Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-10-14 / 82. szám

yodik szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, vont és külföldi politikai hírek’, mindennemű sta­tisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, duna­­yszállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével; — a’ Századunk terjedel­­mes­ politicai ’s rokon tudományi értekezések­kel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közélet­beli jelesebb tünemények’, találmányok és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszd ’s kiadja Batrisfalvi Or October’ 14. 1930. Megjelennek c’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással 4 p. fz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a ’kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 749. sz. a . Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nem hivatalos leveleknek és köz­leményeknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország. Kinevezés; országgyűlési tudósítás; Zichy Ferraris Ferencz gróf­ temetése; pesti, nyitrai, vágujhelyi, il. becskereki és tengermelléki tudósítások ; Farkas-Bih­ary hangász­­társaság Würtem­bergben. Nagy britan­ni­a. Pénzügyi crisis; O'Connell’ terve az unió’ fölbontására; charfistagyűlés; indítvány a’ keletindiai bálványzás’ eltürjesztésére. F­r­ancz­iaor­s­z­ág. Fontainebleaui tábor; Walsh vicomte’ látogatása dán Carlosnál Bourgesban. Spanyolország. Espartero Cabrera ellen nyo­mul. Cabrera’tóhatalmu juntája. Törökország. Fővárosi és határszéli levelek. Poroszország. Egyházi ügy. Elegy. Kereskedés és ipar. Hírlapi szemle. Hirdetések. Magyarország. Németi József, eddig elő a’ zalatnai k. uradalomban el­lenőrködő tisztirnok, ugyanottani számtartóvá neveztetett. Pozsony, oct. 10. A’ mélt. Fő-Rendeknek mai or­szágos ülésében felolvastaték a’ válasz a’ jelen ország­­gyűlési költségeknek szabad ajánlásképen a' nemesi Rent általi viselése’ tárgyában. A’ mélt. Fe-Rvek eziránti ész­revételeiket egyedül a’ költségek’ kivetése’ ’s beszedése’ módjára szorítva (1. Hirn. 79. sz.) következőkben terjesz­tik elő: Tapasztattatván ugyanis a’ közelebb múlt ország­gyűlés alatt, e’ tárgyban alkotott törvényczikkelynek jóté­kony hatása mellett is, gyakran a’ költségek’ kivetésében többféle aránytalanságok ’s különösen azokra, kiknek bir­tokai több megyékben helyeztetnek, szembetűnő különb­séggel ’s terheléssel mutatkozott események,— ezeknek el­hárítása’ tekintetéből az efféle országos ajánlatok’ és sege­delmek’ példái után gyakorlott törvényhozói hatóságra tar­­tozandónak vélik a’ melt. Fé-Rvek, hogy a’ kivetésre szol­gáló általán­os elvek és közönséges szabályok az egyes eseteknek ezekre kivetési kulcs gyanánti alkalmazhatása végett, jelen országgyűlésen országos választmány által dol­goztassanak­ ki és állapíttassanak meg; azok is, kik a’ ki­vetés alá tartozandók, határozottan kijeleltetvén, a’szük­séges arány, minden önkény’ kizárása mellett, szorosan tartassák meg. — Egyébiránt tekintvén a’ beszedés’ mód­ját, az eziránt javaslatba hozott szóbeli per’ útját, miután ez — az erről szóló 1832/6. 26. czikkely’ alkotásának okát és szellemét kifejező szavai szerint a’ kisebb érdekű ’s 60 forintig terjedő keresetekre nézve , a’ perlekedők’ ter­­heltetésének ’s gyakran a’ per’ tárgyát felülhaladó költsé­gek’ megszüntetése’ tekintetéből keletkezett, — a’ m­élt. Fő-Rvek efféle országos és az egész nemesi Rend által viselendő ajánlatokra 's ezekhez képest gyakran több ezre­kig terjedő summáknak behajtására alkalmazhatnak nem tartják, ’s az efféle tartozások’ megvételére az 1832/6. 