Hetilap, 1846. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1846-09-15 / 74. szám

Pest, kedden HETILAP. sept. 15.1846, ENCYCLOPEDICUS TARTALMÚ FOLYÓIRAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖZGAZDÁSZAIRA, MŰIPARRA ÉS KERESKEDÉSRE Előfizethetni az Iparegyesület hivatalában (újvilág utcza Ilkey ház) vagy Kossuth Lajos iparegyesületi igazgató urnál (úri utcza Trattner­ Károlyi ház) vagy a Szerkesztőnél (Seminariuns utcza 806. sz. Ráth ház) vidéken pedig minden postahivatalnál félévre helyben 4, postán 5 ezüst forintjá­val. Egész évre kétszer annyival. — Megjelenik a Hetilap minden kedden és pénteken legalább egy egy tömött nyomtatású íven. Ha tárgybőség kivánandja 11­, sőt két íven is. — Iktatmányi dij : egyszeri hirdetésnek minden petit hasábsoráért 8 kr., kétszeri hirdetés’ mind. petit hasábsoráért 5 kr., háromszori hirdetés’ mind. petit hasábsoráért 6 kr. ezp. Előfizetési figyelmeztetés. A Hetilapra october-decemberi évnegyedre előfizethetni, postán 2 ft 30 kr., helyben 2 ft pp. Előfizetési áron még egész évi néhány teljes példánynyal is szolgálhat a szerkesztőség. Tartalom: Iparműkiállitás. — Iparműkiállitási sorsjáték. — Széttekintés a feltalálások mezején. — Gazdasági könyvszemle. — Fővárosi hírnök. — Török János urnak, mint a m. gazd. egyesület titokno­­kának és a M. Gazda szerkesztőjének. Nendtwich. — Takarék­pénztár. — Nézzünk szét. — Hirdetések — Piaczi árkelet. Iparmükiállitás. Az iparmükiállitás vasárnap sept. 13-kán berekeszte­­tett. A közönség folytonos részvéttel látogató mind­végiglen. A bementi dijt fizetett látogatók öszes száma: 22183. Az iparegyesület tagjai, s a kiállítók, a mennyiben díj­mentesen látogatók a kiállítást e számba nem foglalják. Be­lépti dijakból bejött 3697 ft. 10 kr.*) Tárgyjegyzék két kiadásban 2500 nyomatott, elkelt 2308 darab, behozott 780 frt. 40 krt. Öszves jövedelem: 4477 ft. 50 kr. E szerint ámbár a felszerelés 1700 pftba került, ámbár a felügyelő segéd­személyzet közel 40 napon át naponkint mintegy 30 pftot igényelt, ámbár a nyomtatványok,hirdetések, és jelenté­sek több száz ftba kerültek, ámbár a kitüntetési díjazás elő­reláthatólag mintegy 2000 pfrtot veene igénybe, a rendező bizottmány még­is azon kellemes helyzetben van, hogy azon 1000 pft segítségével, mit az egyesületi közgyűlés, az ipar­műkiállítási költségek rovatára saját pénztárából kirendelt, nem csak mindennemű költségeket,a mintegy 2000 frtba ke­rülő emlékpénzt stb. díjazásokat is bele­értve fedezni képes, hanem ha isten segít, még talán egy pár száz frtot vissza is adhat az egyesületi pénztárnak. Bécsben 80,000 pftba, Párisban 300,000 frankba, Ber­linben (belépti díj mellett) 58,000 tallérba került egy kiál­lítás , de igaz ott bureaucraticus gerebeken ment a dolog. Nálunk egyesületi után 1000 pftba sem került. Hiában­ a semmivel semmiből teremtés mesterségét egyesületek szá­mára tartó fenn a népek istene. Két három ember lelkesült buzgalma, szorgalommal, kitöréssel, óvatos előrelátással, jó számítással s tiszta becsületes kezeléssel csaknem csudákat képes teremteni. — A rendező bizottmányt nehéz gondok nyorák. — forró köszönet a közönségnek, hogy őt el nem hagyá. A műbiráló szakbizottmányok nagyobb részt berekesz­­ték bírálataikat, mellyek még hátra vannak (minthogy tudo­mányos analysissel járnak) a legközelebbi napokban szint­úgy berekesztendők; a dijbiráló bizottmány pedig egyesületi igazgató Kossuth Lajos elnöklete alatt, ma már ötödik ülését tartja, részrehajlatlan gonddal mérlegelve a verseny­zők benső, s viszonos érdemeit. Egy két nap alatt ez is be­­végzendi nehéz munkáját s lapjaink azonnal hivatalosan köz­hirré teendik a bírálat eredményét, egyszersmind azon adatok nyomán, mik a rendező bizottmány által öszvegyüj­­tettek, s mik a mű- és dijbiráló választmányok ítéleteiben foglalvák,ha ismertetését adandják e nevezetes iparműkiálli­­tásnak; nem mellőzvén a tárgyak kellő ismeretéből felmerü­lendő figyelmeztetéseket, mik ha kellőleg méltányoltatand­­nak, istenbe s jó ügyünkbe bízva reménylhetjük, hogy ha három év múlva egyesületünk megnyitandja a 4-ik magyar iparműkiállítás teremeit, a progressio törvényei szerint még nagyobb haladást leszen szerencsés felmutatni a méltányló hazának, mint a minőért az 1843-ki kiállításhoz képest köz részvéttel, méltánylással s nemzeti nemes önérzettel most a közönségnél találkozni szerencsés vala. Fontos jelenet volt ezen iparműkiállitás, — bátorítólag fontos a tenni akarókra, c­áfolólag fontos a hidegekre, megnyugtatólag fontos a cselekvőkre , és fontos lesz a magyar nemzet történetében, míg magyar lesz, szebb jövendőit mint jelenti. Megelégedéstől dagadt a kebel, és szebb jövendőnek reménysugarai lövenek fel a sötétebb ag­­godalmak-nyomta látnoki tehetségben is, ha ki ez intézetből kilépett, s majd­nem önkénytelenül jőve az ajakra egy forró fohász , vajha isten a magyarban az önmagán illy utáni segítés akaratát megörökítse! Mennyi gúny, mennyi kicsinyés, mennyi kárhozta­tás, mennyi gyanúsítás, mennyi ellenzés, mennyi *) Ez ősziél csak megközelítőleg van véve, mert az utolsó nap délutánjáról még nem láttuk a számadást, a különbség azon­ban mint a hivatalos közlemény kimutatandja, igen csekély.

Next