Heti Budapest, 1989. március-június (1. évfolyam, 1-16. szám)

1989-03-11 / 1. szám

KEDD 1989. MÁRCIUS 14. 8.58 Műsorismertetés 9.00 Képújság 9.05 Tévétorna nyugdíjasoknak 9.10 Albrecht Dürer 9.25 PANORÁMA 10.10 James Burke rendhagyó gondolatai a változásról 16.28 Műsorismertetés 16.30 Hírek 16.35 PANNON KRÓNIKA 16.45 Nachrichten 16.50 Nas­ekran 17.20 Műsorajánlat 17.30 RTV Közönségszolgálat 17.35 Az amatőr természet­­búvár 18.00 Reklám 18.05 A klinika 13.50 Esti mese 19.00 Szám­adás Gazdasági negyedóra 19.15 Régi magyar tánc­muzsika 19.25 Közlemények Műsorajánlat 19.30 HÍRADÓ 20.05 Örvény 21.00 STÚDIÓ ’89 A Televízió kulturális hetilapja 21.45 Real Madrid—Snaidero Caserta Férfi kosárlabda KEK-döntő 23.15 híradó 2.­ 17.00 Képújság 18.00 TELESPORT 18.25 Gyerekeknek Pumukli kalandjai 19.00 Bem Dokumentumfilm 20.20 Tv2 20.45 Adókulcs 21.00 HÍRADÓ 2. 21.20 Tv2 22.00 Szimultán A forradalomról 22.45 Tv2 Napzárta CSEHSZLOVÁK TV 1. műsor 9.20: Szlovák tévéfilm (ism.) 10.50: Sportvisszhangok (ism.) 11.50: Az éveket nem lehet megállítani 12.30: Tévébörze 16.10: Objektív (maga­zin) 16.40: Ipari tanulóknak 17.10: A nap percei 17.20: Portréfilm 17.40: A természetvédelemről 18.20: Esti mese 18.40—19.10: Menekültek (dokumentumfilm) 19.30: Híradó 20.00: Kerekasztal 20.55: Angol tévéfilm 21.45: Kon­cert (komoly­zene) 2. műsor 16.05: Keletszlovákiai magazin 16.25: Sport 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Vi­lághíradó 22.15: Stúdióbeszélgetés a dokumentumfilm-sorozatról JUGOSZLÁV TV 1. műsor 8.10: Műsorismertetés 8.15: Hírek 8.20: Tv-naptár 8.30: Gyerekműsor 9.00: Iskolai program 10.30: Hírek 10.35: Iskolatelevízió 12.30: Hírek 12.35: Műsorismertetés 15.10: Hí­rek 15.15: Éjszakai program (ism.) 16.30: Magyar nyelvű híradó 17.15: Tv-napló 17.30: Gyerekműsor 18.05: Számok és betűk (vetélkedő) 18.25: Tudományos program 19.10: Rajzfilm 19.15: Időjárás 19.30: Tv-napló 2. A mai sport 20.05: Játékfilm 21.40: Kapcsolá­­sos magazin 23.35: Hírek 2. műsor 17.40: Műsorismertetés 17.45: Tv-naptár 17.55: Hírek 18.00: Zágrábi és zagorjei körzeti program 18.45: A nap műsora 19.30: Tv-napló 20.40: Hírek 20.55: Indiai jegyzetek (dokumentumfilm­sorozat) 21.40: Szórakoztató kedd 23.10: A sólyom hegygerinc (film­sorozat) 23.55: Időjárás 3. műsor 17.30: Zágrábi program SZOVJET TV 4.30: 120 perc 6.30: Műsorismerte­tés 6.35: M. Bulgakov: Őfelsége ko­médiása (tévéjáték) 8.30: Hírek 8.40: Nosztalgia 9.00: Gyerekek órája 13.30: Hírek 13.40: Zaja Olo­­bodyjan művészete 14.15: Doku­mentumfilm 14.45: Hírek 14.50: Rajzfilmek 15.30: Gyermekkórusok versenye 16.15 Hatalmat a Taná­csoknak 16.45: Világhíradó 17.00: Átalakítás: problémák és megoldá­sok 19.00: Híradó 19.40: Az átalakí­tás reflektorfényében 19.50: Egy ember magányos hangja (film) 21.50: Világhíradó 22.05: Megtor­lás (2. rész) 0.04: Hírek 0.09 Sport­műsor 0.39: O. Bászilasvili mű­vészete УШЩШШй!. Budapest hátrányban országosan 4 milliárd fo­rinttal kevesebb jut lakásfej­lesztésre, s ez azt jelenti, hogy 30 százalékkal csökken a fel­újításra, korszerűsítésre ren­delkezésre álló