Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-29 / 100. szám

2. Válságban az ENSZ Az ENSZ pénzügyi vál­ságának megtárgyalására, a világszervezet főtitkárának kérésére hétfőn felújította munkáját a közgyűlés 40. ülésszaka. Pérez de Cuellár arra hívta­ fel a figyelmet, hogy az ENSZ fennállásá­nak eddigi legsúlyosabb pénzügyi válságát éli. En­nek következtében veszély fenyegeti az alapokmányban foglalt kötelezettségeinek tel­jesítését, mindenekelőtt a béke és a fejlődés szilárd alapjainak megteremtésére irányuló törekvéseit. Ez a válság elsősorban politikai jellegű — mondotta a fő­titkár. ÚJRA HARCOK BEJRÚTBAN „Szíria nélkül nincs libanoni rendezés” Hétfő délelőtt kiújultak a harcok a bejrúti demarká­ciós vonalak mentén. Sok a sebesült, a főváros két ré­szét összekötő átjárókat le­zárták. A bejrútiak abban reménykedtek, hogy az új maronita pátriárka párbeszé­de, a háború befejezését sürgető szavai után a poli­tika veszi át a főszerepet a fegyverek helyett — ahogy a politikusok ígérték. A pátriárka vasárnapi fel­szenteléséhez fűzött remé­nyek nem váltak valóra: a derűlátók azt jósolták, hogy a szertartás a muzulmán és keresztény erők nagy talál­kozója lesz, s a párbeszéd kezdete. A muzulmán ve­zetők azonban csak képvi­selőiket küldték el a felszen­telésre, s a találkozó elma­radt. Figyelemre méltó azon­ban, hogy Háfez Asszad Szí­riai elnök képviseletében je­len volt Iszam en-Najeb kül­ügyi államminiszter. A politikai megoldás úgy tűnik, semmivel nem került közelebb és Rasid Karami kormányfő — aki vasárnap a libanoni Tripoliban Goul­­ding ENSZ-főtitkárhelyet­tessel is tanácskozott az or­szág déli részének helyzeté­ről — maga is borúsan je­gyezte meg: semmiféle meg­oldás nincs kilátásban. Miután Asszad elnök a szovjet televíziónak adott interjújában ismét megerő­sítette, hogy „Szíria nélkül nincs libanoni rendezés”, a hét elején újabb tanácsko­zások kezdődnek Damasz­­kuszban Abdel Halim Had­­dam alelnök, valamint a Szí­riához közelálló muzulmán szervezetek képviselői kö­zött. Események, képekben Kabulban a hétvégén megünnepelték az áprilisi forradalom nyolcadik évfordulóját. A képen: iskolások felvonulása Ismét halálos áldozatokat követelt a rendőrterror Dél-Afri­­kában. A képen látható asszony egyik fiát is megölték, majd lakását átkutatták a hatóságok Egy nagy robbanóerejű bombát hatástalanítanak a szak­emberek az észak-írországi fővárosban egy gépkocsiban A dél-koreai Csondzsuban rendőrök támadnak azokra az egyetemista tüntetőkre, akik a választási rendszer reform­ját követelték (Népújság-telefotó — AP — MTI — KSI Atomerőmű­szerencsétlensé Szerencsétlenség történt a Szovjetunióban, a csernobili atomerőműben: megsérült az egyik atomreaktor. A Szovjetunió Minisztertaná­csának Moszkvában, hétfő este kiadott közleménye be­számol arról, hogy intézke­déseket foganatosítanak a baleset következményeinek elhárítása érdekében. A sé­rülteket orvosi ellátásban részesítik. Kormánybizottsá­got hoztak létre. Csernobil Ukrajna terüle­tén található, Kijevtől észak­ra, a Pripjaty és az Uzs ös­­­szefolyásánál. Itt kezdődik a Dnyeperen létrehozott kije­vi víztároló. Az eseményről kiadott köz­lemény elhangzott a szovjet televízió esti híradójában, a Vremjában is. A szerencsét­lenség okáról, a reaktor sé­rülésének jellegéről, az ál­dozatok számáról és a károk mértékéről nem ismeretesek részletek. ­ SZABADSÁG RÁDIÓ Hírszerzőkből és — ön­irányítással Az NSZK-ban működő, az amerikai titkosszolgálatok által fenntartott Szabadság Rádió szovjetellenes felfor­gató tevékenységéről számolt be hétfőn Moszkvában meg­tartott sajtóértekezletén Oleg Tumanov, a rádióállo­más orosz adásának egyko­ri főszerkesztője. A negyvenhárom éves fér­fi huszonegy év után nem­rég tért vissza hazájába. 