44. czikkelyben kifejezett 1807: 2. 1. czikk. 17. §-ának rende­letét továbbá is megtartatni kívánják.— Ezután elegyes ülés tartatott, mellyben a’ sérelmek’ és kivárnátok’ össze­­szedésére kirendelt országos küldöttség’j­ele­n­tése olvas­­tatok fel, minek végeztével a’ főrendi ülés eloszlott, a’ t. KK. és RR. pedig ugyan e’ napi országos ülésükben foly­tatták ’s be is fejezték az urbér feletti tanácskozást, az ille­tő kerületi munkalatnak némelly pontjait bővebb tárgyalta­­tás végett ismét a’ kerületi ülésekbe utasítván. Pozsony, oct. 11. Oroszvárról kapott több rendű tu­dósításaink szerint ott e’ hónap’ 9. néhai nm. Vásonykői gróf Zichy-Ferraris Ferencz ur’ temetése, mellyet a’ Hírnök’ Si­óik száma röviden már jelentett, a’ legnagyobb pompával ’s a’ közel és távol vidékről, de kivált városunkból, igen nagy számmal összegyűlt tisztelkedők által, bármilly ren­dűek, ranguak vagy politicai nézetüek voltak legyen azok, kimutatott azon érzékeny részvét­ ’s egyenlő, mély megin­dulás’jelenségei közben ment véghez, mellyet a’ nagy bol­­dogultnak ritka ész- és szívtulajdonai ’s minden tekintetben kitűnő személyessége olly igen megérdemlettek, megkíván­tak. Tántoríthatatlan hűség Fejedelméhez, hazájának forró szeretete ’s hű ragaszkodás annak constitutiojához, bölcse­­ség és pártatlanság a’ kormányban, magát soha meg nem tagadó szívjóság mindenek iránt, kik vele közelebb érint­kezésbe jövének, ’s ama’ rendíthetetlen lélekderültség, melly a’ tiszta öntudattal ’s a’ magasabb, műveltebb szellem­erővel párosul ’s melly őt súlyos betegsége’ legvégső nap­jaiban is csak ritka pillanatokban hagyta el, valának azon tulajdonok, mellyek őt mindenek előtt, kik közelebbről is­mertek vagy magányos és nyilványos életének tanúi voltak, a’ tisztelet’ és szeretet’ tárgyává tevék. Mennyire méltányol­ta azokat Fejedelme, mutatják azon fontos, hadi és polgári hivatalok és számos kegyjelek, mellyekkel Általa hoszas és díszes pályája közben csaknem évről évre megbizaték, megtiszteltetek; így, hogy csak a’ főbbeket említsük, 1809 ben nemes Győr vármegye’ főispányi helytartójává nevezteték; Iellben a’magyar nemes testőrsereg’főhadnagya lett; 1812- ben Sz.-István-rendkeresztet kapott ; 1813ban a’ megyei fel­kelt nemes sereg’ és a’ császár-huszár-ezred’ ezredesévé lön; 1815ben ismét ezredes a’ felkelt nemességnél; v Slóban a’ testőrsereghez kegyelmesen visszarendeltetett; 1836 ban altá­­bornaggyá lett.— Nyugodjanak békével hamvai! Emlékeze­te virulni fog mindazok’ szivében, kik barátságában vagy közelebb ismeretségében részesülni szerencsések voltak; virulni mindaddig, mig jeles polgári érdemek és magas ,személyes tulajdonok az ország és maradék előtt becsesek lesznek. Ifjabb gróf Esterházy Mihály által az 1839-i pozsonyi versenyre adott dij (ezüstből készült csinos vadkanfő) Ma­gyarországban nemzett minden ló által megvivandható, teli­vért kivéve; távolság két angol mérföld.