Heti Budapest, 1991. január-március (3. évfolyam, 1-9. szám)

1991-01-01 / Különszám

3 HETI BUDAPEST dasági reform részbeni kidol­gozásában és végrehajtásá­ban. Emiatt otthon már a hat­vanas évek második felétől igen élénk eszmecserék zaj­lottak. -Az Ön nézetei szinkron­ban voltak a szüleiével? - Nem egészen. Természe­tesen a szokásos nemzedéki ellentétek nálunk is kiütköz­tek, sőt igen élesen jelentkez­tek akkor, amikor egy évre ki­zártak az egyetemről. Akkor egyébként elmentem taxiso­főrnek. Tulajdonképpen en­nek is nagyon örülök, mert a későbbi pályafutásom során mindazok az ismeretek, ame­lyeket a városban dolgozó emberként szereztem, na­gyon hasznosnak bizonyul­tak.­­ Magyarország történeté­ben, a szerves fejlődés hiá­nyának következtében, im­már nem először fordul elő, hogy olyanok kerülnek ve­zető pozícióba, akik ezt meg­előzően szinte a társadal­mon kívülre voltak szorítva. Bizonyos értelemben most Ön is abba a helyzetbe kerül, hogy részben azokkal kell együtt dolgoznia, azokat kell irányítania, akik korábban ellenségesen, legjobb esetben értetlenül fogadták volna. Hogyan készül az ebből ere­dő esetleges konfliktusokra?­­ Azt gondolom, hogy ön­magában ebből a helyzetből nem származhatnak konflik­tusok. Az elmúlt másfél-két év alatt, mióta legális politikai te­vékenységet folytatok, hozzá­szoktam ahhoz, hogy hivatal­nokokkal, apparátusokkal dolgozzam együtt. Tapaszta­lataim szerint azokat a gondo­latokat, azokat az értékeket, amelyeket ez a hivatalosságon kívülre szorított értelmiségi réteg hozott létre, az appará­tus mindenütt érdeklődéssel fogadja. Ezzel együtt nagyon fontosnak tartom, hogy az apparátusba olyan szakértő­ket vigyünk be, akik az új tí­pusú önkormányzat munkáját elméleti tudásukkal és szakér­telmükkel alakíthatják ki. Hi­szen a régi tanácsi rendszert most át kell gyúrni. Azok, akik az apparátusokban dolgoz­nak, nagyobbrészt értenek ah­hoz, amit csinálnak, sőt tisz­tában vannak azzal is, hogy váltaniuk kell, általában van fogadókészségük az új szem­lélet alkalmazására. Éppen ezért mindenkinek maximális bizalmat előlegezek. ----------------------------­ DR. DEMSZKY GÁBOR Budapesten, 1952. augusztus 4-én született. Nős, felesége Hodosán Róza. Egyetemi tanul­mányait 1970-ben kezd­te meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ál­lam- és Jogtudományi Karán. Másodéves hall­gatóként, egy tüntetés szervezéséért, egy évre kizárták az egyetemről, tanulmányait ezért csak 1976-ban fejezte be. Ellenzékisége miatt nem tudott elhelyezkedni a jogi pályán. 1977-1981 között a Világosság munkatársaként dolgo­zott, illetve a demok­ratikus ellenzéki moz­galomban tevékenyke­dett. 1979-ben egyik ala­pítója volt a szegényeket segítő szervezetnek, a SZETA-nak. 1981-ig szo­ciológiai tanulmányokat folytatott, s ugyanebben az esztendőben létre­hozta az AB Független Kiadót, amely illegálisan jelentette meg a Hír­mondó című lapot, to­vábbá olyan hazai és külföldi írók műveit, amelyeket a hivatalos kiadók nem adtak ki. 1984-ben 6 havi felfüg­gesztett börtönbünte­tésre ítélték. Az 1988- ban immár hivatalosan is megalakult Szabad Demokraták Szövetsége Tanácsának tagja lett. 1989-től az AB-Beszélő Kft. ügyvezető igazga­tójaként dolgozik. 