Heti Budapest, 1989. március-június (1. évfolyam, 1-16. szám)
1989-03-11 / 1. szám
KEDD 1989. MÁRCIUS 14. 8.58 Műsorismertetés 9.00 Képújság 9.05 Tévétorna nyugdíjasoknak 9.10 Albrecht Dürer 9.25 PANORÁMA 10.10 James Burke rendhagyó gondolatai a változásról 16.28 Műsorismertetés 16.30 Hírek 16.35 PANNON KRÓNIKA 16.45 Nachrichten 16.50 Nasekran 17.20 Műsorajánlat 17.30 RTV Közönségszolgálat 17.35 Az amatőr természetbúvár 18.00 Reklám 18.05 A klinika 13.50 Esti mese 19.00 Számadás Gazdasági negyedóra 19.15 Régi magyar táncmuzsika 19.25 Közlemények Műsorajánlat 19.30 HÍRADÓ 20.05 Örvény 21.00 STÚDIÓ ’89 A Televízió kulturális hetilapja 21.45 Real Madrid—Snaidero Caserta Férfi kosárlabda KEK-döntő 23.15 híradó 2. 17.00 Képújság 18.00 TELESPORT 18.25 Gyerekeknek Pumukli kalandjai 19.00 Bem Dokumentumfilm 20.20 Tv2 20.45 Adókulcs 21.00 HÍRADÓ 2. 21.20 Tv2 22.00 Szimultán A forradalomról 22.45 Tv2 Napzárta CSEHSZLOVÁK TV 1. műsor 9.20: Szlovák tévéfilm (ism.) 10.50: Sportvisszhangok (ism.) 11.50: Az éveket nem lehet megállítani 12.30: Tévébörze 16.10: Objektív (magazin) 16.40: Ipari tanulóknak 17.10: A nap percei 17.20: Portréfilm 17.40: A természetvédelemről 18.20: Esti mese 18.40—19.10: Menekültek (dokumentumfilm) 19.30: Híradó 20.00: Kerekasztal 20.55: Angol tévéfilm 21.45: Koncert (komolyzene) 2. műsor 16.05: Keletszlovákiai magazin 16.25: Sport 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Stúdióbeszélgetés a dokumentumfilm-sorozatról JUGOSZLÁV TV 1. műsor 8.10: Műsorismertetés 8.15: Hírek 8.20: Tv-naptár 8.30: Gyerekműsor 9.00: Iskolai program 10.30: Hírek 10.35: Iskolatelevízió 12.30: Hírek 12.35: Műsorismertetés 15.10: Hírek 15.15: Éjszakai program (ism.) 16.30: Magyar nyelvű híradó 17.15: Tv-napló 17.30: Gyerekműsor 18.05: Számok és betűk (vetélkedő) 18.25: Tudományos program 19.10: Rajzfilm 19.15: Időjárás 19.30: Tv-napló 2. A mai sport 20.05: Játékfilm 21.40: Kapcsolásos magazin 23.35: Hírek 2. műsor 17.40: Műsorismertetés 17.45: Tv-naptár 17.55: Hírek 18.00: Zágrábi és zagorjei körzeti program 18.45: A nap műsora 19.30: Tv-napló 20.40: Hírek 20.55: Indiai jegyzetek (dokumentumfilmsorozat) 21.40: Szórakoztató kedd 23.10: A sólyom hegygerinc (filmsorozat) 23.55: Időjárás 3. műsor 17.30: Zágrábi program SZOVJET TV 4.30: 120 perc 6.30: Műsorismertetés 6.35: M. Bulgakov: Őfelsége komédiása (tévéjáték) 8.30: Hírek 8.40: Nosztalgia 9.00: Gyerekek órája 13.30: Hírek 13.40: Zaja Olobodyjan művészete 14.15: Dokumentumfilm 14.45: Hírek 14.50: Rajzfilmek 15.30: Gyermekkórusok versenye 16.15 Hatalmat a Tanácsoknak 16.45: Világhíradó 17.00: Átalakítás: problémák és megoldások 19.00: Híradó 19.40: Az átalakítás reflektorfényében 19.50: Egy ember magányos hangja (film) 21.50: Világhíradó 22.05: Megtorlás (2. rész) 0.04: Hírek 0.09 Sportműsor 0.39: O. Bászilasvili művészete УШЩШШй!. Budapest hátrányban országosan 4 milliárd forinttal kevesebb jut lakásfejlesztésre, s ez azt jelenti, hogy 30 százalékkal csökken a felújításra, korszerűsítésre rendelkezésre álló pénz. Budapesten nagyobb a visszalépés! Az elmúlt évihez viszonyítva fele annyi lakás újítható fel a fővárosban, a korszerűsítések aránya pedig 30 százalékkal lesz alacsonyabb. Elkerülhetetlenül lelassul a tömbrehabilitáció is, noha a VII. ötéves terv készítésekor erre az időpontra már a fellendülés kezdetét képzelték a szakemberek. Az évtizedek alatt felgyülemlett tennivaló tehát nem csökken, és lassan már a panelból épült „új” lakótelepeket is fel kell újítani! Arról már nem is beszélve, hogy aki, mondjuk, születése óta fenyőgerendákkal aládúcolt környezetben él, az sokkal sötétebben látja a világot, mint akinek legalább besüt a nap az ablakán. A város életben tartásáért, működtetéséért azonban ezt az ütemet is le kellett