Új Hírnök, 1997. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-05-03 / 18. szám

Úgy érezzük, nagy bukás lesz az Ahogy tetszik a Miskolci Nemzeti Színházban. Az előadás ugyanis - hiá­ba rendezte vendégrendezőként a szí­nészként elismert Lukáts Andor - meg­lehetősen unalmasra sikeredett. Az is igaz, hogy az. Ahogy tetszik nem tartozik Shakespeare legjobb víg­játékai közé. Ennek ellenére sikerrel játsszák, játszották a világ sok-sok szín­padán. Apropó vígjáték. Furcsa, de egy-két jellegzetes shakespeare-i szójá­tékon kívü­l semmi nem utal arra, hogy a színpadon vígjátékot látunk.... Pedig a történet önmagában érdekes lenne. Hiszen igazán izgalmas emberek találkozására kerü­l sor a darabbeli, ardeni erdőben. Itt él Ferdinánd herceg száműzött öccse, (Malus György) csu­pa jókedvű nagyúrral egyetemben. S ide menekül a száműzött herceg lánya, Rosalinda (Major Melinda) is, akit ko­rábban Ferdinánd nevelt tulajdon leá­nyával, Céliával együtt. Ferdinánd el­kergeti nevelt lányát, akivel együtt el­hagyja a szülői házat Célia (Kovács Vanda) is. Az erdőbe érve legfőbb gondjuk nem is a menekvés lesz, s az, hogy minél hamarabb megtalálják a pa­pát, hanem a szórakozás. Ezért viszik magukkal előre megfontolt szándékkal a hosszú útra Próbakőt, a bohócot (Kar­dos Róbert) s ezért utazik Rosalinda férfiruhában. Céljukat el is érik, az más kérdés, hogy mindhármójukat megérin­ti a szerelem. S ezzel el is jutottunk a vígjáték igazi mondandójához. Shakes­peare a szerelmet, mint az­ egyik legfon­tosabb érzést kívánja bemutatni. Hisz mindenki szeret itt valakit, de nem biz­tos, hogy viszontszeretik. S ha viszont­szeretik? Akkor sem hisz­ benne az érin­tett, és szerelmesét újra és újra próba elé állítja. Mint teszi ezt Rosalinda, aki­nek igen jól áll az, öltöny, amelybe búj­va könnyen kipuhatolhatja, szereti-e őt szerelmese, Orlando (Hevér Gábor) Vagyis a történet érdekes lehetne, mégsem az. S hogy miért nem? Hogy a darabot modernizálták, az még nem is lenne baj. Hiszen a szerelem minden korban aktuális, így nem hiányoznak a korhű ruhák sem. Shakespeare-t moder­nizálni igencsak divat mostanság, nem kell messzire menni, a napokban vetítik a mozik Romeo és Júliát vagy a III. Richardot. No de a díszlet szinte teljes hiánya (tervezte Ágh Márton m.v.) már nagyban hozzájárult az unalmas elő­adáshoz. Maga a darab pedig szétesik. Néme­lyik jelenet akár ki is maradhatott vol­na, s egyes szereplők pedig - ilyen pél­dául Jacques (Földi László) és Próbakő bohóc - az írott darabban nagyon is fontos szerepet töltenek be - a színielőadásban azonban szinte fölösle­gesnek tűnnek. Nem érvényesül ellen­­pontozó szerepük, pedig elvileg ők kép­viselnék a realitást a játszadozó, az­ éle­tet könnyedebben vevő szereplők kö­zött. Ez­ nem a színészek, hanem a rende­zés hibája. A szereplők ugyanis min­dent megtesznek, hogy a maximumot hozzák ki a csekély lehetőségekből. Rosalinda és Célia kettőse a darab kel­lemes jelenetei. Méltó társuk Orlandó is, ám ő inkább csak a második felvo­násban jeleskedik, az elején nem min­dig lehet érteni, hogy mit mond. Rövid szerepében feltűnik Corvinus pásztor (Szegedi Dezső) és Olivér (Vida Péter). H. M. Fotó: Strassburger Alexandra Ha érdekli... Május 5 és 9 között lehet beirat­kozni a Mélyvölgyi óvodába, min­dennap 8 és 17 óra között. A város első magánóvodáját korábban az Új Hírnök is bemutatta. Bővebb in­formációt a 353-507-es telefonszá­mon kérhetnek. ... Május 3-án szombaton hatvan há­zaspár aranylakodalmát tartják Mis­kolcon, a megyeháza dísztermében. A párok 1947-ben mondták ki legutóbb a boldogító igent, amelyet most szom­baton 14 órakor újra megerősítenek. A rendezvényt a nyugdíjasklubok és idősek „Életet az éveknek" B.-A.-Z megyei szervezete szervezi. *** A „Milady" Modell Stúdió szere­tettel meghív mindenkit az­ ITC Szék­házban megrendezésre kerülő divat­­bemutatójára. A rendezvény időpont­ja: 1997. május 2. 