptünk: a Román Népköztársaság nagykövetsége védelmében már sor került pajzsos, sisakos „felvonulásra” ... — A március 15-i, igencsak szűkszínű, politikai tartalmú ünneplés, felvonulás talán minden eddiginél nagyobb erőpróbára készteti a budapesti rendőröket. Az adott helyszíneken szolgálatot teljesítő parancsnokoknak gyorsan és felelősségteljesen kell dönteniük. Fel vannak készítve arra a tisztek? — Az a tény, hogy március 15-ét munkaszüneti nappá nyilvánította az Országgyűlés, más helyzetet teremt, várhatóan sokkal többen lesznek az utcán. Azt hisszük, ez alakuló, fejlődő demokráciánk szakítópróbája lesz abban az értelemben is, hogy nagy jelentőséget kap a szervezők és a rendezők mértéktartása is. Mi úgy tervezzük, hogy a felvonulásokon elsősorban a közlekedést irányító rendőrök segítenek. Fő célunk: az esetleges provokációk elkerülése, és az, hogy a főváros lakossága március 15-éhez méltóan ünnepeljen. — Előfordulhat-e, hogy a rendőrség testületileg tüntet, mondjuk, jobb fizetésért? — Elvileg, természetesen, lehetséges és elképzelhető. A magyar történelemben volt már példa rá, azonban az az álláspontunk, hogy nem ez a megoldás, és nem hisszük, hogy a gyakorlatban erre sor kerülhet. — Eddig a budapesti rendőr csak az MSZMP tagja lehetett. A jövőben ez megváltozik? — A most érvényben levő szolgálati szabályzatunk az irányadó. Tudjuk azt, hogy erről most polémia folyik a társadalomban, s hogy mi a pártok vagy a szakmai semlegesség irányába mozdulunk-e, azt az élet fogja eldönteni. Kiss Dezső Péter LEGYENEK SEMLEGESEK? A körülöttünk zajló változások hatással vannak a politikai és a városi közigazgatási intézményekre is. A kibontakozó demokratikus folyamatok az állampolgári szabadságjogok kiteljesedését célozzák. Magyarán: ami tiltott volt tegnap, azt szabad ma, és holnap talán még többet lehet. Tapasztalhatjuk, hogy a politika gyorsabb lábakon jár, mint a törvénykezés. De vajon hogyan tud megfelelni e gyors változásoknak egy olyan hierarchikus, egyértelmű parancsra működő fegyveres szervezet, mint a rendőrség? Mi történik akkor, ha a rendőr nemcsak büntetni, de tüntetni is akar? ШШШ ШШШ Sej, a mi lobogónk... A zászlóhímzők a többpártrendszer hívei Alig észrevehető táblácska hirdeti a VII. kerületi Klauzál téren, hogy itt található az ország talán legnagyobb „lobogógyára”. 1951-ben budapesti kisiparosok alapították a szövetkezetet. Földszint plusz félemelet — ez az egész birodalmuk. Hatvannégy aszszony és leány évente több tízezer zászlót készít az itteni műhelyekben. — Megfigyeltük — mondja Szabó Gyuláné elnök asszony —, hogy a zászlórendelések mértéke nem minden évben egyforma. Ötévenként és a kerek évfordulókon vannak kampányidőszakok. Legutóbb például felszabadulásunk 40. évfordulóján az Ezermester Bolt Vállalat csaknem 30 ezer nemzetiszínű lobogót rendelt. Remek üzleti partnerünk az IKV, megkülönböztetett „ügyfelünk” a honvédség: a laktanyákban rendezett háziversenyeken előszeretettel osztogatnak zászlókat a győzteseknek. A