pénz. Buda­pesten nagyobb a visszalépés! Az elmúlt évihez viszonyítva fele annyi lakás újítható fel a fővárosban, a korszerűsítések aránya pedig 30 százalékkal lesz alacsonyabb. Elkerülhe­tetlenül lelassul a tömbreha­bilitáció is, noha a VII. öt­éves terv készítésekor erre az időpontra már a fellendülés kezdetét képzelték a szakem­berek. Az évtizedek alatt fel­gyülemlett tennivaló tehát nem csökken, és lassan már a panelból épült „új” lakótele­peket is fel kell újítani! Ar­ról már nem is beszélve, hogy aki, mondjuk, születése óta fe­nyőgerendákkal aládúcolt kör­nyezetben él,­ az sokkal söté­tebben látja a világot, mint akinek legalább besüt a nap az ablakán. A város életben tartásáért, működtetéséért azonban ezt az ütemet is le kellett lassítani. Kérdés, mégis mivel lehet elégedett a fővárosi polgár, akinek mindezeket a hátrá­nyokat el kell szenvednie? A megszokott dolgokkal! Azzal, hogy az üzletek zsúfolásig vannak áruval, nincs energia­korlátozás, bővül a víz-, csa­torna-, gázhálózat, nincs és Több támogatás! A szociális védőháló kifeszí­tése elsősorban állami feladat, de a tanácsoknak is vállalni­uk kell a rájuk eső részt. És ez a „rész” Budapesten leg­alább félmillió ember, akinek az életkörülményei a létmini­mum alá süllyednek vagy akörül alakulnak. A Fővárosi Tanács ülésén elfogadott el­vek szerint a szociális segé­lyek vásárlóértékét meg kell őrizni. A felnőttek és a gyer­mekek támogatására több mint 700 millió forintot szán a város. A rendszeres segély­ben részesülők száma évek óta 3000 körül alakul, azok vi­szont, akik évente hat alka­lommal részesülhetnek támo­gatásban, az elmúlt évi 135 ezerrel szemben ebben az esz­tendőben legalább 150 ezren lesznek. Számukra minden­képpen könnyebbséget jelent, hogy amikor felkeresik a he­lyi tanácsot, akkor nemcsak hogy nem utasítják el őket, hanem az áremelkedésekkel lépést tartó segélyben része­sülnek. A csaknem 4,2 milliárdos szociális keretből azonban nem jut mindenhová egyfor­mán. A lakásépítés, -vásárlás helyi támogatására szánt ösz­­szeget is bővíti 100 millióval a főváros, de ez nem áll arány­ban a költségek növekedésé­vel. Az igénylők feltehetőleg többen lesznek, a főváros­ vi­szont csak arra vállalkozhat, hogy 3600 családot támogas­son. Arról a vívmányáról azonban nem mond le, hogy az egyedi elbírálás során, az igazán rászorulók, az átlagnál magasabb összegű, vissza nem térítendő segítséget kapja­nak. (A fiataloknak jó hír, hogy a Budapesten csaknem 3000 üresen álló lakás mint­egy harmadát nekik szánják a ШЯШЯШ A fővárosban 1400 tanácsi működtetésű intézmény van, fenntartásuk még a szigorú takarékosság mellett is ren­geteg pénzt emészt föl. Ám azért gondoljuk csak meg: minden gyermeket felvesznek az óvodába és a bölcsődébe, helyenként még válogatni is lehet. Igaz, akadnak zsúfolt intézmények, főleg a nagy la­kótelepeken, mint például Ká­­posztásmegyeren, Gazdagré­ten, a Pók utcában vagy a Római úton, és hasonló a helyzet az általános iskolákkal is. Ám ezen csak akkor lehet­ne változtatni, ha a beruhá­zásokra sokkal nagyobb ösz­­szeg jutna. Pénzt, de