Hetilap, 1846. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1846-05-08 / 37. szám
Tartalom: Ovány-törvényi elvek. Mesterffy. — Amerikai adatkák Baumerből.— Selyemügyi értesítés. — Fővárosi hírnök.— Tűzifa ügy Pesten. — Tolnában is lesz takaréktár. — Nézzünk szét. Orsy. — Gyáralapító társaság. Ovány-törvényi elvek. Már ismételve születtünk legújabban az díványokról, vagyis kizáró szabadalmakról. Most megint szóba hozandjuk, valamint még ezután is gyakran lesznek értekezéseink tárgyai. Mert fontos ez ügy nagyon elmulaszthatlan annyira, miszerint most, midőn industriánk igen hathatós positív segedelmeket követel, az óványtörvény elmellőzése közgazdasági vétek gyanánt lenne tekintendő. Már a múlt országgyűlésnek is az volt meggyőződése, miképen, valamint egyéb, már kifejlettebb iparral bíró nemzeteknél, úgy nálunk is az anyagi boldogulás azon reménye által, hogy a találmányok gyümölcsének biztosított élvezetében fognak a feltalálónak gyakran tömérdek fáradsággal, költekezéssel és idővesztéssel öszvekötött törekvései jutalmaztatni, kelljen munkásságra, kelljen versenyre ébreszteni a honi szunnyadó erőket, sőt kelljen az idegen ésszülte találmányoknak is védelmet nyújtani, miszerint ezeknek honosítása által iparűzökkel gazdagodjék az ország. Az iparegyesület, egy a múlt országgyűléshez, nemes Pest megye útján beadott, felterjesztésében hasonló fontosnak jelentette ki ez arányokat. Nem csak osztozott a fölebb előadott nézetekben, hanem hazánk műipara eddigi hátramaradásainak egyik legnagyobb okát abban találta, hogy illy találmány-biztosító törvényünk hibázott s nincsen még mostan is. Meg volt győződve, miként iparosságunk emelkedésének egy legkevésbé nélkülözhető feltétele, hogy illy törvényünk haladék nélkül legyen. Nincs kétségünk, miképen e meggyőződéseket hazánknak minden közgazdája aláírja még most is, sőt most még inkább, miután a közvám-sorompók lerontásának szárnyaló hite a közvetett istápolás kilátását csökkenti s a közvetlen, tényleges segítség szükségét mind inkább feltünteti. Az tehát már most a soros teendő az arányok kieszközlése körül, hogy állapítsuk meg az elveket, mikre a hozandó törvénynek építkeznie tanácsos és szükséges. S e részben szabadjon az iparegyesületnek fölőbb említett felterjesztéséből azon nézeteket közleni, miket az , a múlt országgyűlési törvényjavaslat főbb elvei tekintetében, közfigyelembe ajánlott. Ellenkezők pedig e nézetek; azért óhajtjuk, hogy a kikért figyelmet valóban is megnyerjék , miszerint a kellő megvitatás lehetséges legyen s be is következzék. Az egyik elv, mellyet a múlt országgyűlés kerületi választmányával az iparegyesület nem osztott, a titkosság elve, mivel az iparegyesület nyilványt óhajt. A tikosság elve abban állván, hogy a biztosítandó találmánynak titoknak kell lennie, s annak maradnia óvatidejének kezdetén s tartásának legnagyobb része alatt, természetes volt, hogy az ezen elvből folyó következő három intézkedés ajánltassék a törvényjavaslatban, 1öz, hogy a találmány csak akkor tekintessék újnak, tehát biztosíthatónak, ha még semminemű folyóiratban,könyvben,vagy hirdetményben nem létezik olly leírása, mellynek nyomán utánzása lehető volna; 2-or, hogy a biztosítatni kért találmány hozzáértők által vizsgáltassék meg előlegesen; 3-or, hogy a találmány leírása a biztosítási idő kétharmada alatt titokban tartassék, s azután is csak némi megszorítások mellett engedtessék megtekintése. Ez intézkedések egyikét sem óhajta az iparegyesület törvényesítetni. Az által ugyanis, hogy a már sajtó útján kihirdetett találmányok nem újaknak, tehát nem is biztosíthatóknak tekintetnének, kizáratnának hazánkban a biztosítás kedvezményeiből a külföld mind azon legújabb találmányai, mik ott csak most nyertek biztosítást, azonban leírásuk már közzé tétetett, s miknek száma fölötte sok, mert a külföldi törvényhozások mind arra törekesznek, hogy a már biztosított találmányok leírása köztulajdonná váljék, ezáltal az iparosság mezején mindinkább több tájékozás, irányozás, haladás, verseny és tökélyesbülés érezvén el. Hogy pedig hazánknak nincsen érdekében az efféle újdonságokat megfosztani a biztosítás javadalmaitól, tanúsítja azon mindennapi tapasztalás, miszerint fájdalmasan bizonyos, hogy nálunk az annyi sok kihirdetett találmányok közül talán egy sem honosítatik meg, noha üzleteknek semmi kizáró szabadalom útjában nem áll. Körülményink ugyanis annyira mostohák a kivált nagyobb erővel járó üzletágak megtelepítése körül, miszerint óhajtanunk kell, hogy azok behozatalának ösztönzéséül a lehetségig minden kedvezmények megadassanak, óhajtanunk tehát, hogy miután a kizáró biztosítványok e részben a legjobb sikerűek, ezek alkalmazásának esetei ne csak ne gyéritessenek, sőt inkább szapo- 37 Pest, péntek HETILAP. máj. 8.1846. ENCYCLOPEDICUS TARTALMÚ FOLYÓIRAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖZGAZDÁSZAIRA, MŰIPARRA ÉS KERESKEDÉSRE Előfizethetni az Iparegyesület hivatalában (újvilág utcza likey ház) vagy Kossuth Lajos iparegyesületi igazgató urnál (úri utcza Trattner Károlyi ház) vagy a Szerkesztőnél (Seminarium utcza 306. sz. Ráth ház) vidéken pedig minden postahivatalnál félévre helyben 4, postán 5 ezüst forintjával. Egész évre kétszer annyival. — Megjelenik a Hetilap minden kedden és pénteken legalább egy egy tömött nyomtatású íven. Ha tárgybőség kivánandja 11/2 sőt két íven is. — Iktatmányi dij: egyszeri hirdetésnek minden petit hasábsoráért 8 kr., kétszeri hirdetés’ mind. petit hasábsoráért 5 kr, háromszori hirdetés’ mind. petit hasábsoráért 6 kr, ezp.