lassítani. Kérdés, mégis mivel lehet elégedett a fővárosi polgár, akinek mindezeket a hátrányokat el kell szenvednie? A megszokott dolgokkal! Azzal, hogy az üzletek zsúfolásig vannak áruval, nincs energiakorlátozás, bővül a víz-, csatorna-, gázhálózat, nincs és Több támogatás! A szociális védőháló kifeszítése elsősorban állami feladat, de a tanácsoknak is vállalniuk kell a rájuk eső részt. És ez a „rész” Budapesten legalább félmillió ember, akinek az életkörülményei a létminimum alá süllyednek vagy akörül alakulnak. A Fővárosi Tanács ülésén elfogadott elvek szerint a szociális segélyek vásárlóértékét meg kell őrizni. A felnőttek és a gyermekek támogatására több mint 700 millió forintot szán a város. A rendszeres segélyben részesülők száma évek óta 3000 körül alakul, azok viszont, akik évente hat alkalommal részesülhetnek támogatásban, az elmúlt évi 135 ezerrel szemben ebben az esztendőben legalább 150 ezren lesznek. Számukra mindenképpen könnyebbséget jelent, hogy amikor felkeresik a helyi tanácsot, akkor nemcsak hogy nem utasítják el őket, hanem az áremelkedésekkel lépést tartó segélyben részesülnek. A csaknem 4,2 milliárdos szociális keretből azonban nem jut mindenhová egyformán. A lakásépítés, -vásárlás helyi támogatására szánt öszszeget is bővíti 100 millióval a főváros, de ez nem áll arányban a költségek növekedésével. Az igénylők feltehetőleg többen lesznek, a főváros viszont csak arra vállalkozhat, hogy 3600 családot támogasson. Arról a vívmányáról azonban nem mond le, hogy az egyedi elbírálás során, az igazán rászorulók, az átlagnál magasabb összegű, vissza nem térítendő segítséget kapjanak. (A fiataloknak jó hír, hogy a Budapesten csaknem 3000 üresen álló lakás mintegy harmadát nekik szánják a ШЯШЯШ A fővárosban 1400 tanácsi működtetésű intézmény van, fenntartásuk még a szigorú takarékosság mellett is rengeteg pénzt emészt föl. Ám azért gondoljuk csak meg: minden gyermeket felvesznek az óvodába és a bölcsődébe, helyenként még válogatni is lehet. Igaz, akadnak zsúfolt intézmények, főleg a nagy lakótelepeken, mint például Káposztásmegyeren, Gazdagréten, a Pók utcában vagy a Római úton, és hasonló a helyzet az általános iskolákkal is. Ám ezen csak akkor lehetne változtatni, ha a beruházásokra sokkal nagyobb öszszeg jutna. Pénzt, de honnan? A kérdés: honnan lehetne pénzt elvenni? Az egészségügytől? Örülünk, ha a kórházaknak kötszerre, gyógyszerre, mosodára, nélkülözhetetlen műszerekre jut. A közlekedéstől? A világszínvonalúnak nevezett BKV járatai így is zsúfoltak, a járműpark elöregedett, környezetszennyező. A lakásépítéstől? Mindössze 600 tanácsi bérlakás készül el ebben az évben. Persze gyorsan tegyük hozzá: a 600 új otthon nem azt jelenti, hogy csak ennyien kaphatnak bérlakást. A mobilitásnak, a lakásforgónak köszönhetően mintegy 5500-6000 ilyen otthon találhat gazdára az idén. Igaz, volt olyan esztendő, amikor 10 ezer új otthon épült Budapesten, az idén viszont a magánerős házak elkészültével sem érhető el ez a szám. A lakáshoz juttatási program teljesítéséhez 10-10,5 ezerre lenne szükség, ezzel szemben a névjegyzékes igénylőknek mintegy 6400-6700 lakás juttatható — a hiány tehát 3300-3400. Ez magyarul annyit tesz, hogy a két- és többgyermekes családok jó reményeket táplálhatnak, ám a többi várakozót más megoldási módokra, például a piaci értékesítésű lakások megvásárlására igyekeznek majd rávenni a tanácsok. A városatyák nehezen dönthették el, hogy melyik ujjukat harapják meg, amikor a Fővárosi Tanács 1989-es költségvetéséről vitáztak. Előbb-utóbb azonban tudomásul kellett venniük, hogy a Városházán dolgozó szakemberek olyan változatokat terjesztettek eléjük, amelyek közül csak az fogadható el, amely Budapest működtetésére helyezi a hangsúlyt: a város életéhez szükséges kiadások