Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)
1845-07-22 / 33. szám
Pest, kedden 33. Megjelenik minden kedden és pénteken legalább egy egy tömött nyomatású íven. — Iktatmánydij: egyszeri hirdetésnek minden petit hasábsoráért 3 kr., kétszeri hirdetés’ mind. petit hasábsoráért 5 kr. ,háromszori hirdetés’ mind.pet.hasábsoráért 6 kr. ezp. Előfizethetni helyben az Iparegyesület jegyzői hivatalában (Újvilág utcza, Ilkey-ház), vagy alálirt szerkesztőnél (Al-Dunasor és Halpiacz, 56-dik szám) a’ vidéken minden királyi postahivatalnál , félévre helyben 3 forint, postán 4 forintjával ezüst pénzben. TARTALOM: Magyarok kitüntetése a’ bécsi iparmükiállításon. — Magyar iparmüczikkárúlás (Csanád u.) — Debreczen és a’ debreczeniek gazdálkodásáról. Folytatás. — Valami a’ légvilágításról. — Az összes ausztriai monarchia müipara. — Új selyemgyár Pozsonyban. A’ Garam szabályozása. Egyesületi mozgalmak (Iparegyesület: igazgatásiak). Gabonaár. Dunavizállás. Julius 99. 1945. magyarok kitüntetése a’ bécsi iparműkiállításon. Pulszky F. szívességéből a’ következő kedves közleménynyel szolgálhatunk: — „Bécs , jul. 15. A’ bécsi iparműkiállításnál a’ következő hazai iparvállalatok és honfiak részesültek kitüntetésben: I. Arany pénzt nyertek: a) Miesbach Alajos téglagyárai a’ bécsi hegynél és a’ pesti Rákoson, továbbá ausztriai és magyar kőszénbányái. b) Hoffmann és fiai, a’ magyar selyemtenyésztés előmozdításáért (ezek nálunk is kaptak arany emlékpénzt az utolsó kiállításnál.) c) Smith és Meynier fiumei ismeretes papírgyára. II. Ezüst emlékpénzt nyertek : Radulovics testvérek és Lorenz Alajos fejértemplomi selyemmotolozók; Herzog Éva és Pecz Ferencz pancsovai selyemtenyésztők; Steer Ferencz kassai gyógyszerárus, és Bayer József, brassói bőrgyára miatt, összesen hatan. III. Bronz emlékpénzzel diszesíttetek: Ivanovics Ferencz eszéki selyemtenyésztő; Bruder Rudolf bécsi és pozsonyi selyemgyára; Fischer és Schönbauer pozsonyi pezsgőgyára; és Beregszászy és Mata zongorái , összesen négyen. *) IV. Tiszteleti említésben részesültek: Fischer Móricz herendi porczellángyára ; szendrői Török János podrecsáni papírgyára; Schmid Antal és Blaschuby Antal bogsáni selyemmotolozója ; Urálik S. pesti órás; Pfanzert József kiskunsági sziksógyára és Römer Károly pozsoni enyvgyára , összesen hatan.“ E’ szerint tehát a’ 37 magyar kiállító közül nem kevesebb mint 19, ’s így felénél több részesült kitüntetésben. magyar iparműczikk árulás. II. A’ Hetilap 15. számában megjelent illy czimü rovat folytatásául, jegyezzük ide a’ bizományi árukat, mik azóta Weisz Bernát ur nagy-kereskedésében (Pesten, nagyhidutczai saját házában, az Ürményi-házzal szemben) nagyban eladás végett beadattak : Ernst Frigyes Budáról, különféle melltöket, inggombokat szaruból, szivar-szopókákat, pipaszárakat, gyertyatartókat sárgarézből adott be. Koch Antal Pestről: selyem kötényeket és barégeruhákat küldött be. Petróczi Pálról: Petróczról különféle gyolcsok, asztali ruhák, nadrág- és czihakelmék érkeztek. Mayer és Weyman Szenicéről: nőruhákat, nadrágkelméket, mellényeket, nagykendőket gyapjúból és gyapotból, nyári és őszi használatra. — Csanády. *) A’ P. Z. a’ bécsi újság szerint Perger testvéreket is említi, ’s a’ jegyzék után hozzá teszi: „Az eredmény a’ magyar kiállítókra nézve igen kedvezőnek mutatkozik, sőt úgy látszik, mintha a’ Lajthántúli serdülő iparra különös tekintettel voltak volna.“ Debreczen és a’ debreczeniek gazdálkodásáról. (Folytatás.) A’ legelésnél azonban nagy hiba az, hogy olly nagy számuak a’ gulyák. — Igen szép tehetséget árul ugyan el a’ számadó, midőn minden gazdának kimutatja a’ magáét , sőt az 5 év múlva hozzá visszakerülő marháról is megmondja — ki volt azelöt — tinó korában ’stb. tulajdonosa; — e’ mellett csikós is, mert minden gulya mellett van egy-egy ménes is; — de ez a’ marhatenyésztésnek azon fő megkivántatóságán, hogy minden marha elegendően ihassék is, egy cseppet sem segít, mert a’ kutnál (és egy járásban legfeljebb 7 kút van 15 öles váluval) a’ gyengébbet elzavarván az erősebb, teljes lehetetlenség , hogy azon több ezer marha mind ihassék. — Azért aztán, ha a’ dög bele veszi magát, igen igen megritkulnak a’ gulyák. Több kutat tehát. Fonák kezelés az, hogy itten szűz gulyák ’s ménesek nincsenek. — Apraja nagyja együtt jár, fiatal üszők megfojatnak ’stb, mi által anyja is borja is elsatnyul, és cseplesz marhák ’s lovak neveltetnek.