1965-ben matrózként szö­kött meg a Földközi-tenge­ren tartózkodó egyik szov­jet hadihajóról. Tumanov több fontos tisztséget töl­tött be a Szabadság Rádió­nál. 1985 májusától, az orosz nyelvű adások főszerkesztő­je­ként dolgozott. Néhány hónappal ezelőtt a Szovjet­unió egyik nagykövetségé­hez fordult, kérve a hazaté­rési engedélyt, amit meg is kapott. Tumanov beszámolója sze­rint a Szabadság Rádió te­vékenységének nagyobb ré­szét hírszerzői adatok gyűj­tése, továbbítása teszi ki. Magát a rádióadót, s annak egyes szerkesztőségeit a CIA és más amerikai titkosszol­gálatok munkatársai irányít­ják. Munkájukban felhasz­nálják az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének, elsősorban a konzulátusnak, s a szovjet fővárosban dol­gozó amerikai újságíróknak a szolgálatait is — jelentet­te ki Oleg Tumanov. NÉPÚJSÁG, 1986. április 29., kedd rC Külpolitikai kommentárunk "y­­ Njsm telitalálat... HÁLA A TELEVÍZIÓNAK, az ember ma már „sza­bad szemmel” is jól láthatja, ami tőle sok ezer ki­lométerre történik. E szemtanú státusnak azonban — valljuk meg — ára van. Igencsak gyakran megesik, hogy nem örülünk annak, amit látunk és néha csak „a célfotó” dönti el, mi nagyobb, a kíváncsiságunk, vagy a szomorúságunk. Mindez, sajnos, nemcsak a céltalan, esztelen me­rényletekre vonatkozik, hanem bizonyos kormány­­szintű megnyilatkozásokra , megnyilvánulásokra is. Amikor hétfőn megkaptuk a hírt, hogy Madridban tizenkét nyugat-euró­pai ország hadügyminisztere a NATO úgynevezett Eurocsoportja keretében áttekin­ti az új fegyverek listáját, majd megérkezett japán tudósok látványos tiltakozása az országnak az ame­­­­rikai világűr­ fegyverkezésben való részvétele ellen, lehetetlen volt nem gondolni egy minapi­­ televíziós közvetítésre. Ezt a közvetítést a magyar nézők száz­ezrei is látták. Egy amerikai kísérleti telepről elin­dult egy rakéta, amely öt kilométer magasban (!) a szemünk láttára telibe talált egy mindössze egy mé­ter átmérőjű alumíniumtárgyat. Weinberger had­ügyminiszter a katonai műszaki főiskolán mondott beszédében büszkén közölte: újfajta rakétáról van szó, amelynek nincs (nukleáris) robbanófeje, ez a fegyver pusztán sebességi energiájával pusztít. A tekintélyes Christian Science Monitor című amerikai lapot nem akármilyen leleplezésre inspirálta az új kísérlet: közli nyájas olvasóival, hogy az USA-ban jelenleg kilenc (!) fajta nukleáris fegyver gyártása folyik, és nem egynek közülük már köze lehet az űr­fegyverkezéshez. Az amerikai magatartás riasztó kö­vetkezetességének tanúja a világ: rendszeres „nem” a sűrűn érkező moszkvai javaslatokra, és ugyanen­nek az éremnek a másik oldalaként példátlan inten­zitású fegyverkezés. Erre a trendre érkezett csak a legutóbbi órákban két figyelemre méltó vészjelzés. Az egyik az a háromezer vezető japán tudós aláírásával ellátott okmány, amely azoknak a tiltakozását feje­zi ki, akik nemcsak elképzelik, hanem tudják is, mi lehet a Földből egy kozmikus háború esetén. A má­sik jelzés Mitterrandnak egy hétfői japán lapban megjelent nyilatkozata. A francia elnök a tokiói tő­kés csúcs előtt emlékeztette nyugati kollégáit, hogy a fő cél továbbra is a fegyverzetellenőrzés és a le­szerelés. A nyilatkozó persze nem mondta ki, „csak” érzékeltette, hogy egyesek mintha elfelednék ezt. . . .. . ÜL A NÉZŐ a képernyő előtt és látja, amint az új amerikai rakéta telibe találja a távoli célpon­tot. És valahogy — az elemi önvédelem logikája je­gyében — mindennek inkább érzi azt, amit lát, mint telitalálatnak. Harmat Endre Télies idő Észak-Olaszországban A tavasz megfeledkezett Észak-Olaszországról. Míg a déli tartományokban, fő­leg Szicíliában derűs az idő­járás, Lombardia, Piemonte, Veneto és Trentino-Alto Adige tartományokban, az Alpok vidékén, ítéletidő sújtja a