honnan? A kérdés: honnan lehetne pénzt elvenni? Az egészség­ügytől? Örülünk, ha a kórhá­zaknak kötszerre, gyógyszer­re, mosodára, nélkülözhetetlen műszerekre jut. A közlekedés­től? A világszínvonalúnak ne­vezett BKV járatai így is zsú­foltak, a járműpark elörege­dett, környezetszennyező. A lakásépítéstől? Mindössze 600 tanácsi bérlakás készül el eb­ben az évben. Persze gyorsan tegyük hoz­zá: a 600 új otthon nem azt jelenti, hogy csak ennyien kaphatnak bérlakást. A mobi­litásnak, a lakásforgónak kö­szönhetően mintegy 5500-6000 ilyen otthon találhat gazdára az idén. Igaz, volt olyan esz­tendő, amikor 10 ezer új ott­hon épült Budapesten, az idén viszont a magánerős házak el­készültével sem érhető el ez a szám. A lakáshoz juttatási program teljesítéséhez 10-10,5 ezerre lenne szükség, ezzel szemben a névjegyzékes igénylőknek mintegy 6400-6700 lakás juttatható — a hiány tehát 3300-3400. Ez magyarul annyit tesz, hogy a két- és többgyermekes családok jó reményeket táplálhatnak, ám a többi várakozót más megol­dási módokra, például a piaci értékesítésű lakások megvá­sárlására igyekeznek majd rá­venni a tanácsok. A városatyák nehe­zen dönthették el, hogy melyik ujjukat harap­ják meg, amikor a Fő­városi Tanács 1989-es költségvetéséről vitáz­tak. Előbb-utóbb azon­ban tudomásul kellett venniük, hogy a Város­házán dolgozó szakem­berek olyan változato­kat terjesztettek elé­jük, amelyek közül csak az fogadható el, amely Budapest működtetésé­re helyezi a hangsúlyt: a város életéhez szük­séges kiadások viszik el a 62 milliárd forint csaknem hatvan száza­lékát, a fejlesztésre pe­dig kevesebb mint hu­szonhárom százalék marad. (A száz száza­lékhoz szükséges részt a vállalati kiadások je­lentik,) nem is lesz jegyrendszer. S aki támogatásra szorul, az biz­ton számíthat arra, hogy a ta­nácsok nem zárkóznak el jo­gos kérései elől. Az idei terv ugyanis a szociálpolitikát he­lyezi a prioritások sorában a második helyre. Annál is in­kább, mert a fővárosban drá­gább az élet, mint másutt a város vezetői a közeljövőben meghirdetendő pályázaton.) A gondoskodás hagyomá­nyos formái közül szociális el­látásban 14 ezren részesülhet­nek, másfél ezerrel többen, mint tavaly. A szociális étkez­tetést 8400 rászoruló veheti igénybe, ez is előrelépést je­lent. Bővül az idősek napközi otthona és klubhálózata, mint­egy százhetvennel lesz na­gyobb a szociális otthonok be­fogadóképessége — csak Bu­dapesten. A gyermekélelmezé­si díj felemelése miatt segít­ségre szorulókat ugyanúgy tá­mogatják a tanácsok, mint a gyógyszerüket kiváltani nem tudó betegeket. Az előbbi eset­ben az iskolán, az utóbbinál pedig a körzeti orvoson nyug­szik a felelősség, hogy a kellő igazolást mihamarabb kiadja. Sok minden hiányzik — ál­lapítottuk meg korábban —, de azért fejlesztésre is jutott némi pénz. A lágymányosi Duna-híd, a központi keret hiánya miatt, egyelőre még nem épül, ám a metró méter­ről méterre araszol előre Új­pesten. „Átváltozik” a Hungá­ria körút, folytatódik a Ró­bert Károly körúti kórház re­konstrukciója is. Előrehaladott kormányszintű tárgyalások