Hetilap, 1847. január-december (3. évfolyam, 105-209. szám)
1847-03-05 / 123. szám
a Szamos leendő sebességét m. perczenkint 9 lábra felvehetvén, kívánna 18 /too érát. Levonván ezen időmenynyiséget a fölebbiből kijö, hogy a Szamos uj medrén szállítmánya 3723/100 órával rövidebb idő alatt érkezik Buráig, mint az különben a Csapi kanyarulat szerint odáig megérkezhetnek. És ez úgy hiszem elegendő időköz arra, hogy az alatt a Szamos gyorsan haladó s legduzzadtabb vízszállítmánya, a felső részi Tisza kevésbé gyors legnagyobb vízszállitmányát kikerülhesse. Már ha a Szamosnál, mellynek a Tisza arányábani pályája különbözése legkisebb, illy eredménynyel találkozunk: a többi e részben hatalmas tényező folyóknál, mint a Latorcza, Ung, Laborcza és Bodrog, mellyeknek pályakülönbsége jóval meghaladja a Szamos-tiszai pályák közötti különbözést, ez még kedvezőbben áll, így mi e vidékiek, a Latorczáról tapasztalásból tudjuk, hogy kiáradása a Tisza áradását mindig öt hat nappal előzi meg. Az Ung, Laborcza és Bodrog pályája kevéssel lévén a Latorczáénál rövidebb , ezekre nézve a fogyasztási időkülönbözés hat hét napra biztosan felvehető. Midőn ez a Tisza nagy kanyarulatától távolabb eső s egyébiránt is a Tisza és eredetük hegyes vidéke között nem annyira nagy pályájú Sajó, Körösök és Maros folyóknál még nagyobb vízfogyasztási időkülönbözés felvételére jogosítana bennünket, úgy hiszem ezek szerint teljesen elégtétetett a feljebbi azon kérdésnek, miszerint a Tisza, Szamos elválasztása általi szabályozásának a Vásárhelyi elve szerinti szabályozás irányában egy hatodánál alig valamivel többre menő árkitétele, melly a felvett elven a Tiszának az elválasztás után felmaradt vízfogyasztásávali biztos szabályzata következménye elég erős alapon nyugszik. Vagy tán igénytelen soraim csak úgy könnyedén is elutasíthatók, mondván számításom nagyított s alapjában hamis lenne, én úgy vagyok meggyőződve, mikint egy a haza szolgálatában 35 évet szeplőtelenül töltött, s ezen adatai megszerzésében is a közjó iránti fogékonyságát eléggé tanúsító egyént, a nagyközönség kijátszásával gyanúba venni nincsen okunk. Én e részben egészen más, éspedig ekképen okadatolt véleményben vagyok; ugyanis, amíg érvényes marad az alkotó részekről, az alkotott egészről következtetés, addig Lám Jakab vízfogyasztásait nem érheti a tulcsigázás vádja; mivel ezen becs már csak engem is mint az Ung vizének hasonlóan számos évekteli szemlélőjét erre nézve épen kielégít, — így továbbá, ha a Tisza, Szamos és a többi ezekbe ömlő folyók Csap helységnéli fogyasztását, az ottan föltalálható tényezők nyomán kiszámítandjuk, meggyőződhetünk a rendelkezhetésünkül egybe számított összes vízfogyasztások, e részben kellő tökélybeni létéről. Lámár az egyetemes Tisza Naménynák mennyiségét másodperczenkint 320,000 k. lábra teszi. A csapi forduló a legnagyobb áradásokban, minő fogyasztással működik e részben, a Tisza medrének keresztmetszése szerinti terjedéke, mint már többször adók 60 öl széles , s a part töltések által pótolva 7° mély, s mintegy 6 láb másodperczenkinti sebességgel szállít 90,720 k. lábat. A szürti erdő a Tiszáig véve, melly e helyen az egész úgy nevezett Tiszavölgyet elfoglalja, és melly a természettől akképen szintezett, hogy midőn a Tisza árja tör ki, az a Latorczának s ezt túlhaladva egész Szűrte helységéig terjed, midőn pedig a Latorcza