kisszövetkezet hímzőaszszonyait dicséretes előrelátás jellemzi. Jó politikai érzékkel tudják: közelgő nemzeti ünnepünk, március 15-e minden eddiginél erőteljesebben fellobbantja az emberekben, a különböző szervezetekben a hazafias érzést. Máris több megrendelést kaptak, mint az előző években, de arra is felkészültek, hogy az utolsó napokban valósággal megrohamozzák őket a zászlókért. — Egyikünk sem különösen politikus alkat — mondja Markos Ferencné műszaki vezető. — De hallgatjuk a rádiót, olvassuk az újságot. Abban reménykedünk, hogy hamarosan eljön a mi időnk. Az újonnan szerveződő pártok minden bizonnyal saját zászlót készíttetnek majd. Árgus szemmel figyelünk a napjainkban dúló vitára: milyen legyen az új címer? Vitázzanak csak a honatyák, mi óvatosságból és önös üzleti érdekből megtettük a magunkét, meghímeztük az elképzelhető összes variáns mintapéldányát ... Változik a politika — változik a megrendelők igénye is. Szabó Gyuláné kissé aggódva jegyezte meg a raktárban: — A nyakunkon maradt néhány száz kis zászló. Ezek még két-három évvel ezelőtt igencsak kelendőek voltak. Nézze csak, mind munkaversenyzászlók. Ha végleg kihal a szocialista munkaverseny, akkor ezeket kidobhatjuk. A Klauzál téri „zászlós”asszonyok az elmúlt esztendőben 23 millió forintos bevételt hoztak a szövetkezetnek lobogókészítéssel. (A politikai évfordulók valóban sokat hoznak a konyhám, hiszen felszabadulásunk 40. évfordulójának esztendejében 33 milliós nyereséget könyvelhettek el.) Végezetül, íme, a hímzőasszonyok óhaja az elnök aszszony megfogalmazásában: — Várjuk, hogy döntsenek végre címerügyben! Mihamarább alakuljanak új pártok! Nemzeti ünnepeink előtt ■azért szurkolunk, hogy zuhogjon az eső, fújjon a szél. Hogy miért? Mert a szél tépte lobogók helyett majd újakat rendelnek ...! K. D. P. Pofon a piacon A Fény utcai piacon reggelente nagy a forgalom. De nem csupán a zöldséges, a pék előtt kígyóznak a sorok, hanem a KGST-piacon is, azaz a lengyel turisták cuccai között is sokan turkálnak. Hirtelen riadalom támad: „Jön a rendőr!” — terjed futótűzként a hír, s az árusok eliramodnak. Csinos, pörge kalapos rendőrnő s egy civil ruhás, alacsony, bajuszos férfi igyekszik „rendet” teremteni. A markos férfi elkap egy lengyel fiatalembert, miközben hátizsákjába pakol. Ez már futna is, de az erős marok s egy hatalmas pofon megállítja! A lengyel fiú, tán még húszéves sincs, megdöbbenve, megalázva áll. Hatalmas, piros folt az arcán. A rendőrnő is odalép, a fiatalember, bízva a nő gyengédségében, igazságosságában, neki panaszkodik. — Miért ütött meg? — ismételgeti. — A civil ruhás tagadja az indokolatlan pofont, de a piros folt s a körbenállók ezt cáfolják. Egyre többen kérik számon a rendőrtől a pofont. Végül is jobbnak látják távozni — elvezetik a lengyel fiút. Leforrázva nézünk egymásra. Ez lenne a megoldás? Kiragadni egyet a sok árus közül, s minden ok nélkül ütni? A város közepén a zsibvásárt mégiscsak más módszerrel kellene megszüntetni. Az oktalan verés, az