folynak a Szovjetunióval a Dél-Buda—Rákospalota met­róvonal első szakaszának el­készítésére, amely a Kálvin tér és a Bocskai út között hú­zódik majd. Ez azonban már az elkövetkezendő tervek kö­zött szerepel. Ellentétben az­zal a tizenhat új középiskolá­val, amellyel rövidesen büsz­kélkedhetünk: olyan ered­mény ez, amilyet még a bő­ség idején sem mutatott föl a főváros. Braun Ágoston Kényszerpályán! ШШШШ ШШШ No. 00001 Terhes anyu kapta az elsőt... Tóth Bertalanné „hivatásos” munkanélküli, de máris kétes dicsőséget mondhat magáénak! Január végén kapta meg — a fővárosban elsőként — a mun­kanélküli-segélyre jogosító könyvecskét. Az 1. számú iglaj­­zolvány mindig kéznél van mostanában, hiszen, mint va­lami különleges újdonságot mutogatja szomszédoknak, is­merősöknek. A fiatalasszony szinte a szü­lés előtti utolsó napokban fo­gadta a Heti Budapest ripor­terét. Kovács István felvétele — Nyírségi lány vagyok, és 1981-ben, alig 17 évesen kerül­tem Budapestre — meséli a rákosszentmihályi szűk albér­leti szobában. — Az előző há­zasságomból van egy hatéves kisfiam, a második uramtól pedig egy kétéves kislányom. Most pedig várjuk a harmadi­kat. A legutóbbi munkahe­lyemre a környékbeli presszó tulajdonossal csábított. Ez az Észak-pesti Vendéglátó Válla­lat kerületi egysége. A tulaj­donos lángossütőnek alkalma­zott, elég jól kerestem. Har­madik hónapos terhes korom­ban így szólt a főnök: „Jutka, ma dolgozott utoljára!” A gyér forgalomra hivatkozott, és ar­ra, hogy a személyzet létszá­mát is csökkentenie kell emiatt. A hirtelen utcára került, gömbölyödő hajú fiatalasszony bement a központba. Ott az előadó egy másik bisztróban javasolt konyhai munkát. Tóth Bertalanné ezt elfogadta, de egy nap után innen is elküld­ték, mondván:könnyű munkát nem tudnak adni neki. — Egy-két hónapig hiába törtük a fejünket a férjemmel, nem találtunk nekem való ál­lást. Pedig turpissággal is pró­bálkoztam. Szűk farmerszok­nyát vettem magamra, és több helyen is jelentkeztem mun­kára. De mindenütt felfedez­ték a pocakomat, így hát ezek a próbálkozások is sikertelen­nek bizonyultak. December kö­zepén a televízióban hallottam a munkanélküli-segéllyel kap­csolatos új rendeletről. Az év végi ünnepek után felkerestem a Katona József utcai munka­erő-közvetítő irodát. Ott azt mondták, szerezzem be a­ szük­séges papírokat, aztán elbírál­ják a kérvényemet... Ez megtörtént, így egy éven át az utolsó munkahelyén ka­pott fizetésének 60 százalékát kapja Tóth Bertalanné. (kdp) Н ШЯШШШШЯШI ВШИН шаишшяишя^Ш — Akár én is utcára kerül­hetek a mostani tanácsi át­szervezés során — mondja dr. Barczy Aranka, a Fővárosi Ta­nács foglalkoztatáspolitikai osztályának vezetője. — Köz­gazdász diplomámmal, persze, ma még könnyebben találnék munkát, bár ki tudja...? 