Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)

1845-04-22 / 7. szám

2- dik a’ fejér packfong; ebben 8 réz , 3, 5 hor­ganyhoz 3 rész alany vétetik, tehát egy mázsához kö­zel 21 font, a’ mi 126 pátba kerül; kell még hozzá 55729 font horgany, és a’ munkabér, és a’ gyártási nyeremény; — az egész packfong ára pedig csak 195—200 ft. Itt ’még lehetetlenebb a’ versenyt kiállani. 3- dik az Electrum. Alkatrészei 8 réz, 3,5 horgany, ’s 4 álany. Ennek gyártására nálunk mostani ár szerint az álany egy mázsa packfongnál közel 156 pftba kerül­ne. — Végre 4- dik a’ nemes packfong; a’ legmagasb foka t. i. ezen ércznemnek, melly hidegen dolgozható; itt már 8 rézhez ’s 3, 5 horganyhoz 6 rész alany járul, tehát egy mázsa packfonghoz 3420 font álany, minek ára 206 pft. és igy több mint az egész packfongnak rendes ára. E’ neme a’ gyártmánynak tehát már lehetetlen. .,A’ tisztelt urak igen jól ismerik ennek okát, melly nem más, mint az hogy Evans birminghami gyámoknak Lőcsén tartott ügynökén Modrák Ottó uron kívül talán nincs ember egész hazánkban, ki a’ Nickelnek vegytani nedves utón, tehát a’ nélküli tisztításához értene, hogy az álanynyal együtt találtató ásványokban mint a’ kékeny (Cobalt), méreny (Arsenicum),’stb. nagy veszteség okoz­­tatnék. — Ismeretesek előttem Haak Simon ur buzgó kísérletei Dobsinán; de meg vagyok győződve, hogy Sárkány urak csak azért nem adhatják tisztázott ala­nyuk fontját 6­oftnál olcsóbban, mivel a’törés és pörkö­lés útja, mellyet Haak ur hihetőleg követ, veszteséges. Most a’ nyers álanyércz mázsája 30—40 ft., ’s egy mázsából 18—­25% tiszta álany készítethetik; ha már azt akkint tudnék előállítani, hogy a’ nyers ásványbani egyéb keverékekben veszteséget ne okozzunk; adnák bár a’ bányabirtokosok csak 3 pftjával fontjás tiszta ála­nyuknak , mégis egy mázsa nyers ásványnak pusztán tisztázott álanyából 54—75 pftot, 4 ftjával pedig pedig 72­—100 pftot vennének be, holott most egy mázsa ás­ványtól minden kékeny ’stb. keverékkel egyetemben nem kapnak többet 30—40 ftnál. Azt hiszem ezen 140—150 pcent nyereség bőven ’s gazdagon megtérítené a’ kiál­lítás költségeit. — Jól érti ezt az angol Evans,­ki olly tömérdeket költ, csak hogy 100 font bánya-álany sú­lyát 80 fontra szállíthassa le, ’s az angol fuvarnak 7­. ré­szét megnyerhesse. „így aztán, ha a’ tisztázott álany fontja 3 pftjával volna honunkban kapható , a’ mellett hogy a’ bányabir­tokosok többet nyernének, mintha most a’ nyers ásvány mázsáját 30—40 pfton , vagy a’ pörkölés útján előállí­tott tiszta alany fontját 6 pfton adják, a’ packfonggyár­­tásra nézve nem csak versenyezhetnénk a’ külfölddel, sőt az idegen packfongot mi hamar hazánkból egészen kiszoríthatnék, — ’s felesleggel külföldre is nyeresé­gest) kereskedést űzhetnénk, mint jelenleg. „Ezen tekintetek annyira éreztetik velem az alany­­tisztilás meghonosításának fontosságát, hogy kötelessé­gemnek tartanám egy részt a’ tisztelt urakat ezen kö­rülményekre tisztelettel figyelmeztetni, más részt pe­dig mindenre ajánlkozni, a’ mivel e’ tekintetben a’ ros­­nyói ’s dobsinai álanybánya-birtokos uraknak szolgá­latokra lehetek. — írtam tehát Schmid Ede úr közben­­vetésével (kinek az álanybányászat állásáról nyújtott nagybecsű adataiért meleg köszönetet mondok) az ottani bányabirtokosoknak, ’s hazafias bizodalommal bátorko­­dom őket figyelmeztetni, miként az álanytisztázás titká­nak megszerzésére három út vezethet. Egyik: alkalmas, szakértő egyénnek megnyerése. E’ tekintetben tudakozó leveket intéztem a’ magyar kereskedelmi társaság ügy­nökeihez Sheffieldbe Angolhonba, hol — mint tudva van, a’legnevezetesb packfonggyárak vannak, valamint Szász­országba is. Válaszaikat mindennap várom. De ezen út­hoz nem nagy reményem van. Másik ut­aa egy derék, a’ vegytanban tudományosan jártas egyénnek kiutaztatása, mire az ottani gyámolt uraknak Nendtwich Károly urat a’ magyar iparegyesületnél a’ vegytan rendes előadóját, azon tökéletes meggyőződéssel ajánlottam, hogy egy illy szakértő ’s minden szükséges előismeretekkel biró vegykém egyetlen pillantással mélyebbre hat, mint egy pusztán empiri­us egyén, legyen bár még olly értel­mes, talán hónapokig. — Harmadik út végre: kísérle­tek utján igyekezni azon titok birtokába jutni, mellyhez mások is csak hasonló úton jutottak. E­ tekintetben föl­kértem bányabirtokos urakat, szíveskedjenek egy pár ládácska nyers bányanickelt Pestre küldeni, miszerint az Iparegyesület vegytani szakosztálya által, mellynek körében hazánk legtekintélyesb vegyészei közül többe­ket tisztelünk, szabatos kísérleteket tétethessünk. Ezen felszólítására­­I. úrnak a’ dobsinai bányabir­tokosok igy válaszoltak: Főkivánsága ugyan minden bá­nyabirtokosnak érezeiböl a’ lehető legnagyobb hasznot húzni, miben a’ felső-magyarországi bányaegyesület követendő példát adott, midőn önhutásban végeztetvén a’ réz olvasztást, a’ termesztőnek adá azon hasznot, mellyben pár évek előtt kivétel nélkül idegenek része­sültek , de valamint a’ rézhuták’ létrehozásához szoros egyesülésre, tömérdek pénzemre és fáradságra vala szükség, úgy lenne ez az álanyércz tisztázásában is, mit ők, szegénységük és egy részüknek értelembeli hiánya miatt reményleni nem mernek. Tudtukra csak Evans birminghami gyáros és kereskedő bírja az álanytisztázás titkát, és ezen Evansnak Birminghamban nagyszerű gyárai vannak, hol számára a­ szükséges savak is ké­szülnek. Magyarországban még Evans maga sem mer gyárt felállítani, a’ megkívántató mellék- és segédgyá­­rak nem léte miatt hanem az érczet, nagy fuvarbér mel­lett inkább Angliába szállítja. Pedig ő, ki maga mondá,

Next