Hetilap, 1847. január-december (3. évfolyam, 105-209. szám)
1847-05-04 / 140. szám
tású mozdonyok által folyt, míg a többieknek nagy többségénél lovak által. Az első nagyobb kiterjedésű angol vasút volt a Stockton-Darlingtoni Durham megyében, mellynek fővonala 1825-ben nyittatott meg, és később sok mellékvonalakkal gyarapodott. Úgy látszik, hogy ez volt az első angol vasút, mellyen javakon kívül, mellyek itt is többnyire kőszénből állának, személyek is szállitattak, és pedig részint ló, részint mozdonyerő által. E vasút megnyitásával öszveesik a Manschester-Liverpooli vasút építésének terve, melly a mint már láttuk olly fontos volt az egész vasutügyre nézve. Hossza 303/4 angol vagyis 602 német mérföldből állott. Építetett pedig Stephenson György a már nevezett mérnök által, és megnyitása csak 1830. történt. Az egyesült amerikai státusokban 1830ig csak három vasútra bukkanunk. Az első létezett Boston szomszédságában Massachusetts statusban, vezetett pedig kőbányáktól a Neponset folyóig, hossza alig volt a német mérföld, megnyittatott 1827-ben és az üzlet lovak által történt. A többi kettő Pensylvaniában állott, megnyittattak 1827 -ben és 1829-ben, öszves hosszaságuk volt 5 mérföld , és az egyiken az üzlet lovak által, a másikon öszvérekkel folyt. Frankhon 1830-ig csak egy vasutat mutathatott fel t. i. a St. Etienne-Andrezieuxit, mellynek építése, ámbár hosszasága csak 2% német mérföld, mégis három évnél tovább tartott, minthogy csak 1828-ban nyittatott meg, holott 1825-ben kezdtek építéséhez. Ezen vasúton is leginkább kőszén szállitatott,és pedig lóerő által. Azonkívül 1830ig csak még két vagy 9 német mérföldre terjedendő vasútra volt adva engedelem. Némethonban 1830-ig csak a 8 mérföldnyi hosszúságu Budweis Lincz-gmundeni vasútra akadunk, megnyitása 1829-ben áprilisben történt. Ezenkívül 1828-ban megvalanak kezdve a Prága-pilseni lóvasút munkálatai. Mind a két vasút építése, a dicséretesen ismeretes Gerstner uraknak (apa és fiú) köszönhető. Láttuk most hogy mint állt a vasutak ügye 1830-ig. Vessünk most egy pillanatot a legközelebbi 15 évre, és lehetetlen nem bámulnunk a vasutaknak e rövid időszakbani roppant kiterjedését! — Hogy állott tehát a vasutügy 1845-ben ? Az egyesült amerikai statusoknak volt ez időben 178 különféle vasuta, mellynek öszves hosszúsága 1997 német mérföld, ebből már 1840-ben készen állott 738 német mérföld.— Angolhonban öszvesen 12,200 német mérföld vasút van tervezve, ez öszvegből 422 m. már használtaik, 1293 m. épülő félben van és biztosítva — 10,485. pedig csak tervezve. — Frankhonban 1278 német mérföld, készen áll 133. — Belgiumban 133, az üzlet foly 752 mérföldön. — Németalföldön 166 — készen áll 20. — Oroszhonban 581, használatban van 16. — Némethonban 1691 — a közlekedésnek átadva 423 német mérföld. Láttunk tehát 1845-ik év végén Európában megnyitva 1079 német mérföld vasutat, 2262 mföldet épülőfélben és biztosítva, 11,745 mföldet pedig tervezve. Európában a már használatban levő vasúthosszúság legnagyobb Némethonban, ezután következik a britt birodalom, Frankhon, Belgium, Hollandia, s végtére Oroszhon (ezután elvégre Magyarország.) Európában tehát Némethonban szemléljük 1845-dik év lefolytáig a legnagyobb vasuthosszúságot, vagyis 423 német mérföldet; 1846-dik év végével pedig új 180 mérföldet. Reménybetül hogy 1850-dik év végéig készen álland Némethonban vagy 1000 mérföld vasút, és 1200 mérfölddel be lesznek fejezve a német vasútháló fővonásai. E valamennyi vasút között csak a Budoweis-Linzgmundeni és Prága-Pilseni, és fölváltva a Nürnberg-fürthi vasúton foly az üzlet lovak által, a többieken mindenütt mozdonyokkal. A vasútépítést Némethonban illetőleg első volt Austria cseh vasutjaival, — ezt követő Bajorhon a Nürnberg-Fürthivel, ezt pedig Szászhon a Lipcse-Dresdaunak egy részével, azután Poroszhon a Berlin-potsdami vasúttal, meg Braunschweig, Nassau, az anhalti fejedelemségek, Baden stb. Belgium megkezdette a vasútépítést 1835-ben, a mikor megnyílt a Brüssel-mechelni vasút, és 1844-dik év végével már volt 7572 német mérföld vasútja. Belgium volt az első ország Európában, melly vasutakat kezdett építeni statusköltségen, melly példát később több német status követe. — Orosz hon első vasutját 1837-ben nyitotta meg, s ezt a már említett Gerstner ur iparkodásainak köszönheti. — Ezen ur agyában már 1831-ben kelt azon óriási terv a fekete tengert egy Odessától, Moskaun s Péterváron át Oranienbaumig Kronstadt átellenében vezetendő vasút által öszvekötni a finn tengeröböllel, melly terv ha akkorában mesésnek látszott is, ma már sokkal kevésbé regényes, minekutána hírlapi tudósitások szerint már jövő évben a Pétervár-moskaui 100 németföldnyi hosszú vasút megnyitásásának nézhetünk elibe , melly vasút nem megvetendő részét képezendi az imént említett óriási vasútvonalnak. Csak a nagy lejtősségek állnak még eddigien ellent a vasutak átalános alkalmazásának, de az emberi ész, melly maga nemében ép olly tiszteletre és csudálatra méltó mint a természet,majd segitend ezen az akadályon is egykor, addig azonban maradjunk a mozdonynál, mint az eddigien legtökéletesb vonó erőműnél. Nem szólandok különösen az atmosphaericus vasútról, mert hiszen ennél is főszerepet játszik a gőzgép. Lehetetlen még egyet nem érintenem. Csodálni szoktuk a régi népek épitészségét, nevezetesen a rómaiak útjait, és vizvezetéseit, és ezekhez hasonlítva a mi müveinket picziknek tartjuk. — Én ezt nem teszem. — Vagy tán egy vasút, melly Hamburgot vagy Slettint öszveköti Triesttel nem nagy mű? Vasutjaink tunneljei és viaductjai nem mérkőzhetnek e a római aquaeductusokkal ? És az ezekre kivántató szellemi, physical és pénzbeli eszközeink előteremtése nem méltó e méltánylatra? Bizony, bizony igen szerények vagyunk, ha nem reményljük és hisszük, hogy az utókor ép annyira csodálandóan becsülendő a 19. század vasút-munkálatait valamint mi csodáljuk, becsüljük és méltányoljuk a régi nemzetek építészi műveit. A vasutak építése ügyében halhatatlan érdemeket szerzett magának a már említett Liverpool-manchesteri vasút építésze Stephenson György és fia Robert, ki nevezetesen a mozdonyok építésében nagyokat vitt véghez. Frankhonban a vasútügyben kitüntette magát Seguin úr a Lion st.-étlemi vasút igazgatója és vállalkozója, ki