Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)
1845-06-10 / 21. szám
324 nyersi tájú város mint fővárosa a’ felső megyéknek, már fekvésénél fogva élénk forgalom fekhelyéűl látszik rendelve , ’s egyéb városainkhoz képest, pezseg is benne meglehetősen vidor élet. De a’ régi jobb idők emlékezete, úgy látszik, nemcsak az ember azon hajlamán — miszerint a’ költőiség homályában borongó múltat rendszerint jobbnak tartja a’ prózai jelennél, hanem kétségbe vonhatlan való tényeken alapúl. Annyi bizonyos, hogy Nagy Lajos és Zsigmond korában a’ felső megyék átalában sokkal virágzóbb forgalomban részesültek; mert a’ jőreményfok még föl nem lévén fedezve, hazánkon vonult át a' keleti kereskedelem egy útja, ’s mert a’ pazar lengyelek még nem lakoltak vala vétkeikért. Lengyelország sírbaszálltával felszámithatlanúl sokat szenvedett főleg felső Magyarország forgalma, ’s most a’ környező tartományokban épülő vasutak ’s egyéb közlekedési eszközök napról napra érezhetőbben hatnak nemcsak a’ külfölddeli, hanem a’ belföldi forgalomra is. A’ forgalom eszközei: Sáros vmegyének útjai a’ középszerűekhez tartoznak, rosszabbak a’ szepesi vagy borsodi utaknál, de járhatóbbak mint sok más megyékéi. A’ szab. kir. városok kerületében levő utak rosszabbak a’ megye építtette utaknál ’s átalában a’ sorompók Sárosban is nemcsak arra emlékeztetik a’ parasztot, hogy fizetni kell, de arra is figyelmeztetik mind a’ parasztot mind a’ nemest, hogy rész útra érkezett. — Kívánatos volna, hogy ut-tatarozók tartassanak, kik, mint például Borsodban a’ kimosott vagy kinyomott gödröket és vágásokat mindjárt kiegyengetnék és betöltenék. De most kevés gond fordít—tatik az utak tatarozására ’s sisiphusi munkával ölik el a’ közmunkákat végzőknek úgyis csekély erejét. Aztán nem is lehet a’ földmivelőt tavasz idején a’ vetéstől elvonni ’s út-tatarozásra kihajtani, igy hát mit a’ tél eseje és hava megkímélt, elromlik a’tavasz alatt’s nyáron, midőn végre az utak igazítására kerül a’ sor, azokat csaknem egészen újból kell ismét csinálni, mivel csaknem minden mesterség nélkül lévén építve, az időjárás mostohaságával nem daczolhatnak. Vízi közlekedés Sárosban tudtomra nincs, melly jelentőséggel bírna. A’ postán kívül különösen két gyorsutazási intézet mozdítja elő a’ forgalmat: I. Eperjespesti gyorsutazási intézet, mellynek igazgatója az ernyedetlen buzgalmú és vaskitürésü Matthaeidesz Károly ur, kinek vállalkozási szellemét és hatalmi fáradozását az ipar körében már szerencsém volt e’ lapban (Lásd Hetilap 3. sz.) kitüntetni. Szabadjon azon , hazánkban tán legrégibb ’s most legvirágzóbb intézetet közelebbről megismertetnem , hogy kitűnjék mennyi bajba kerül ’s mennyi akadályba ütközik minden illyen intézet, és hogy az akadályokon nem czifra szók, hanem csak csüggedetlen erőködések és tettek , millyeket Matthaeidesz ur tanúsított ’s naponkint tanúsít, diadalmaskodhatnak. Következő kérdéseimre szives volt Matthaeidesz ur válaszolni: 1) Mikor és milly körülmények közt támadt azon intézet ? Azon intézet már az 1829. évi július 1-jén vette kezdetét, de csak a’ két szomszéd város Eperjes és Kassa közti közlekedésre szorítkozott; — ’s csak az 1836-ik évi november havában terjesztetett ki Pesti gr. Az 1832/6, 25. törvényczikk erejére támaszkodva alakult meg a’ társaság azon kitűzött czéllal: „szabályozott, határzott időben és órában elinduló kocsik által ipart és kereskedést minden lehető ágakban előmozdítni és a’ közlekedést könnyítni.“ . Azon társaság 1840-ben részvénytársasággá alakult ’s alapszerződését, alapszabályait és czímzetét a’ czimvezetővel együtt váltóilag bejegyeztette. 2. Milly akadályokkal kellett az intézetnek küzdenie ? A’ föakadály, mellyel azon vállalatnak küzdenie kellett ’s részint még most is küzdenie kell, a’ rész utak. — A’ csinált országút 1836-ban Eperjestől M. Kövesdig ért csak, onnan Kápolnáig feneketlen út volt, jelenleg van ugyan Sáros, Abauj, Borsodban, ’s Horthig Hevesben is csinált út, melly azonban csaknem átalában és végig rész karban tartatik. — Horthtól Pestig azonban egyes, számba sem jöhető helyeken kívül épen semmi csinált országút nincsen — ’s azért az utak legkisebb esős időjárás mellett felette bajosan — sőt némelly helyeken csak életveszéllyel járhatók, mellyek közt különösen a’ Hatvanon keresztülmenő, azután is Pest vmegyében levő Hévész Györk helységébeni és helységén kívüli minden rész utak non plusultrájának tüntetik ki magokat. 3. A’ gyorskocsizási szabályzat a’ vonó-erőre, járművekre, állomásokra ’stb mi kívánandót hagy fel ’s vannak-e ellene ’s minő panaszok? A’ vonóerőre nézve eleinte az ahhoz alkalmazott fuvarosok nem biztossága nagy akadályokat vetett az intézetnek ; annak elejét vette az intézet mindjárt a’ második évfolyamban saját lovainak minden váltóállomásokon fölállításával; de fájdalom, az utak több helyeken olly feneketlen részak, hogy még az ötfogatu, erős, jól varrott hámok is elégtelenek a’ kocsi elvivésére ’s gyakran szükség segédfogatokat, sőt néha néha ökörfogatokat is segítségül venni. — A’ járművekre nézve semmi fáradságot és költséget nem kímél az intézet, azokat lehetőleg kényelmesekké csináltatni; nyáron és télen 6 ülésű batárdok csigarugonyokkal használtatnak. Az utazó közönségnek, megelégedésére nézve dicséretes bizonyítványokat mutathat fel az intézet, mind