lakosságot. A sűrű havazások és esőzések im­már hat napja tartanak, ára­dások, lavinák és földcsu­szamlások követik egymást. WOLFGANG EBERT: Kérdőív diktátoroknak Baby Doc­haiti és Marcos Fülöp-szigeteki rendszeré­nek bukása után a diktáto­rokhoz való viszony prob­lémás lett a szabad világ vezetői számára. Áprilisban Dél-Korea elnöke, Cson Tu Hvan hivatalos látogatásra érkezett az NSZK-ba. A lá­togatás előestéjén a szövet­ségi külügyminisztérium kérdőíveket küldött szét az NSZK külföldi követségeire, amelyeket mostantól fogva minden diktátornak ki kell töltenie, ha el akar látogat­ni az NSZK-ba. A dokumen­tum kérdéseket és feleletva­riációkat tartalmaz. A meg­felelő válasz aláhúzandó. 1. Milyen úton került ha­talomra X állam feje? (Vá­lasztási machinációkkal; ál­lamcsínnyel; örökölte a funk­­ciót; meggyilkolta elődjét.) 2. Hogyan bánt el politikai ellenfeleivel? (Elkergette az országból; bebörtönözte; meggyilkolta; megfosztotta a lehetőségtől, hogy politikai tevékenységet folytasson.) 3. Hol van jelenleg az el­lenzék? (Emigrációban, bör­tönben, koncentrációs tábo­rokban, a temetőben.) 4.­­Mióta van hatalmon X állam feje? (Hónapok, évek, évtizedek óta.) 5. Mennyi ideig szándéko­zik még hatalmon maradni? (Órákig, napokig, hetekig.) 6. A jelenlegi legközeleb­bi barátai? (Katonák; rend­őrség; iparmágnások; finánc­oligarchia;­­az Egyesült Ál­lamok.) 7. Ellenfelei? (Diákok; munkások; parasztok; gy egész nép.) 8. X állam feje milyen céllal szándékozik Bonnba utazni? (Hitelért; demonst­rálni a hagyományos barát­ságot; menedéket keresni a jövőre nézve.1 9. Milyen körülmények mi­att halasztaná el bonni lá­togatását? (Az egészségtelen bonni éghajlat; helyhiány az előkelő hotelekben; repülő­téri köd; az NSZK politiku­sainak nyári szabadsága; a Kohl kancellár ellen jelen­leg folyó ügyészségi nyomo­zás miatt.) 10. Milyen formában je­lentik be X államfő bonni látogatásának elhalasztását? (Ködösített; ködös; durva.) 11. Hogyan értékelik X államban a bonni látogatást? (Abszurd; nem kívánatos; veszélyes.) 12. Milyen mértékben rövi­dítheti meg X állam feje a hivatalos látogatást? (A kancellárral váltott szívélyes köszöntő szavakig, amik per­sze a rezidenciáján hangza­nak el a fotóriporterek je­lenlétében, a von Waizsäcker szövetségi elnökkel való kéz­fogásig.) 13. X állam feje hol sze­retne menedékjogot kapni rendszere bukása után? (A francia Riviérán lévő kas­télyában; Reagan amerikai elnök farmján; A. Stroessner paraguayi elnök betonbun­kerében.)­­ 14. Ki fogja elkísérni X állam elnökét a bonni láto­gatásra? (A felesége, illetve feleségei; a szeretője, illetve szeretői; tizenöt tagú csa­ládja.) 15. Mi siettetheti X állam fejének bukását? (Az ország gazdasági helyzete; a titkos­­rendőrség árulása; a nép nö­vekvő elégedetlensége.) , 16. Külföldi bankbetétei? (összegük millió dolláros té­telekben; a titkos betétek le­téti helye.) 17. Vannak-e X országban kommunisták, és ha igen, mennyien? (Megközelítő tényleges számuk, amelyet X állam feje az USA kor­mányának tudomására hoz.) 18. Kit látnak X állam fe­jében az NSZK iparmágná­sai? (A két ország közötti gazdasági kapcsolatok sta­bilitásának fenntartóját, az NSZK barátját.) 19. Milyen érdekei fűződ­nek Washingtonnak X ál­lamhoz? (Katonai bázisok; Amerika határaihoz való kö­zelsége; kedvező stratégiai helyzet a Szovjetunióval kap­csolatban; amerikai cégek jelenléte.) 20. Mi várható X állam­ban a hatalomváltás után? (Haladás; visszafejlődés; a kialakult helyzet megőrzése.) 21. Milyen sors vár X ál­lam fejére? (Washington ej­ti; idejében a segítségére siet; elküldi az elnök sze­mélyes megbízottját, Ph. Ha­bibot, és vele egy helikop­tert, hogy a megbuktatott diktátor elhagyhassa az or­szágot.) (A hamburgi Zeitből ford.: Záhemszky László)

Next