1990- től Erzsébetváros or­szággyűlési képviselője, a Parlament Nemzetbiz­tonsági Bizottságának elnöke. _________­­ A kormány által meg­hirdetett benzinárak miatt kialakult helyzetben meg­nyugtató volt hallani az Ön felhívását a kerületi önkor­mányzatokhoz, hogy ne in­dulatokat felkavaró pártpoli­tikát folytassanak a fuvaro­zók blokádja kapcsán, ha­nem a lakosság ellátását szervezzék meg. Elképzelései szerint a Fővárosi Közgyűlés mennyire viseli majd magán a nagypolitika hatásait? - A kerületek átestek egy tűzkeresztségen. Az esemé­nyek középpontjába kerültek, talpon kellett lenniük, hiszen részben rajtuk múlott az, hogy elhárítsák az ellátási zavaro­kat. A régi apparátussal együtt dolgozva az új vezetők ké­pesek voltak helytállni, hiszen volt kenyér, nem szüneteltek a közüzemi szolgáltatások, mű­ködtek a kórházak. Ezért elis­merés illeti őket. Külön ki­emelném, hogy kialakult egy nagyszerű együttműködés a kerületi rendőrkapitányságok és az önkormányzatok között. Itt megvalósult az a cél, amit az SZDSZ már az önkormányzati törvény vitájában is elmon­dott, hogy nem kívánja a rend­őrséget az önkormányzat alá rendelni, ugyanakkor az ön­­kormányzatnak meg kell fo­galmaznia az elvárásait a rend­őrség munkájával kapcso­latban és meg kell kísérelnie ezeket érvényesíteni egészen odáig, hogy beleszólhasson a kerületi kapitányok kineve­zésébe. Ami pedig a kérdés ér­demi részét illeti, remélem, hogy sem engem, sem az al­polgármestereket nem a párt­központokból fogják irányí­tani. A lakossági elvárás nem az, hogy pártpolitikát csinál­junk a Közgyűlésben. Tőlünk azt várják, hogy gyakorlatia­san oldjuk meg a feladatokat, szakmai vitákat folytassunk a város és lakói érdekében és hogy szervezzük meg a város életét. Én nem akarom kicsi­ben leképezni azt, ami a Par­lamentben történik, nem aka­rom, hogy a Közgyűlésben azon vitatkozzunk, ki a nem­zetibb, ki a keresztényibb, ki a szocialistább vagy a demokra­tább. Azt gondolom, hogy eb­ben az apparátus és a közvé­lemény is segítségemre lesz. Meggyőződésem, hogy akkor látjuk el jól a feladatunkat, ha elsősorban várospolitikusok­ként viselkedünk. DOMOKOS LAJOS KULONSZÁM A FŐVÁROSI KÖZGYŰLÉS TAGJAI PÁRTOK Fidesz: Ungár Klára, Hankiss Ágnes, dr. Szeszler Tibor, Wink­ler Márta, Németh László Ákos, Gyulavári Antal, Szili Kovács Tibor, dr. Baán László, Szálka Miklós, Sáska Géza, Baráth Ger­gely, Rábai Attila, dr. Nagy Gá­bor Tamás, MSZP: dr. Szabó La­jos Mátyás, dr. Csiba Judit, Bubla Gyula, dr. Ajkay Zoltán, Kiss Pé­ter, SZDSZ: dr. Demszky Gábor, Polónyi Károly, Péterffy Ágoston, Perczel Anna, Marschall Miklós, dr. Vécsei Pál, Ráday Mihály, dr. Zemplényi Ferenc, Szabó Béla István, Eltér István, dr. Konc Jánosné, dr. Szolnoki Andrea, Vargha Márton, dr. Pollák Jenő, Győri Péter, dr. Bársony János, Kovács Kálmán, Hubert Béla, dr. Spira Veronika, dr. Beluszky Pál, Geberle Erzsébet, Zalabai Gábor, Landa Ede, Körmendy Ferenc, Somogyi János, dr. Csák Emőke, MDF, Barsiné Pataky Etelka, Széles Gábor, dr. Zeley István, dr. Horler Miklós, Ütő Endre, László Miklós, Demeter Ervin, dr. Fejér László, Szegedi Ferenc, dr. Csáky Gyula, Manninger Jenő, Király László, dr. Árva László, Marosi Soós Ágnes, Homoki Géza, dr. Füzy Márton, Nemes József, dr. Soós László, dr. Kávássy Attila, Valló László, KDNP: dr. Nagy Imre, dr. Rubovszky György, dr. Grigássy László. KERÜLETEK I. kerület: Kard Aladár (SZDSZ), V. kerület: Kollár György (SZDSZ), V. kerület: Derdák András (Fidesz), IV. ke­rület: Koronka Lajos, (MDF), V. kerület: Tölgyesi Miklós (SZDSZ), VI. kerület: Gál Tibor, (SZDSZ), VI. kerület: Groó Rudolf (SZDSZ), VLI. kerület: Juharos Róbert (Fidesz), IX. kerület: Ta­kács Sándort(Fidesz), X. kerület: Almádi Krisztina (Fidesz), XI. kerület: Vas József (Fidesz), ХП. kerület: dr. Mészáros György (SZDSZ-Fidesz), XIX. kerület: Fölsz Ferenc, (Fidesz), XIV. kerü­let: dr. Salamon Ferenc (SZDSZ), XV. kerület: dr. Őry Imre (SZDSZ-Fidesz), XVI. kerület: Vég Gábor (SZDSZ), XVII. kerü­let: Szűcs Zoltán (SZDSZ), XVIII. kerület: Cselovszky Zoltán (SZDSZ), XIX. kerület: Zupkó Gábor (Fidesz), XX. kerület: Sas Péter (MDF), XXI. kerület: dr. Balogh Márton (SZDSZ), ХХП. kerület: Kaló Jenő (Fidesz).

Next