18 óra. A bemuta­tott ruhák a közönség számára a hely­színen megvásárolhatók, megrendel­hetők, valamint kereskedelmi partne­rek jelentkezését is várják. Belépője­gyek kaphatók Miskolcon. A Város­ház téren található Papír-írószer üz­letben, az Aktív Fittben (Ferenc u. 23.) valamint a helyszínen, kezdés előtt 1 órával. Ára: 250 Ft. Szülinapi csillaghullás • • Ö­csi sem varázsló S­ e szeri, se száma azon ki­tüntetéseknek, ajándé­koknak és emléktárgyak­nak, amikkel a legendás Aranycsapat világklasszis bal­­összekötőjét, a „száguldó őrna­gyot” (azóta már ezredes) el­halmozták, amióta befejezte száguldását a világban és közel 36 esztendei távollét után vég­leg hazatért. Legutóbb a hetve­nedik születésnapja alkalmából rendeztek világraszóló ünnep­séget Puskás Ferenc tiszteleté­re, ahol szinte mindenki jelen volt, aki számít és számított a labdarúgás világában. Puskásról az a hír járja, hogy annak idején Rákosival és Farkas Mihállyal bratyizott, mielőtt 1956-ban - egy kül­földi turnéról - többedmagával nem tért haza. Hosszú éveken át a spanyol föld felett ragyogott a csillaga és a világ más táján is szerencsét próbált, majd évek múltán elfogta a honvágy... A fáma sze­rint Horn Gyula (akkor még csak MSZP elnök) hívására jött végleg haza, miután bejárta a nagyvilágot. Ekkor már sikeres üzletember hírében állt, s idehaza is üz­leti vállalkozásokba kezdett, noha in­kább a hosszú idő óta betegeskedő ma­gyar futball „gyógyítása” területén vár­tak tőle eredményeket. Ez igazából neki sem jött be, pedig próbálkozott... Az MLSZ-ben előbb az utánpótlást bízták rá, majd a magyar válogatott szövetségi kapitányi szerepét. Igaz, mindössze négy mérkőzésre terjedt ki ez a megbízatása, ám ez bőven elég volt ahhoz, hogy eddi­gi nimbuszát megtépázza, merthogy bot­­lábakból ő sem tudott aranylábakat vará­zsolni. Voltak akik „kis pénz, kis foci”­­ról suttogtak, noha ma már a nagy pénz sem eredményez, nagy focit. Ha már végleg hazajött, lakni is kell valahol: milliókért lakást vettek neki, az­ MLSZ pedig felvette a bérjegyzékére, merthogy élni is kell valamiből... A „szá­guldó őrnagy” a katonai ranglétrán is diadalmasan haladt felfelé: az­ őrnagy elvtársból rövidesen alezredes úr lett, majd - a Labdarúgás Világnapja alkal­mából - előlépett ezredesi rendfokozat­ba, amikor is - nemes gesztusként - sze­rényen megjegyezte: „Ezt Bozsik Cucu érdemelte volna meg elsőként." (Később Bozsik posztumusz ezredes lett. A szerk.) A tíz- (tizenöt?) millió magyar „puskásöcsije" mindenhol jelen van, ahol a labdarúgást kell reprezentálni. Az „évszázad mérkőzésén" aratott 6:3 ma­gyar győzelem 40. évfordulója alkalmá­ból Göncz Árpád köztársasági elnök - a Wembley-hősök között - Puskás Feren­cet is kitüntette a Magyar Köztársaság Középkeresztjével. A közelmúltban - 70. születésnapja alkalmából - Kuncze Gábor belügyminiszter nyújtotta át Pus­kás Ferencnek a Magyar Köztársaság el­nökének Arany Emlékérmét, Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke ugyanakkor Olimpiai Érdemrendet adományozott az Ünnepednek. A Honvédelmi Minisztéri­um is kitett magáért: Keleti Györgytől aranyozott szablyát kapott. Este, a Kongresszusi Központban ünnepi mű­sort rendeztek tiszteletére, ahol Horn Gyula miniszterelnökkel parolázott. Puskás öcsi neve mindig fogalom volt, szívesen nosztalgiáztunk az­ ő trükkjeit és góljait emlegetve, azonban kérdés: a mai fiatalok ismerik-e igazán Öcsi bácsit? Elhiszik-e, hogy valaha ő volt a világ egyik legjobb (ha nem a leg­jobb) futballistája? Sokan talán már arra sem emlékeznek, amikor az ismert sportriporter egyik rádióközvetítésében Öcsi kincseket érő, világhírű bal lábáról beszélt (mit beszélt: mámorosan bálvá­nyozta), ám ugyanennek az. Öcsinek, ugyanennek a bálványnak, aki több mint hatvan válogatott meccsen szerzett dia­dalt a magyar színeknek, egyetlen vesz­tett meccs után (NSZK-Magyarország VB-döntő), amikor hazaérkezett, a kin­cseket érő, világhírű bal lábával nem volt ajánlatos a körúton végigmennie. (körömi) 1997. május 3.

Next