Hetilap, 1846. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1846-10-20 / 84. szám

1) Az erő­tanra nézve kézi könyvül, — mindaddig mig saját kézi könyvvel birand — Poppe Henrik „die prak­tische Mechanik und Maschinenlehre unserer Zeit“ czímű munkáját használja, és pedig következő rendszermódo­­sítással. Bevezetésül ugyan­is a testek általános sajátságait, s a divatozabb mérték-nemeket megismertetvén, kifejti a ke­mény, folyó és légnemű testek mozgási és súlyegyéni tör­vényeit, meg­említi a mozgást létre­hozó erők közül mind azokat, mellyeket a gépek különböző nemeinél czélszerüleg használhatni, s keresztül menvén az egyes gép-elemeken, meg­ismerteti azon gépszerkezeteket, mellyek a) a mozgást folytonosan köztik; b) föl, alá, jobbra, balra ható mozgást eszközölnek; c) a mozgást szabályozzák vagy egyformásítják, végre d) mellyek által az összetett gépek a körülmények kivonata szerint, rögtön mozgási vagy nyugvási állapotba hozathatnak. Végre megismertetvén a mozgás akadályait s azon mó­dokat, mellyek ezen akadályok legyőzésére czélszerűen al­kalmazhatók, áttér az erőtan valóban gyakorlati részére, az összetett gépek tárgyalására. E gépek közül különös figyelmet fordítand a víz és légszivattyúra, a gőzgépekre, a sajtók és azok különböző nemeire. B) Természettani előadásaira nézve kézi könyvül Hells­muthnak már 11. kiadást ért természet­tanját vévén fel, az iparvilágban olly nagy szerepet vivő hő- és beizzani a Gálván-folyam alkalmazási módját a különböző meg- és­­ e-aranyozásra, ezüstözésre, horgonyozásra stb. a legna­gyobb kiterjedésben adandja elő akkor, midőn a kevésbé fontosabbakat p. o. fénytant, delejességet stb., csak mellé­kesen fogja érinteni. II. Köznapi előadásainak első tárgyául a hőtant, a gőz hatását, s alkalmazását, a gyáriparos mezőn divatozó fűtés különböző nemeit, s a gőzgépek ismertetését tűzte ki, és pedig ez utolsót érdeme szerint a maga egész kiterjedésében adván elő, történeti vázlatban ismerteti meg a módosításokat s javításokat, mellyek a gőzgépeket mostani tökélyességekre emelék, kézi könyve a gőzgépek megismertetésénél leszen: „Handbuch der Dampfmaschinen-Lehre für Techniker etc. von Dr. Bernoulli. A hőtan tárgyalása körül a következő munkát követendi, melly egyszersmind azon terjedelmessé­­get is kijelöli, mellyben előadó ur e tant előadni szán­dékozik: „Ueber die Waerme und deren Verwendung in den Künsten und Gewerben. Ein vollstaendiges und nöthi­­ges Handbuch für Physiker, Technologen, Fabrikanten etc. von E. Pécset.“ E két rendbeli előadásokon kívül Gelen­­czei M. Pál ur még rendkívüli lec­s­kéket is tartana a mathesis köréből. Legelőbb is a betűvetést adandja, különös tekintettel az egyenletek különböző nemeire, a sor- és számszerek gyakorlati alkalmazására, a kamatszámítás, leszámítás, adós­ság-törlesztés, tőke­semmisítés köréből vett feladatok meg­fejtésére. Később átmenend a tértan, majd a háromszögmé­rés előadására. E rendkívüli leczkéket hetenkint kétszer, kedden és szombaton, esti 6 — 7 órakor adandja a physikai teremben. Gelenczei úr végül, egész erejét választott tudományai­nak terjesztésére kívánván fordítani, hajlandó magány­órákat is adni a mathesisből, mérnöki tudo­mányokból s a természettanból. E magány-okta­tásokat lakásán óhajtaná tartani, melly van az ujvilág-utczai Ilkey-házban, tehát ugyan ott, hol az iparegyesület tartja szállását, a 2-ik emeletben. Gelenczei ur, megkezdendi előadásait mához egy hétre az az folyó October hónap 24-én, szombaton, s az­után folytatandja a már közlött leczkerendben kitűzött, s itt is megemlített napokon s órákban. Oct. 17-kén 1846. C­s­a n­á­d­y, jegyző. A legnagyobb örömmel olvastam a Hetilap 72-dik számában Mesterség urnak „A selyemtenyésztés be­folyása családok és álladalmak jóllétére czimü röpiratom körüli bírálatát, minthogy szakértőre akad­tam benne, ki maga is in petto visel egy tervet a selyem­tenyésztés előmozdítására; s épen ezért hasonló buzgalom­mal viseltetvén­k is e jelentékeny iparág iránt, remény­em hogy könnyen értendjük egymást az általa tett ellenvetések iránt. És­pedig Nézetem szerint a magyar gazdasági egyesületnek s fiókjainak sokkal számosabb a teendője, semhogy az elár­vult selyemügyre is fordíthatnák figyelmüket. Ha földeink, réteink, szőlőink, erdeink olly állapotban lennének, mint ezt túlgazdag talajunk termelési fogékonysága megbírja, akkor a selyemügyről is gondoskodhatnék a gazdasági egyesület, de jelen körülményekben erői csak eldaraboltatnának fő­­czélja rövidségével a nélkül, hogy a selyemügynek sokat használna. Ez utóbbi annyi különféle ismereteket , olly kü­lönböző foglalkodásokat , olly fölötte alapos tapasztalato­kat s olly kicsinyletes tekinteteket követel, hogy az csak jó tanoda által s fokonkint mehet át a népbe. Ezt nem kívánhatjuk pedig a gazdasági egyesülettől, hanem kizá­rólag ezzel foglalkodó társaságra kell bízni, máskép nem fog történni több mint azon helyeken, mellyeket keresz­tül utaztamkor Magyar- és Horváthországban megtekin­tettem , s hol a selyemügyi vállalatok iránti buzgalom, nagy ugyan, de az eredmények meg nem felelők s a jöven­dőért nem kezeskednek, mivel a selyemtenyésztés első ele­mét is, t. i. a plánták és cserjék ültetvényezését s ápolását nagyon hiányosnak találtam. Ennélfogva kívánom röpiratomban, hogy mindegyik részvényes 10 font gubót szállítson a társaság raktárába, mert ezek bizto­sításul szolgálandanak, hogy a részvényes valóban foglalko­­dik a selyemtenyésztéssel. S nem is tenné­m ezt ingyen, mert kiadott öszvegének legnagyobb részét tojásban, plán­tában, írásbeli felvilágosításban stb. visszakapná. Az ezek után maradt őszi etek pedig a társaságnak közös hasznára válandanának, s igy nem­ sokat nyerne a társaság nem te­nyésztő részvényesek által; annyival inkább, mivel a se­lyemtenyésztés csak akkor örvendhet sikernek, ha minél töb­ben foglalkoznak vele; s ekkor természetesen a haszon is, A selyei­tenyésztés ügyében. (Válasz Mesterffy ur észrevételeire.) *­ *) Steer úr röpiratának ismertetése van a Hetilap 69., Mesterffy ur észrevételei 71. sz.

Next