árasztja el az érintett völgyet, azon tért szinte átaljában egész a Tiszáig elborítja, s a beleömléstöl egyedül a Tisza magas töltései által akadályoztatva, — széles mintegy 5000 vont öl. — Bár mint mondám — és ezt itten mindenki úgy ismeri, úgy hiszem — mennyire szintezett is e tér, még is az itt ott tán észre sem vehető felemelkedések kiegyenlítése végett a fentebbi szélességet 4000 ölre szállítván le, s a legnagyobb vízállás középmagasságát 3 lábra téve, ezt pedig e részt ismerője, tudom inkább keveselni, mint sokallani fogja , a sebességet pedig másodperczenkint — bár az áradatkor nagyobb részben olly rohanó, hogy a csónakos közlekedést is megakasztja — csak 4 lábra veszszük is: ezen igen mérsékelt tényezők mellett is a vízfogyasztás 288.000 köb.lábat teszen. Ezen fogyasztás pedig, hozzá adván a tulajdonképi Tisza-fogyasztást is együtt m. perczenkint 378,720k. lábra mg. És ezen eredmény úgy hiszem kielégítő bizonyítékul szolgálhat e részben, mikint az ezen munkálatomnál alapkint elfogadott Lám Jakab-féle Tisza-vizvizfogyasztási kiszámítás inkább csökkentett, mint túlhajtott. — A Tisza és Latorcza e táji áradásaival kevésbé ismeretesek ezen kiszámításnak tán hiányul róhatnák föl azt, hogy a nevezett téren a Latorcza is kígyózván a fenebbi eredményben az ő áradáskori fogyasztása is bekebelesítetett. Ez érdembeni felvilágosításul legyen ennyi elég, mikint a Latorcza áradása rövidebb pályáján, tapasztalás után mondom, körülbelül 6 nappal járván a Tiszáé előtt egybe számításuk, mint különböző időbelieknek lehetlen. Mint szintén azon körülményt is ellenvethetnék , hogy a szürti erdőn a felemelt közútvonal mentén keresztül, az által az átalános egy magasságbani vízfolyás akadályoztatva van k épen nincsen, mivel ez áradatkor azt által szokta hágni; azonban az általa felemelve tartott viz a Szamos magas nagyobb hidak alatt több lábakkal magasabban rohan aláfelé, mint mennyire az alatta eső vízmagassága fölvétetett. Miután tehát az alkalmazott teljes kellékű adatok nyomán a Tisza egyedül átvágások és feltöltelésekkeli szabályozásába befektetendő tőke olly tömérdekre növekednék, és a lehető legnagyobb eredmény felől még sem biztosítana — mint ezt lejebb igyekezendünk meg is mutathatni, nagyon kívánatos lenne, hogy az átvágásokat tervező s vezető országos építészeti igazgatóság, a nagyközönség, különösen pedig a Tiszavölgyi társulat igényeit méltányolva, mind a Tokaji mind az ottan összepontosuló kisebb s nagyobb folyóknak a felső vidékeken medrükben még együtt lévő helyeken vízfogyasztásait — különben is készen levők s uj költségbe nem kerülhetőket, mint kiszámításai egyedüli alapját, kiábrándulhatás végett köztudomásra juttassa, mivel addig, mig a tapasztalat s a kézen forgó adatok hiányai be nem bizonyítanának, úgy hiszem nem magam leendők a mondó, mikint ha gyökerében szándékunk a Tisza ártalmas kirohanásait elfojtani, úgy a Szamost Tokajon alul, magány véleményem szerint pedig Szathmár, Debreczen és Madarast érintve kell a Tiszába bevezetni. Mivel, ha szembetűnő olcsóbbságát nem tekintenek is, eldöntő ok rejlik annak ime kellékében, hogy csak ezen irányban adathatik meg az erdélyi oldalról lefolyó vizek, és Tisza lapályos utjokhoz arányzott Szamos pályájának azon kellő hossza, melly a Tisza romboló felduzzadhatásai zabolázásául egyedüli bizonyos szer. (Folyt. köv.) Galambos Sámuel.