elcsattant pofon, aligha szolgálja a rendőrök népszerűségét. Ha eljárást akarnak indítani, készséggel jelentkezik tanúnak. B. Mezei Éva HÉTFŐ 1989. MÁRCIUS 13 8.58 Műsorismertetés 9.00 Képújság 9.05 Tévétorna nyugdíjasoknak 9.10 A HÉT 10.10 Fogat fogért 11.10 DELTA Tudományos híradó 11.35 Képújság 16.28 Műsorismertetés 16.30 Hírek 16.35 Déli videóújság 16.45 $tri 16.50 KUCKÓ 17.35 Három nap tévéműsora 17.40 Reklám 17.45 Műsorajánlat 17.50 Szám—adás 18.05 KALENDÁRIUM 1989 18.50 Esti mese Biga Csiga és Batka manó 19.00 ÚJ CÍMŰ CÍM Irodalmi rejtvényműsor 19.20 Reklám 19.25 Közlemények. Műsorajánlat 19.30 HÍRADÓ 20.00 Reklám 20.05 CSALÁDI KÖR 21.05 PANORÁMA Világpolitika percről percre 21.55 Lechner Ödön 22.30 HÍRADÓ 3. Ш 17.00 Képújság 17.45 Mozaik Telefonos játék 18.00 Hétfőn hatkor 18.25 Gyerekeknek! 18.50 Tv2 19.00 A chateauvalloni polgárok 19.54 Tv2 20.00 Körzeti tévéstúdió Budapest 20.55 Tv2 21.00 HÍRADÓ 2. 21.20 Tv2 21.30 TELESPORT 23.00 Tv2 Napzárta CSEHSZLOVÁK TV 1. műsor 15.50: Művelődési sorozat 16.20: Az ökológia és a tudomány 16.50: A nap percei 17.00 Katonák műsora 17.50: Pozsonyi magazin 18.20: Esti mese 18.40—19.10: Művelődési sorozat 19.30: Híradó 20.00: A gyűlölet máglyái (dokumentumfilm) FF 21.35: Szlovák tévéfilm 2. műsor 16.50: Angol nyelvtanfolyam 17.20: Az otthon (tévésorozat) 17.50: Károly, a detektív 18.10: Katonákról 18.30: A hét eseményei magyar nyelven 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Sportvisszhangok 21.00: A bácsi hangszerei (portréfilm) 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Dokumentumfilm-sorozat JUGOSZLÁV TV 1. műsor 8.10: Műsorismertetés 8.15: Hírek 8.20: Tv-naptár 8.30: Gyerekműsor 9.00: Iskolai program 10.30: Hírek 10.35: Iskolatelevízió 12.30: Hírek 12.35: Műsorismertetés 15.10: Hírek 15.15: Éjszakai program (ism.) 16.30: Magyar nyelvű híradó 17.15: Tv-napló 17.35: Oktatóműsor-sorozat: A világ vallásai 18.05: Számok és betűk (vetélkedő) 18.25: Dokumentumműsor 19.10: Rajzfilm 19.15: Időjárás 19.30: Tv-napló — Mai sport 20.00: Drámaest 21.00: Komolyzenei program 21.45: Tvnapló 22.10: Éjszakai program 0.10: Hírek 2. műsor 17.40: Műsorismertetés 17.45: Tv-naptár 17.55: Hírek 18.00: Szlavóniai és baranyai körzeti program 18.45: A sport világa 19.30: Tv-napló 20.00: A mai világ — Külpolitika 20.55: A diszkográfia világa 21.15: A nap fiúja (filmsorozat) 22.10: Kapcsolásos magazin 23.40: Időjárás 3. műsor 17.30: Zágrábi program SZOVJET TV 4.30: 120 perc 6.30: Műsorismertetés 6.35: Labdarúgószemle 7.05: A remény hét napja (tévéfilm 1—2. rész) 9.25: Az állatok világa 13.30: Hírek 13.45: Dokumentumfilmek 14.25: Mama, papa és én 14.55: Hírek 15.00: Gyerekek órája 16.00: Éneklő és táncoló ifjúság 16.15: Az SZKP KB plénuma 16.45: Világhíradó 17.00: Rajzfilm 17.10: M. Bulgakov: Őfelsége komédiása (tévéjáték) 19.50: Kamerával a világ körül 20.50: Koncertfilm 21.25 Világhíradó 21.40: Megtorlás (film 1. rész) 22.43: Hírek 22.48: Galatea (operett) 0.28: Dokumentumfilm HETI BUDAPEST 3