Hetilap, 1846. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1846-10-20 / 84. szám
1) Az erőtanra nézve kézi könyvül, — mindaddig mig saját kézi könyvvel birand — Poppe Henrik „die praktische Mechanik und Maschinenlehre unserer Zeit“ czímű munkáját használja, és pedig következő rendszermódosítással. Bevezetésül ugyanis a testek általános sajátságait, s a divatozabb mérték-nemeket megismertetvén, kifejti a kemény, folyó és légnemű testek mozgási és súlyegyéni törvényeit, megemlíti a mozgást létrehozó erők közül mind azokat, mellyeket a gépek különböző nemeinél czélszerüleg használhatni, s keresztül menvén az egyes gép-elemeken, megismerteti azon gépszerkezeteket, mellyek a) a mozgást folytonosan köztik; b) föl, alá, jobbra, balra ható mozgást eszközölnek; c) a mozgást szabályozzák vagy egyformásítják, végre d) mellyek által az összetett gépek a körülmények kivonata szerint, rögtön mozgási vagy nyugvási állapotba hozathatnak. Végre megismertetvén a mozgás akadályait s azon módokat, mellyek ezen akadályok legyőzésére czélszerűen alkalmazhatók, áttér az erőtan valóban gyakorlati részére, az összetett gépek tárgyalására. E gépek közül különös figyelmet fordítand a víz és légszivattyúra, a gőzgépekre, a sajtók és azok különböző nemeire. B) Természettani előadásaira nézve kézi könyvül Hellsmuthnak már 11. kiadást ért természettanját vévén fel, az iparvilágban olly nagy szerepet vivő hő- és beizzani a Gálván-folyam alkalmazási módját a különböző meg- és e-aranyozásra, ezüstözésre, horgonyozásra stb. a legnagyobb kiterjedésben adandja elő akkor, midőn a kevésbé fontosabbakat p. o. fénytant, delejességet stb., csak mellékesen fogja érinteni. II. Köznapi előadásainak első tárgyául a hőtant, a gőz hatását, s alkalmazását, a gyáriparos mezőn divatozó fűtés különböző nemeit, s a gőzgépek ismertetését tűzte ki, és pedig ez utolsót érdeme szerint a maga egész kiterjedésében adván elő, történeti vázlatban ismerteti meg a módosításokat s javításokat, mellyek a gőzgépeket mostani tökélyességekre emelék, kézi könyve a gőzgépek megismertetésénél leszen: „Handbuch der Dampfmaschinen-Lehre für Techniker etc. von Dr. Bernoulli. A hőtan tárgyalása körül a következő munkát követendi, melly egyszersmind azon terjedelmességet is kijelöli, mellyben előadó ur e tant előadni szándékozik: „Ueber die Waerme und deren Verwendung in den Künsten und Gewerben. Ein vollstaendiges und nöthiges Handbuch für Physiker, Technologen, Fabrikanten etc. von E. Pécset.“ E két rendbeli előadásokon kívül Gelenczei M. Pál ur még rendkívüli lecskéket is tartana a mathesis köréből. Legelőbb is a betűvetést adandja, különös tekintettel az egyenletek különböző nemeire, a sor- és számszerek gyakorlati alkalmazására, a kamatszámítás, leszámítás, adósság-törlesztés, tőkesemmisítés köréből vett feladatok megfejtésére. Később átmenend a tértan, majd a háromszögmérés előadására. E rendkívüli leczkéket hetenkint kétszer, kedden és szombaton, esti 6 — 7 órakor adandja a physikai teremben. Gelenczei úr végül, egész erejét választott tudományainak terjesztésére kívánván fordítani, hajlandó magányórákat is adni a mathesisből, mérnöki tudományokból s a természettanból. E magány-oktatásokat lakásán óhajtaná tartani, melly van az ujvilág-utczai Ilkey-házban, tehát ugyan ott, hol az iparegyesület tartja szállását, a 2-ik emeletben. Gelenczei ur, megkezdendi előadásait mához egy hétre az az folyó October hónap 24-én, szombaton, s azután folytatandja a már közlött leczkerendben kitűzött, s itt is megemlített napokon s órákban. Oct. 17-kén 1846. Csa nády, jegyző. A legnagyobb örömmel olvastam a Hetilap 72-dik számában Mesterség urnak „A selyemtenyésztés befolyása családok és álladalmak jóllétére czimü röpiratom körüli bírálatát, minthogy szakértőre akadtam benne, ki maga is in petto visel egy tervet a selyemtenyésztés előmozdítására; s épen ezért hasonló buzgalommal viseltetvénk is e jelentékeny iparág iránt, reményem hogy könnyen értendjük egymást az általa tett ellenvetések iránt. Éspedig Nézetem szerint a magyar gazdasági egyesületnek s fiókjainak sokkal számosabb a teendője, semhogy az elárvult selyemügyre is fordíthatnák figyelmüket. Ha földeink, réteink, szőlőink, erdeink olly állapotban lennének, mint ezt túlgazdag talajunk termelési fogékonysága megbírja, akkor a selyemügyről is gondoskodhatnék a gazdasági egyesület, de jelen körülményekben erői csak eldaraboltatnának főczélja rövidségével a nélkül, hogy a selyemügynek sokat használna. Ez utóbbi annyi különféle ismereteket , olly különböző foglalkodásokat , olly fölötte alapos tapasztalatokat s olly kicsinyletes tekinteteket követel, hogy az csak jó tanoda által s fokonkint mehet át a népbe. Ezt nem kívánhatjuk pedig a gazdasági egyesülettől, hanem kizárólag ezzel foglalkodó társaságra kell bízni, máskép nem fog történni több mint azon helyeken, mellyeket keresztül utaztamkor Magyar- és Horváthországban megtekintettem , s hol a selyemügyi vállalatok iránti buzgalom, nagy ugyan, de az eredmények meg nem felelők s a jövendőért nem kezeskednek, mivel a selyemtenyésztés első elemét is, t. i. a plánták és cserjék ültetvényezését s ápolását nagyon hiányosnak találtam. Ennélfogva kívánom röpiratomban, hogy mindegyik részvényes 10 font gubót szállítson a társaság raktárába, mert ezek biztosításul szolgálandanak, hogy a részvényes valóban foglalkodik a selyemtenyésztéssel. S nem is tenném ezt ingyen, mert kiadott öszvegének legnagyobb részét tojásban, plántában, írásbeli felvilágosításban stb. visszakapná. Az ezek után maradt őszi etek pedig a társaságnak közös hasznára válandanának, s igy nem sokat nyerne a társaság nem tenyésztő részvényesek által; annyival inkább, mivel a selyemtenyésztés csak akkor örvendhet sikernek, ha minél többen foglalkoznak vele; s ekkor természetesen a haszon is, A selyeitenyésztés ügyében. (Válasz Mesterffy ur észrevételeire.) * *) Steer úr röpiratának ismertetése van a Hetilap 69., Mesterffy ur észrevételei 71. sz.