Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-11 / 136. szám

»,WA*aM­AA Jkj+*AA0kHJVkjKi*iP Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk Választás vasárnap KÖZSÉGTAN­ÁCS­I VÁLASZTÁSOK lesznek vasár­nap Olaszországban. Fontosságuk alig maradt el az or­szágos parlamenti választások mögött. Nem kevesebb, mint 7 millió választópolgártól kérnek ezúttal ismét po­litikai véleményt az olasz pártok. Az alapkérdés: a középbal kormánykoalíció krónikus válsága. Néhány éven át már a negyedik köztársaság Franciaországhoz hasonlított Róma, oly sűrűn váltották egymást a miniszterelnökök. Úgy tetszik, Colombo kor­mányelnök stabilabb elődeinél, de a válságot csak eny­híteni tudta, felszámolni nem. A bérből és fizetésből élők nemcsak — az árakhoz jobban igazodó — béreket és fizetéseket követelnek maguknak, de nagyobb beleszólást is a helyi és az országos politika ügyeibe. Ami igazsá­gosabb szociális elosztást, több társadalmi juttatást, mo­dernebb oktatási, egészségügyi színvonalat jelent belpoli­­tikailag. Külpolitikailag pedig: függetlenebb olasz politi­kát Ezen minden NATO-ország népe, így az olasz lakos­ság jórésze is: az amerikai érdekektől, Washington ha­talmi politikájától való függetlenedést gondol. EZEKRŐL A KÉRDÉSEKRŐL is szó lesz, ezekkel a gondolatokkal és problémákkal foglalkozva is mennek majd szavazni vasárnap az olaszok. Érdekes, hogy az utóbbi időben sok olasz és más nyugati polgári lap fel­vetette: a munkásosztály Itáliában mind hatásosabban mutatja meg erejét, ideje volna hát, ha koalíciós kor­mányba is újra felvennék a munkásság legnagyobb pártját, az Olasz Kommunista Pártot, más polgári lapok viszont nem az OKP, hane­m a jobboldal megerősödését jósolták. Egyrészt azért, mert a szélsőséges „baloldaliak”, maoisták, trockisták, anarchisták működése sok politi­kailag kevéssé érett szavazót megzavar. Ezek az ultra­balos zavargó csoportokat is a kommunistákkal azono­sítják. Másrészt, mert a közelmúlt balsikerű fasiszta ál­lamcsínykísérletét a parlamenti—polgári jobboldal meg­próbálja a maga javára kihasználni. A kereszténydemok­rata többségű kormányzat azt bizonygatja, hogy lám, mi a jobboldali szélsőségre is lecsapunk, elhatároljuk ma­gunkat tőle. A POLITIKÁBAN nehéz és hálátlan feladat a jós­lás. Majd eldől vasárnap: milyenek Itália pillanatnyi po­litikai erőviszonyai. Annyi azonban jóslás nélkül is bi­zonyos: bármit mutasson is majd a voksok száma, a po­litikai erjedés, a munkásosztály erejének növekedése és az Olasz Kommunista Párt befolyásának tekintélyének fokozódása — feltartóztathatatlan folyamat Itáliában, GYAKORLOTT bérelszámol­ót FELVESZ A HEVES MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT, Eger, Széchenyi utca 16. szám. Hirdetési előadót felveszünk Jelentkezés írásban: Heves megyei Lapkiadó Vállalat, Eger, Beloiannisz u. 3 Jubileumi közgazdász vándorgyűlés Egerben (folytatás az l. oldalról) mások önálló hiteljogo­­sultságot is kapnának fejlődésükhöz. Dr. Tamás László kandidá­tus, az ÉDOSZ főtitkára út­kereső tanulmányát több Nagy Sándornak, a megyei pártbizottság osztályvezető­jének üdvözlő szavai után hallgatták a résztvevők dr. Sághy Vilmosnak, a belke­reskedelmi miniszter első he­lyettesének vitaindító elő­adását a negyedik szekció­ban. Gazdasági hatékonyság a kereskedelemben — a cím mögött speciális problémák, sajátos gondok tűntek elő. Az ipari szekció