— Teher 3 észt. 80 ft., 4 észt. 100 ft., 5 észt 106 ft., 6 észt. lit­ ft., 7. és több észt. 112 ft. Mén 3 fonttal többet. Tétel 3 darab arany. Be­jelentés 3 nap a’ pályázás előtt. Azon esetben, ha utóbbi adakozások által tan növekednék a’ dij, az igy egybegyűlt pénzeknek fele az első, fele a’ második lovat illeti. Hogy nálunk a’ homoeopathia minden előítélet’ ’s más akadályok’ ellenére is szépen terjed, tudja mindenki; de hogy az azt gyakorló orvosok egyesülésről mindeddig csak gondolkoznak, fájdalommal ismerjük meg. Számtalanok az egyesületek’hasznai mind a’társaságra,mind pedig egyedek­­re nézve; ez közösen tudva vagyon, azért nem lehet elég­gé siettetni e’ nagy dolgot; minden nap, melly a’jónak lé­­tesülése nélkül múlik, a’ tárgyra nézve el van veszve. Csak külföldtől várni a’ tudomány’ haladását, sem nem di­csőség, sem nem haszon, mert a’ mi éghajlatunk, természe­tünk, viszonyaink ’stb. csak nálunk vannak,ezekhez képest kell tehát a­ tudományt is alkalmaznunk, ide pedig tapaszta­lás, rostálgatás, közlekedés, a’ legbiztosabb út. Nem szán­dék az egyesület’ felállításával a’ régi gyógytanhoz hiv ügy­feleink ’s magunk között valami elkülönző ’s közeledést gátló vonalt húzni, hanem csak a’ tudományt tökéletesíteni, ’s minél több alkalmat adni az igazságróli meggyőződésre; a’forradalom’ ’s czivódás’ szakán túlestünk, közel van te­hát már az idő, hogy az igazság győzzön. A’ hasonszenvi orvosok között, kik Magyarhonban vannak, alakítandó egye­­sülésről mi legyen az ügytársak’ véleménye, elvárják — a­ p­estiek. (Társaik.) Nyitrán a’ közlekedő ki- ’s bejárás még mindig Nyit­­ra-Váralja alatt és a’ csinos épületekkel ellátott regényes püspöki ligeten által eszközöltetik ideiglen, mig a’leszakadt hoszú hid’ helyébe újabb — kár hogy ismét fából — kénye­lemre és szilárdságra számítva létesül, a’ város’ költségin. Van itt nyáron át egy német szinésztársaság tréfás neve­zettel „Hof-Theater“, tán azért, mert néhányszor udvaron szinben adá elő mutatványit. — Ma a’ropogó mozsarak’ dur­rogásai, üres hordók’ tompa kongásai és az ostorok’ patto­gásai a’ Zobor hegyen ’s Nyitravölgyin beállott bő ’s vig szüretet eleve hirdetik; a’ szőlők általában termésre, meny­­nyiségre ’s jóságra az 1834-dik évi zamatos reménnyel biztatnak. — Ez enyhe időszak’ másod nyarában a’ jég­ben sürü gomolyokban repeső pókhálókból a’ mezei gazdák hoszú őszt jósolgatnak. A’ pókmacskák (hernyók) sokat tojtak, bár a’ fák’ megtisztításaira rendeletek tétetné­nek. Többiben a’ nyitrai belváros szüntelen évről évre épül ’s szépül, műveltségre iparkodván; a’ magyarosodásban is jó­formán halad, ’s igy tán valahára óhajtott királyi város’ sza­badalmaira anyagilag is törekedvén,érdemesül. Nyitravölgyi, Vág-Ujhely, aug. 11. (Elkésett.) Utazásom’foly­tában véletlenül jutottam az itteni főoskolába, midőn épen a’ tanítványok’ osztályzata (classificatiója) olvastatott fel. — Ezen szertartás annál nagyobb figyelmet gerjesztett bennem, midőn láttam, hogy a’ kik magokat mind általányosan a’ tanulásban, mind az erkölcsiségben, mind pedig és főképen a’ magyar nyelvbeni előmenetelben kitüntették, méltósá­­gos Karancsberényi gróf Herényi Alajos ur, mint a’ beczkói uradalom’ egyik közbirtokosa által egyenkint, és pedig fiúk úgy mint lányok is, két forintos vagy egy forintos honi szí­nű szalagon függő ezüst pénzzel ajándékoztattak meg, — melly ajándékban mintegy 6 fiú és lány részesült. — Tuda­kozásomra azon felvilágosítást nyertem, hogy a’ most ne­vezett gróf úr, a’ nevelés’ és tudományok’ előmozdítását szívén viselvén, már három év előtt egy örökös alapítványt tett, mellynek kamatjaiból a’ növendékek évenkint illy ajándékokkal jó tanulásra, erkölcsiségre ’s főképen a’ honi nyelv’ megtanulására serkentetnek, a’ szertartás különben az alapító gróf’ távollétében a’ helybeli prépost m. gróf Herényi Antal ur által teljesítetvén. Ez valóban olly szép példa, mellynek utánozása minden efféle oskolában a’ ne­velésre nézve nagy behatású volna. H. N. - Becskerek, oct. 1. Mai napon ünnepelteték itt a’ helybeli evang. reform, kisebb gymnasiumának ’s ok­tatóinak beiktatási napja, szépszámú, minden rendű, korú és nemű gyülekezet’ jelenlétében, az említett vallásbeliek’ szentegyházában. E’ nemzeti intézetben ugyanis ma kez­dettek el a’ tanítások. Táblabiró ’s esperes Ambrózy Má­tyás antalfalvi lelkész történeti fontossága és szerencsés összehasonlításairól nevezetes magyar szent beszéddel nyitá meg az ünnepélyt, megelőztetve nemzeti nyelvű zsoltár­­éneklés által, mit az orgona’ ájtatos hangjai kisértek. Ek­­közben az egyik uj oktató, Ecsedy Ödön, iktattaték hivata­lába az esperes által, mire az uj tanító szószékbe lépvén, nyomos magyar beszédében, a’ szülők’ ’s oktatók’ kötelessé­geit igen czélszerűen fejtegeté ; különösen kiemelé ebben a’ nevelés’ fontosságát ’s a’ nemzetiséget, mint korunk’ leg­érezhetőbb szükségeit. Buzgón zendült meg ezután az ünne­pélyt bezáró ének; de buzgón emelkedik keblünkből szünte­len amaz óhajtás, vajha a’ jó Isten e’ zsenge magyar inté­zetet, jövendőre is, véghetetlen szent áldásival tetézné , ’s abból évről évre édes honunknak viruló jövendőt virasztana! Ezen intézetben két tanító foglalkodik; ideiglen a’ helybeli lelkész, Benkö, vállaló magára az egyik’tisztét; a’másik, Ecsedy Ödön, Debreczenből szereztetek ide. A’ tanítások a’ syntaxisig bezárólag intéztetnek. A’ tanulmányok nem­zeti nyelven tanítattatnak. Áldás és üdv kisérje a’ nemes keblű alapítókat, boldogság, süket az oktatók’súlyos gond­jait! Részünkről bátrak vagyunk jósolni, hogy idővel a’ távolabb vidékek is ide küldeniük növendékeiket, mit annál inkább reményiünk, mert csinos műveltségű kereskedői vá­­rosunk illy vállalatok’czélszerü létesítésire igen alkalmas, a’ tanítási rendszertől pedig egyedül csak jót varhatunk. o Fiume, oct. 7. A’szőlővenyigék lefosztvák, leve­leik sárgulni kezdenek; a’ szüretnek, mellyet Drágán’s Costrenán még Sz.-Mihály előtt megkezdettek, ’s nálunk a’ mult héten folytattak, majdnem egészen vége; csak im­itt­­amott van még néhány szedetlen lugas, mellyről bordeauxit akar szűrni a’ tulajdonos. A’ mennyiség sokkal kisebb mint tavaly, de a’ minőség jóval felülhaladja azt. Itt nem igen lehet hasonlítást hallani (minőségre nézve) az előbbi évek’ termésével; mert általában, mit egyik Sz.-Mihály körül szüretelnek, annak a’ jövő évi Sz.-Mártonra csak helye marad. Azt hiszik sokan, hogy nem áll el egy évnél tovább az ezen vidéki termés, pedig csalatkoznak: mert bár a’ jó, földalatti pinezék’ hiánya némileg oka a’gyakor meg­romlásnak , de palaczkokba levonva az itteni bor is eláll, ’s én egy tersattói szőlőtulajdonost ismerek kinek, nemcsak az 1834diki, de még a’ korábbi termésekből is vannak jeles zamatú és színű borai. Az idő, Sz.