Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)
1845-04-01 / 1. szám
na gyobb productiójának. Volna ugyan még egy negyedik tehetség , hogy t. i. az angol birodalom és Francziaország termékenyebbek Magyarországnál — de ezt alig fogja valaki elhihetni. Az okoskodás sarka akörül forog, hogy az angol birodalom és Francziaország valóban annyit termesztenek , mennyi népességüknek eltartására szükséges — ’s ez az, mit be is fogunk bizonyítani. Az angol birodalom évenként 271 millió pozsonyi mérő gabonát termeszt, és ebből esik egyegy □ mire 48.000, egyegy lakosra mintegy 10 p. m. Francziaország évenként 347 millió p. mérőt termeszt,’s e’mennyiségből esik egyegy négyszög mire 34,700, egyegy lakosra szinte 10 p. m. Magyarországról, fájdalomhiteles adataink nincsenek. De ha igaza van Fényesnek (Stat. 1,121), hogy Magyarország évenként csak 90 millió p. m. gabonát termeszt — ’s igazának kell lennie, mert számtételei igen válogatott összehasonlításokon alapulnak — akkor Magyarországban egyegy négyszög msre csak 18,300, egyegy lakosra csak. Vap,m, esik! Mi már ezen összeállításokból is mindenféle következtetéseket hozhatnánk, de ezt tenni nem akarjuk, hanem csak arra figyelmeztetjük az olvasót — mit minden utazó észrevehet — hogy t. i. az angolok és francziák jobban táplálkoznak, mint akár a magyarok, akár a németek. Nem áll tehát, hogy Magyarország jelen körülményei közt gabonában gazdagabb volna, mint akár az angol birodalom, akár Francziaország — és hogy, mint némellyek álmodoznak, — ezen országok a’mibőségünkre szorulnak. De azt fogja talán valaki mondani : hogy van az, hogy Anglia, hogy Francziaország gabonát bevisznek ?S nemde az félreismerhetlen jele, hogy gabonában szükségük van? Igen, ha általános fogalmakból okoskodunk,akkor úgy tetszhetik, mintha a’ bevitel a’ szükségnek; a’ kivitel (’s Magyarország kivisz!) a’ bőségnek jele volna. De ha e’ határozatlan fogalmakat számba öntjük, egészen máskép tűnik fel a’ dolog. Az angol birodalom bevisz — az igaz — de mennyit? Az előttünk fekvő kimutatások szerint (Porter, I. 156.) Anglia a’jelen század eleje óta többször nem vitt be, sőt volt éve, a’ midőn kivitt — ’s a’ bevitel középszáma csak 500,000 quarterre, azaz nem egészen 3 millió p. mérőre emelkedett, mi tehát csak 300,000 egyén’ eltartására elegendő — ’s az összes foggyasztásnak nem egészen V90 részét teszi ! ! ! Igen jól tudjuk, hogy az angol ágensek német szomszédainkat nagyszerű gabonakereskedés’ reményével kecsegtetik ’s hogy ők a’ földmivelő osztályt fel akarnák ingerelni a’ keletkező német gyáripar ellen , de a’ róka is dicsérte ám a’ varjat mig a’ hiú madár a’ sajtot szájából kiereszté! Francziaország szinte bevisz— de legfeljebb 30 millió fr. árát, mi itt sem tesz az egész foggyasztásnak legfeljebb 190 részénél többet. A’műiparos nemzetek,kiknek elég módjuk van gabonát vásárlani, rendesen bevisznek azon vidékek’ számára, hol szükség mutatkozik — holott földmivelő országban a’ legkisebb szükségnél ezerenként halnak az emberek; ámbár termékenyebb években, sőt termékenyebb vidékekről ugyanazon években is talán kivisznek. ’S ez a’ pusztán földmivelő országok’ átka, hogy közlekedési és csereeszközök, magtárak’ stb. nem létében — ’s a’ mondott javak China’ némelly földmivelő tartományait kivéve, hol a’ mennyek’ fiának ellentállhatlan akarata idézte elő azokat, földmivelő országokban sehol sem léteznek — ezerenként halnak az emberek olly földön, melly két annyi népesség feltartására is elegendő volna! Ne hivatkozzunk borainkra, marhánkra, erdeinkre. Mindezek szép dolgok, és mi sem tagadjuk , hogy borunk jó lehetne; hogy marhánk talán elérhetné az angol marhák kitűnő jó tulajdonságait, hogy erdeinknek több hasznát vehetnék, ha közgazdasági viszonyaink nem így, hanem más irányban fejlődtek volna ki; de jelen körülményink közt sem egyik sem másiknak igazán nem örülhetünk. Bár a dolgában Francziaországgal nem mérkőzhetünk, mert Francziaország egyegy négyszögötön 8400 akót termeszt, holott Magyarország ugyanakkora téren alig 6000-et képes előállítani — és pedig nem annyira bort mint undorító moslékot! Hogy hoszszasak ne legyünk, ime összeállítjuk a’ marhatenyésztési főbb rovatokat — mellyeknek megélhetésére csak még azt adjuk hozzá , hogy a’ mezőgazdasági viszonos népesség az összehasonlított három országokban nagyon közel áll egymáshoz ; ’s hogy tehát az előadandó menynyiségek nemcsak egyenlő téren, hanem majdnem egyenlő számú mezőgazdáktól tenyésztetnek. Egyegy négyszög msre esik. Ló. Szarvasmarha. Birka. Angol birodalom . . . 420 .... 1224 .... 5760 Francziaország .... 300 .... 900 .... 3300 Magyarország............ 245 .... 980 .... 3470 Erdők dolgában Magyarország, az orosz birodalom után, valamennyi mivelt országnál gazdagabb ugyan, mennyiben egyegy magyar lakosra körülbelül egy (1600 □ öles) hold erdő esik, mig Angliában, Francziaországban egynekegynek felénél is kevesebb jut. De milly gazdagság az, melly olly egyformátlanúl vagyon elosztva, hogy többnyire annak jut, kinek nem kell, ’s melly a’ müiparnak mindennapi használatára alkalmatlan ’s külföldön többnyire az olcsó kőszén által pótoltatik. Az angol birodalomban évenként mintegy 300 millió mázsa kőszenet ásnak ki; Francziaországban a’ kiásott kőszén menyiség mintegy 52 millió mázsára rúg. Magyarországnak szinte vannak kőszéntelepei — a’ föld’ gyomrában, de a’kincset napfényre hozni’s felhasználni nem egy maipartalan földmivelő népesség’ feladata. Nem lehet tagadni továbbá, hogy vaskőben is nagy kincsünk