Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)

1845-07-22 / 33. szám

Pest, kedden 33. Megjelenik minden ked­den és pénteken legalább egy egy tömött nyomatá­­sú íven. — Iktatmány­­dij: egyszeri hirdetésnek minden petit hasábsorá­ért 3 kr., kétszeri hir­detés’ mind. petit hasáb­soráért 5 kr. ,háromszori hirdetés’ mind.pet.hasáb­­soráért 6 kr. ezp. Előfizethetni helyben az Iparegyesület jegyzői hi­vatalában (Újvilág utcza, Ilkey-h­áz), vagy alálirt szerkesztőnél (Al-Duna­­sor és Halpiacz, 56-dik szám) a’ vidéken minden királyi postahivatalnál , félévre helyben 3 forint, postán 4 forintjával ezüst pénzben. TARTALOM: Magyarok kitüntetése a’ bécsi iparmükiállításon. — Magyar iparmüczikkárúlás (C­s­a­n­á­d u.) — Debreczen és a’ deb­­reczeniek gazdálkodásáról. Folytatás. — Valami a’ légvilágításról. — Az összes ausztriai monarchia müipara. — Új selyemgyár Pozsonyban. A’ Garam szabályozása. Egyesületi mozgalmak (Iparegyesület: igazgatásiak). Gabonaár. Du­­navizállás. Julius 99. 1945. magyarok kitüntetése a’ bécsi iparmű­­kiállításon. Pulszky F. szívességéből a’ következő kedves köz­­leménynyel szolgálhatunk: — „Bécs , jul. 15. A’ bécsi iparműkiállításnál a’ következő hazai iparvállalatok és honfiak részesültek kitüntetésben: I. Arany pénzt nyertek: a) Miesbach Alajos téglagyárai a’ bécsi hegynél és a’ pesti Rákoson, továbbá ausztriai és magyar kőszén­­bányái. b) Hoffmann és fiai, a’ magyar selyemtenyésztés előmozdításáért (ezek nálunk is kaptak arany emlék­pénzt az utolsó kiállításnál.) c) Smith és Meynier fiumei ismeretes papírgyára. II. Ezüst emlékpénzt nyertek : Radulovics testvérek és Lorenz Alajos fejértemplomi selyemmoto­­lozók; Herzog Éva és Pecz Ferencz pancsovai selyem­­tenyésztők; Steer Ferencz kassai gyógyszerárus, és Bayer József, brassói bőrgyára miatt, összesen hatan. III. Bronz emlékpénzzel diszesíttetek: Iva­­novics Ferencz eszéki selyemtenyésztő; Bruder Rudolf bécsi és pozsonyi selyemgyára; Fischer és Schönbauer pozsonyi pezsgőgyára; és Beregszászy és Mata zongo­rái , összesen négyen. *) IV. Tiszteleti említésben részesültek: Fi­scher Móricz herendi porczellángyára ; szendrői Török János podrecsáni papírgyára; Schmid Antal és Blaschuby Antal bogsáni selyemmotolozója ; Urálik S. pesti órás; Pfanzert József kiskunsági sziksógyára és Römer Ká­roly pozsoni enyvgyára , összesen hatan.“ E’ szerint tehát a’ 37 magyar kiállító közül nem kevesebb mint 19, ’s így felénél több részesült kitün­tetésben. magyar iparműczi­kk árulás. II. A’ Hetilap 15. számában megjelent illy czimü rovat folytatásául, jegyezzük ide a’ bizományi árukat, mik azóta Weisz Bernát ur nagy-kereskedésében (Pesten, nagyhidutczai saját házában, az Ürményi-házzal szem­ben) nagyban eladás végett beadattak : Ernst Frigyes Budáról, különféle melltöket, ing­gombokat szaruból,­­ szivar-szopókákat, pipaszárakat,­­ gyertyatartókat sárgarézből adott be. Koch Antal Pestről: selyem kötényeket és barége­­ruhákat küldött be. Petróczi Pálról: Petróczról különféle gyolcsok, asztali ruhák, nadrág- és czihakelmék érkeztek. Mayer és Weym­an Szenicéről: nőruhákat, nadrág­kelméket, mellényeket, nagykendőket gyapjúból és gyapotból, nyári és őszi használatra. — Csanády. *) A’ P. Z. a’ bécsi újság szerint P­e­r­g­e­r testvéreket is említi, ’s a’ jegyzék után hozzá teszi: „Az eredmény a’ magyar ki­állítókra nézve igen kedvezőnek mutatkozik, sőt úgy látszik, mintha a’ Lajthántúli serdülő iparra különös tekintettel vol­tak volna.“ Debreczen és a’ debreczeniek gazdál­kodásáról. (Folytatás.) A’ legelésnél azonban nagy hiba az, hogy olly nagy számuak a’ gulyák. — Igen szép tehetséget árul ugyan el a’ számadó, midőn minden gazdának kimutatja a’ ma­gáét , sőt az 5 év múlva hozzá visszakerülő marháról is megmondja — ki volt azelöt — tinó korában ’stb. tulaj­donosa; — e’ mellett csikós is, mert minden gulya mel­lett van egy-egy ménes is; — de ez a’ marhatenyésztés­nek azon fő megkivántatóságán, hogy minden marha elegendően ihassék is, egy cseppet sem segít, mert a’ kutnál (és egy járásban legfeljebb 7 kút van 15 öles vá­­luval) a’ gyengébbet elzavarván az erősebb, teljes le­hetetlenség , hogy azon több ezer marha mind ihassék. — Azért aztán, ha a’ dög bele veszi magát, igen igen megritkulnak a’ gulyák. Több kutat tehát. Fonák kezelés az, hogy itten szűz gulyák ’s mé­nesek nincsenek. — Apraja nagyja együtt jár, fiatal üszők megfojatnak ’stb, mi által anyja is borja is elsatnyul, és cseplesz marhák ’s lovak neveltetnek.

Next