ülésére jöttek el a legtöbben: a Tech­nika Házának hatalmas elő­­adóterme zsúfolásig megtelt Az érdeklődés a téma fon­tosságát jellemezte, hiszen az ipar és építőipar a IV. ötéves terv során az ország figyel­mének homlokterében áll; a hasznos, mai észrevétellel ki­egészítve tette teljesebbé. A későbbiekről szólva pedig aláhúzta, hogy a széles sor­körű szőlőtermelésé, a kor­szerű feldolgozásé és táro­lásé a jövő a szőlő-, illetve borgazdaságban. lakásprogram megvalósítása egyik legfontosabb felada­tunk. A szekció elnöke dr. Viz­esek Jenő, a Pénzügykutatási Intézet igazgatója. Előadók: Buda István munkaügyi mi­niszterhelyettes, dr. Burger Kálmánná a Kossuth Könyv­kiadó szerkesztőségének ve­zetője, Horváth László, az Országos Gumiipari Vállalat vezérigazgatója, Rabi Béla, a Tervhivatal főosztályvezető­je voltak. Valamennyi elő­adás elhangzott az első mun­kanapon. A vitára ma kerül sor. Gazdasági hatékonyság a közlekedésben, korszerűsítés, a színvonal emelése. Ez volt a témája a közlekedési szek­ciónak, ahol már az első na­pon igen közvetlen hangú, vitatkozó beszélgetés alakult ki a közlekedés legalapve­tőbb problémáiról. Dr. Kádas Kálmán egyetemi professzor elnökletével az előadók, dr. Tőzsér István a KPM autó­­közlekedési főosztályvezető­je, dr. Kónya Ernő az Üt­és Vasúttervező Vállalat osz­tályvezetője a munkaerő­helyzettel, a fluktuáció kér­désével foglalkoztak. A vándorgyűlés ma folytatja munkáját. Nagy érdeklődés az ipari szekciónál •• Ünnepi számmal jelentkezett a Figyelő A X. Közgazdász Vándor­gyűlés alkalmából ünnepi köntösben jelent meg az eheti Figyelő. A gazdaság­­politikai hetilap bő terjede­lemben idézi az egri talál­kozó előadásaiból, s külön Heves megyei melléklettel lepte meg olvasóit. „Válto­zatos táj — változó arcu­lattal " címmel Oláh György mutatja be­­ szűkebb hazán­kat.” Fekete Győr Endre a környező megyékkel kiala­kított jószomszédi kapcsola­­tok­ról, Varga Lajos telepü­léshálózatunkról, Barta Ala­jos az ipar növekvő szere­péről, Szalay István a kul­túráról és a közművelődésről, Pelyhe Szilárd Egerről, az iparosodó régi iskolaváros­ról, Berecz István pedig a Mátráról, a Bükkről és me­gyénk patinás székhelyéről ír hosszabb lélegzetű anya­got. Megyénk és a megyeszék­hely vezetőinek írásain kí­vül számos vállalatunkról, szövetkezetünkről ad még tájékoztatást a lap, amelyet most ezekben a napokban minden bizonnyal a meg­szokottnál többen olvasnak érdeklődve. s­trandolással. »Ines műsorral az EGEI STRAND meleg vizű medencéjénél: un. JÚNIUS II-tN. ESTE 8 ÓRAKOR. A műsor szereplői: ARADSZKY LÁSZLÓ NÉMETH MARIKA MIKES ÉVA - DÉKÁNY SAROLTA BÁLI­KO NŐVÉREK KOVÁCS JÓZSEF Kék Csillag Együttes BUDAPESTI MANEKENEK, TÁNCOSNŐK! A nyár fürdőruhadivatjáró! VÁMOS MAGDA, a tv-ből ismert divat terveit tájékoztat. Konferál: HALMI GÁBOR. A bemutatón szereplő fürdőruha-újdonságok megvásárol­hatók: DIVATARUBOLT, (Sándor Imre utca), PIZ BÚMN garnitúrák is! DIVATARUBOLT, (Alkotmány utca sarok), NAPSUGÁR RUHÁZATI BOLT (Bajcsy-Zs. u.). A 10 forintos belépőjegyek a STRAND pénztárainál és a Sándor Imre utcai DIVATÁRUBOLTBAN kaphatók. Rossz idő esetén a jegyeket visszaváltjuk. HEVES MEGYEI DIVATÁRU IPARCIKK NAGYKERESKEDELMI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT, VÁLLALAT, BUDAPEST EGER í/vC -r-'Xi Orbitális állomás három szovjet űrhajós — Dobrovolszkij, Volkov és Pacajev — „tanyát vert” a Szaljut