1989. január 1-jétől a mun­kanélküli-segély folyósításá­nak feltétele: 3 éven belül 18 hónapos munkaviszony. Ha a legutolsó munkaviszony egy éven belül szűnt meg, akkor jár a munkanélküli-segély. Az alapfeltételek közé tarto­zik az is, el kell fogadni a fel­kínált, megfelelőnek ítélt mun­kahelyet. Megfelelő munka­helynek minősül az, amely a dolgozó képzettségi szintjével betölthető. Ám a munkára vá­rónak el kell fogadnia a szak­­képzettségénél alacsonyabb szintű munkahelyet is, ha az megegyezik az utoljára betöl­tött munkakörével. El kell fo­gadni továbbá az olyan mun­kát, amely nem ártalmas az egészségre, ahol a várható ke­reset eléri a munkanélküli-se­gély mértékét, s ahová az uta­zás a napi három órát nem ha­ladja meg. Ha azonban a dol­gozó legutolsó munkahelyére az utazás ennél hosszabb időt vetít igénybe, akkor el kell fo­gadni a három óránál hosz­­szabb idő alatt megközelíthető munkahelyet is. Előfordulhat az is, hogy a munkaerő-szolgálati irodák nem munkahelyet ajánlanak fel, hanem átképzési lehetősé­get. Ezt szintén nem utasíthat­ják vissza indokolatlanul az elhelyezkedésre várók, mert akkor elvesztik jogosultságu­kat a munkanélküli-segélyre. A szakképzés, illetve átképzés igénybevétele azonban ez ideig nem terjedt el. A január elsejétől érvényes szabályozás szerint a munka­nélküli-segélyt a jogosultak három éven belül 365 napig­­vehetik igénybe. Annak érde­kében azonban, hogy az elhe­lyezkedésben, illetve az átkép­zésben a segélyezettek maguk i­s érdekeltek legyenek, az el­ső 180 nap után csök­ken a munkanélküli-segély mérté­ke. Aki teljesen vétlen abban, hogy elvesztette állását, az 180 napig korábbi átlagkereseté­nek 70 százalékát, s azt köve­tően 60 százalékát kapja. Ha a dolgozó mondott fel, vagy le­járt a határozott időre szóló munkaszerződése, és azt nem hosszabbították meg, akkor a segély az átlagkereset 65 száza­léka, később 55 százaléka le­het. A „kilépett” bejegyzéssel, fegyelmi úton megszűnt mun­kaviszonyt követően 60 száza­lék, illetve 180 nap után 50 százalék lehet a munkanélkü­li-segély. A legmagasabb összeget 9000 forintban állapították meg. Ezt azzal indokolják, hogy hazánk­ban a munkaviszonyban állók majdnem 10 százaléka keres a minimális bérnél éppen csak valamivel többet. A munkanélküli-segély után személyijövedelem-adót kell fizetni. Ezenkívül kedvezmé­nyes, 5 százalékos nyugdíj­já­rulékot is, mivel a munkanél­küliség is munkaviszonyban töltött időnek számít! A mun­káltató által fizetendő 43 szá­zalékos társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztatási alapból utalják át a társada­lombiztosítónak. A fővárosban három mun­kaközvetítő irodában foglal­koznak a munka nélkül ma­radtak segélyezési ügyével. Dr. Barczy Aranka elmondta, hogy február végéig Budapesten csaknem nyolcvanan kapták meg hivatalosan is a mun­ka­­nélküli-segélyre való jogosult­ságot. A munkanélküli saját érde­ke, hogy beszerezze a szükséges okmányokat: szemé­lyi i­gazo­lványával, munka­könyvével, a legutolsó mun­káltatójától kapott munkahe­lyi igazolványával, munka- MIL-lap birtokában jelenjen meg a munkaközvetítő irodá­ban. Az osztályvezető külön is felhívta a figyelmet arra, hogy a munkanélküli-segélyre jogo­sultak egy kis könyvecskét kapnak. Ezzel meghatározott időben meg kell jelenni az adott munkaközvetítő irodá­nál. Betegség esetén orvosi igazolás szükséges. K. D. P. Segély a munkanélkülieknek

Next