viszik el a 62 milliárd forint csaknem hatvan százalékát, a fejlesztésre pedig kevesebb mint huszonhárom százalék marad. (A száz százalékhoz szükséges részt a vállalati kiadások jelentik,) nem is lesz jegyrendszer. S aki támogatásra szorul, az bizton számíthat arra, hogy a tanácsok nem zárkóznak el jogos kérései elől. Az idei terv ugyanis a szociálpolitikát helyezi a prioritások sorában a második helyre. Annál is inkább, mert a fővárosban drágább az élet, mint másutt a város vezetői a közeljövőben meghirdetendő pályázaton.) A gondoskodás hagyományos formái közül szociális ellátásban 14 ezren részesülhetnek, másfél ezerrel többen, mint tavaly. A szociális étkeztetést 8400 rászoruló veheti igénybe, ez is előrelépést jelent. Bővül az idősek napközi otthona és klubhálózata, mintegy százhetvennel lesz nagyobb a szociális otthonok befogadóképessége — csak Budapesten. A gyermekélelmezési díj felemelése miatt segítségre szorulókat ugyanúgy támogatják a tanácsok, mint a gyógyszerüket kiváltani nem tudó betegeket. Az előbbi esetben az iskolán, az utóbbinál pedig a körzeti orvoson nyugszik a felelősség, hogy a kellő igazolást mihamarabb kiadja. Sok minden hiányzik — állapítottuk meg korábban —, de azért fejlesztésre is jutott némi pénz. A lágymányosi Duna-híd, a központi keret hiánya miatt, egyelőre még nem épül, ám a metró méterről méterre araszol előre Újpesten. „Átváltozik” a Hungária körút, folytatódik a Róbert Károly körúti kórház rekonstrukciója is. Előrehaladott kormányszintű tárgyalások folynak a Szovjetunióval a Dél-Buda—Rákospalota metróvonal első szakaszának elkészítésére, amely a Kálvin tér és a Bocskai út között húzódik majd. Ez azonban már az elkövetkezendő tervek között szerepel. Ellentétben azzal a tizenhat új középiskolával, amellyel rövidesen büszkélkedhetünk: olyan eredmény ez, amilyet még a bőség idején sem mutatott föl a főváros. Braun Ágoston Kényszerpályán! ШШШШ ШШШ No. 00001 Terhes anyu kapta az elsőt... Tóth Bertalanné „hivatásos” munkanélküli, de máris kétes dicsőséget mondhat magáénak! Január végén kapta meg — a fővárosban elsőként — a munkanélküli-segélyre jogosító könyvecskét. Az 1. számú iglajzolvány mindig kéznél van mostanában, hiszen, mint valami különleges újdonságot mutogatja szomszédoknak, ismerősöknek. A fiatalasszony szinte a szülés előtti utolsó napokban fogadta a Heti Budapest riporterét. Kovács István felvétele — Nyírségi lány vagyok, és 1981-ben, alig 17 évesen kerültem Budapestre — meséli a rákosszentmihályi szűk albérleti szobában. — Az előző házasságomból van egy hatéves kisfiam, a második uramtól pedig egy kétéves kislányom. Most pedig várjuk a harmadikat. A legutóbbi munkahelyemre a környékbeli presszó tulajdonossal csábított. Ez az Észak-pesti Vendéglátó Vállalat kerületi egysége. A tulajdonos lángossütőnek alkalmazott, elég jól kerestem. Harmadik hónapos terhes koromban így szólt a főnök: „Jutka, ma dolgozott utoljára!” A gyér forgalomra hivatkozott, és arra, hogy a személyzet létszámát is csökkentenie kell emiatt. A hirtelen utcára került, gömbölyödő hajú fiatalasszony bement a központba. Ott az előadó egy másik bisztróban javasolt konyhai munkát. Tóth Bertalanné ezt elfogadta, de egy nap után innen is elküldték, mondván:könnyű munkát nem tudnak adni neki. — Egy-két hónapig hiába törtük a fejünket a férjemmel, nem találtunk nekem való állást. Pedig turpissággal is próbálkoztam. Szűk farmerszoknyát vettem magamra, és több helyen is jelentkeztem munkára. De mindenütt felfedezték a pocakomat, így hát ezek a próbálkozások is sikertelennek bizonyultak. December közepén a televízióban hallottam a munkanélküli-segéllyel kapcsolatos új rendeletről. Az év végi ünnepek után felkerestem a Katona József utcai munkaerő-közvetítő irodát. Ott azt mondták, szerezzem be a szükséges papírokat, aztán elbírálják a kérvényemet... Ez megtörtént, így egy éven át az utolsó munkahelyén kapott fizetésének 60 százalékát kapja Tóth Bertalanné. (kdp) Н ШЯШШШШЯШI ВШИН шаишшяишя^Ш — Akár én is utcára kerülhetek a mostani tanácsi átszervezés során — mondja dr. Barczy Aranka, a Fővárosi Tanács foglalkoztatáspolitikai osztályának vezetője. — Közgazdász diplomámmal, persze, ma még könnyebben találnék munkát, bár ki tudja...? 