orbitális állomáson és megkezdte az állomás üzemeltetését. Ez az esemény az űrkor­szak egyik legnehezebben elért csúcsa. A világűr nép­­gazdasági hasznosítása, a kozmikus technika eszközei­nek az emberiség gyakorla­ti szükségletei kielégítésére — szinte nem is hasonlít­ható más, ember szervezte kozmikus repüléshez. Nem túlzás, ha azt mond­juk, hogy a lakott orbitális állomás létesítéséért történt a Szovjetunióban eddig min­den ember vezette és min­den automatikus űrrepülés. Az állomás közvetlen elő­készítése 1969-ben kezdődött azzal, hogy a Szojuz 4. és a Szojuz 5. összekapcsolása révén létrehozták az első kísérleti orbitális állomást. Az is igaz, hogy 1969-ben nem lehetett volna létrehoz­ni a kísérleti orbitális állo­­más­t, nem lehetett volna to­vábbi eredményeket elérni 1968—71-ben, és biztosítani a Szaljut jelenlegi sikerét — a Vosztokok, a Voszhodok, a Szojuz 1., a Szojuz 2. és a Szojuz 3. és végül az auto­mata Kozmosz 186., 188., 212. és 213. megalkotása és repülése nélkül. Az 1969. januárban lét­rehozott kísérleti­­ állomás óta alig két és fél esztendő telt el a jelenlegi Szaljut üzembe helyezéséig. Ez alatt a két és fél év alatt fontos műszaki problémákat kellett megoldani. Arról volt szó, hogy az űrhajósok számára „összkomfortos lakást” és ugyanakkor olyan laborató­riumot kell biztosítani, amelyben elvégezhetik a leg­különfélébb kutatásokat és kísérleteket. Sok mindent el­ső ízben kellett elvégezni. Elég, ha például az össze­kapcsoló mechanizmust em­lítjük, amelynek nemcsak a megbízható összeillesztést és a hermetikus feszítést kel­lett biztosítania, hanem azt a lehetőséget is, hogy az űrhajósok egy belső átjárón átjussanak az űrhajóból a Szaljut állomásra. Az össze­illesztő mechanizmust elő­ször 1971. áprilisában pró­bálták ki a Szojuz 10. űrha­jósai: Satalov, Jeliszejev és Rukavisnyikov. Az­­ űrhajó egyben az összeillesztés sok­oldalú kidolgozására is szol­gált. Noha a Szojuz 4. és Szojuz 5. űrhajók összeil­lesztése rendkívül értékes tapasztalatot adott, a Szojuz és a Szaljut összekapcsolá­sa — a két test különböző tömege miatt — megköve­telte, hogy bizonyos fokig korrigálják az eddigi tapasz­talatot. Ezeket a problémákat ás más nem kevésbé bonyolult problémákat sikerült megol­dani részben a Szojuz űrha­jókkal, részben pedig földi kísérletekkel. Nos, az ember vezette tu­dományos orbitális állomás működésbe lépett. Az állo­más üzemeltetése során, épp úgy, mint a földi kísérletek­nél, tovább tökéletesítik a rendszereket, ,fclvallatják” reális lehetőségeiket. Vajon az ember miként alkalmaz­kodik a bonyolult fedélzeti berendezésekhez, a «»kat­lan feltételek között, men­­nyire hatékony az „emberi gépezet”? Ezen túlmenően meg kell állapítani, hogy az orbitális állomáson levő űrhajósok mit figyeljenek, mit kutas­sanak, mivel kísérletezzenek és mit célszerűbb az auto­mata szputnyikokra bízni? Ki kell deríteni, hogy mi­lyen sajátos követelménye­ket támasszunk a tudomá­nyos berendezésekkel szem­ben, hogy a lehető leggyor­sabban és a lehető legna­gyobb megbízhatósággal kapjuk a legértékesebb ada­tokat. Végül pedig — s ez a legfontosabb: az űrállomást — e sokat ígérő kozmikus eszközt — bizonyára fel tudjuk használni a népgaz­­dasági és tudományos vo­natkozású kísérletekre­­ * megfigyelésekre. Jurij Maj­mylo (APN) A Szojuz 11. és a Szaljut űrlaboratórium modellje. (Terefoto — TASZSZ—MTI—KS)

Next