Hetilap, 1846. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1846-12-04 / 97. szám
Tartalom: Vezérczikk . (Ismerjük fel érdekeinket). — Vasproductio Angliában és Északamerikában. — Közlekedés az északamerikai tavakon. — Ismét egy kis promemoria a fiumei vasút elleneinek. — Egyesületi mozgalmak. Iparműtár. Állatkínzás elleni egyesület. Műegyesület. — Az éhség elhárítása iránt. — Az 1846 diki iparműkiállitási sorsjáték nyereményei. Ugyan ennek eredménye. Vezérczikk. (Ismérjük fel érdekinket) Nincsen széles e világon status-oeconom, kivévén Budapesti Hiradóékat, ki el nem ismerné, hogy alkotmányos nemzetnek magának kell minden idegen befolyás nélkül ügyei fölött saját viszonyai és szükségei szerint intézkedni. Azért semmi sem gyűjt több bajt és nyomort a nemzet vállaira, mint az idegen érdekek érvényessége elleni küzdelem, s azon törekvés, mellynélfogva saját érdekeit óhajtja a jog és igazság útján mások ellenében érvényesíteni. Illy korszakból, mellyben II. József császár előtt sürüebben panasz létetett, mivelhogy vámokkal és harminczadokkal e hazát az örökös tartományok számára egészen gyarmatosította, hozzuk fel tovább fűzendő elmélkedéseinkhez irányzó adatul az említett császárnak magyar udvari cancellár gr. Pálffyhoz 1785- dike decemb 3-án utasitatott kéziratát, mellyben világosan kifejezi, hogy e nyomasztó rendszertől csak azon esetben áll el, hahogy a physiocratiai adórendszert a magyar nemesség is elvállalja. A nevezetes kézirat így szól: „Nagy kötelességemnek — úgymond — miszerint a státus javáról mindig gondoskodni tartozom, nem felelnék meg, ha a közönségesen, s minden jól gondolkodó embertől olly hibásnak, nyomasztónak, s igazságtalannak ismert adórendszert Magyarországban gyökerestől megváltoztatni, s megjavítani elmulasztanám, csupán azért, mert a javítás valósítása súlyos lehetne.“ „Az adómennyiség az előtt az országgyűlési végzések által önkényleg határoztatott meg és szintúgy önkényleg osztattak fel a vármegyék közt az úgynevezett porták vagy adórészek. Ezen egy másodrendű felosztás (subrepartitio) által segíteni szintolly hasztalan volna, mint roszak az elvek, mellyeken az egész adórendszer nyugszik, s mellyek szerint az adó beszedetik, azon ötvenegy, kivált a parasztnak érthetetlen rovatokra osztott dicatio által, mi ellen anynyi, de könnyen kitalálható okokból, foganatlanul íratott;roszak mondám, mert általuk az ipar elfojtatik, s a népszaporodás meggátoltatik; igazságtalanságuk pedig már abból is világos, mivel az adó ugyanazon tárgytól egyszernél többször megvétetik, s olly tárgyak is megadóztatnak, mellyek a parasztnak semmi hasznot nem hajtanak, s épen olly terhesen kell számolni e rendszer mellett. Nem akarok e számtalan hiányok leirásába mélyebben bocsátkozni, miután azok ismeretesek, s a valódi hazafiak közkívánata, a jobbágyok fenhangú szava, s a némelly kerületekben mindig fenmaradó adórésztartozás által eléggé bizonyitatnak. Az eddigi adórend tehát egészen elvetendő, s helyette én most egészen új elveket írok a jövendőben behozandóra, mik a következőkben állnak: 1. A felvilágosodás, reményem, haladt már annyira, hogy mindenki meggyőződve van, miszerint a státusban csak azon adózások a valóban legigazságosabbak, s legkevésbé nyomók, mellyeknek a föld s annak terjedelmi s gyümölcsözési aránya szolgál mértékül, ebből következik. II. Hogy minden föld nagysága s gyümölcsözése arányában egyenlően adóztassék, hogy tehát az alól senki sem vehető ki, mert máskint az egyenetlen adózásból származó árkülönbsége az összes természeti s ipari termékeknek egymással suly-egyenben nem állhatna; s azért kell III. Mindannak, mi természeti vagy miveltségi előhozás által nyeretik vagy készíttetik, mint iparszüleménynek az adótól mentnek maradnia, kivévén a nagyobb s zárt városok 97 Pest, péntek HETILAP. ENCYCLOPEDICUS TARTALMÚ FOLYÓIRAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖZGAZDÁSZAIRA, MŰIPARRA ÉS KERESKEDÉSRE. Előfizethetni az Iparegyesület hivatalában (újvilág utcza Ilkey ház) vagy Kossuth Lajos iparegyesületi igazgató urnál (úri utcza Trattner Károlyi ház) vagy a Szerkesztőnél (Seminarium utcza 806. sz. Róth ház) vidéken pedig minden postahivatalnál félévre helyben 4, postán 5 ezüst forintjával Egész évre kétszer annyival. — Megjelenik a Hetilap minden kedden és pénteken legalább egy egy tömött nyomtatású íven. Ha tárgybőség kivánandja 11, sőt két íven is. — Iktatmányi dij: egyszeri hirdetésnek minden petit hasábsoráért 8 kr., kétszeri hirdetés’ mind. petit hasábsoráér 6 kr., háromszori hirdetés’ mind. petit hasábsoráért 6 kr. ezp. Előfizetés a „Hetiap“ 1847. évi folyamára. A Hetilapnak — mindig több tökélyre törekvés mellett — úgy szerkesztése, mint alakja s előfizetési ára 1847-dik évre változatlanul maradnak. A czimek hibátlan beküldése, s a megrendelés siettetése kéretik,hogy a nyomtatás a kellékhez alkalmaztathassék. A szerkesztőség, dec. 4.1846.