1989. január 1-jétől a munkanélküli-segély folyósításának feltétele: 3 éven belül 18 hónapos munkaviszony. Ha a legutolsó munkaviszony egy éven belül szűnt meg, akkor jár a munkanélküli-segély. Az alapfeltételek közé tartozik az is, el kell fogadni a felkínált, megfelelőnek ítélt munkahelyet. Megfelelő munkahelynek minősül az, amely a dolgozó képzettségi szintjével betölthető. Ám a munkára várónak el kell fogadnia a szakképzettségénél alacsonyabb szintű munkahelyet is, ha az megegyezik az utoljára betöltött munkakörével. El kell fogadni továbbá az olyan munkát, amely nem ártalmas az egészségre, ahol a várható kereset eléri a munkanélküli-segély mértékét, s ahová az utazás a napi három órát nem haladja meg. Ha azonban a dolgozó legutolsó munkahelyére az utazás ennél hosszabb időt vetít igénybe, akkor el kell fogadni a három óránál hoszszabb idő alatt megközelíthető munkahelyet is. Előfordulhat az is, hogy a munkaerő-szolgálati irodák nem munkahelyet ajánlanak fel, hanem átképzési lehetőséget. Ezt szintén nem utasíthatják vissza indokolatlanul az elhelyezkedésre várók, mert akkor elvesztik jogosultságukat a munkanélküli-segélyre. A szakképzés, illetve átképzés igénybevétele azonban ez ideig nem terjedt el. A január elsejétől érvényes szabályozás szerint a munkanélküli-segélyt a jogosultak három éven belül 365 napigvehetik igénybe. Annak érdekében azonban, hogy az elhelyezkedésben, illetve az átképzésben a segélyezettek maguk is érdekeltek legyenek, az első 180 nap után csökken a munkanélküli-segély mértéke. Aki teljesen vétlen abban, hogy elvesztette állását, az 180 napig korábbi átlagkeresetének 70 százalékát, s azt követően 60 százalékát kapja. Ha a dolgozó mondott fel, vagy lejárt a határozott időre szóló munkaszerződése, és azt nem hosszabbították meg, akkor a segély az átlagkereset 65 százaléka, később 55 százaléka lehet. A „kilépett” bejegyzéssel, fegyelmi úton megszűnt munkaviszonyt követően 60 százalék, illetve 180 nap után 50 százalék lehet a munkanélküli-segély. A legmagasabb összeget 9000 forintban állapították meg. Ezt azzal indokolják, hogy hazánkban a munkaviszonyban állók majdnem 10 százaléka keres a minimális bérnél éppen csak valamivel többet. A munkanélküli-segély után személyijövedelem-adót kell fizetni. Ezenkívül kedvezményes, 5 százalékos nyugdíjjárulékot is, mivel a munkanélküliség is munkaviszonyban töltött időnek számít! A munkáltató által fizetendő 43 százalékos társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztatási alapból utalják át a társadalombiztosítónak. A fővárosban három munkaközvetítő irodában foglalkoznak a munka nélkül maradtak segélyezési ügyével. Dr. Barczy Aranka elmondta, hogy február végéig Budapesten csaknem nyolcvanan kapták meg hivatalosan is a munkanélküli-segélyre való jogosultságot. A munkanélküli saját érdeke, hogy beszerezze a szükséges okmányokat: személyi igazolványával, munkakönyvével, a legutolsó munkáltatójától kapott munkahelyi igazolványával, munka- MIL-lap birtokában jelenjen meg a munkaközvetítő irodában. Az osztályvezető külön is felhívta a figyelmet arra, hogy a munkanélküli-segélyre jogosultak egy kis könyvecskét kapnak. Ezzel meghatározott időben meg kell jelenni az adott munkaközvetítő irodánál. Betegség esetén orvosi igazolás szükséges. K. D. P. Segély a munkanélkülieknek