-Mihály’ hetének néhány napjait kivéve, kedvezett a’ szüretnek. Jelenleg a’ leggyö­nyörűbb kora őszi napokat élvezzük, midőn a’ déltájbani meleget a’ késő rég’’s kora est’szellői kellemesen hűvesítik. Fiúméban, hacsak korán nem köszönt be a’ bora, sept.­és pd­. a’ legkellemesb ’s azért legélvezhetőbb hónapok a’ lég­mérsékletre nézve. — Hajógyárainkon szakadatlan élet mu­­­tatkozik, alig bocsáttatik egy hajó tengerre, ’s már egy másik’ gerincze meredez föl helyén; mi igen nyilván tanú­sítja, hogy a’ hajózás, a’ keleti zavarok’ daczára is, igen jól kamatoz. E’ szembeszökő éléntséget, melly a’ pár év előtti hajózási terigést olly rögtön feledteté, kétségkívül a’ tavalyi rész aratásnak kell tulajdonítni, melly a’ nyugatéjsza­­ki tartományokat arra kényszerűté, hogy gabonával külor­szágokból lássák el magukat; innen az élénk közlekedés Odessa, Taganrog, Alexandria, Triest, Livorno, Genua, Marseille és egyéb földközi kikötők közt tavaly, melly, ha minden adatok nem csalnak, ez őszön is fentartandja ma­gát. — A’ Nílus’ kedvező áradása’ következésében Mehemed- Ali és Ibrahim megengedték, hogy magtáraikból 1,951­,000 velenczei szarony gabona ’s részmennyiség kivétethessék. — Nálunk a’ magtárok még jobbadán üresek, mert a’ Szá­va’ ’s különösen Kulpa’ leapadása miatt nem szállíttathatott eddig gabona Károly városra; a’ septemberi esőzések után azonban reményijük, hogy a’ szállítások megkezdődnek. — Minő kár reánk nézve, hogy a’ szállítások annyira aka­­dályozvák, tavaly láthattuk, de látni fogjuk az idén is; mert bár mint szeressék is agg Albion’ fiai a’ bánsági búzát, bár mint ajánlja is a’ .)­. Chronicle honfitársainak, hogy azt ipar­kodjanak leginkább hozatni Triest és Fiuméból, fájdalom, mi csak igen kevéssel szolgálhatunk nekik — aránylag­ — nem mintha nem volna, nem­ az ég adott, de mi nem akarunk segítni azon, hogy egész fölöslegünket vagy nagyobb részét oda adhassuk. Ki tudja, mikor jövend ismét alkalom a’ fekete tengeri gabonát a’ földközi piaczokról, ’s általok a’nyugatéjszaki fokhelyekről kitolni! — Szabályoz­zuk a’ Szávát, Kulpát; csináljunk utakat, ’s alkossunk ke­reskedési törvényeket! — Itt van m­ár mind ennek az ideje! ’s tán a’ sok kezdendő ’s teendő közt saj­át érdekünkben vol­na, ezeknek adni az elsőséget? — Hindocci kellemesen lepte meg tisztelőit egy második hevenyészettel, mellyet múlt szombaton (őkén) adott, szinte a’ városi tévés színház­ban, általányos taps között. A’feladott themák közt legsü­­kerültebbnek ismertetett a’ következő: „Első, máso­dik ’s harmadik éve egy szerelem­ kötötte házasságnak,a mellyet inkább komolyan, mint játszilag fogván föl, kedves gyöngédséggel ’s kellemes képekkel szőtt dalocskába a’ lángeszű hevenyészköltő. Weszter Sándor’ társaságáról az Europa nevű folyóirat ezt írja: „Cannstadtban (Würtembergben) Farkas és Bihary­ muzsikus bandája egy esti hangversenyt adott, mellyet a’jelenlévők’ egyhangú ítélete szerint, feltűnőnek mondhatni. Három hegedű, egy gordonka (Violoncell), egy clarinet és egy czimbalomból állott az Orchester. A’ hat ma­gyar, mind szép fiatal emberek, nemzeti öltözetökben, sa­játságos tekintetet kölcsönöznek,’s honi divat szerint, hang­jegyek nélkül, nehezebb darabokat is szabatosan, tűzzel és kifejezéssel játszanak. Mindnyájok közt Farkas János a’ czimbalmos tűnik ki leginkább, ki hangszerén olly passage­­okat játszott, mellyekről jeles zongorajátszók nyilatkozta­­ták , hogy tiz újjal nem lehet azt végbe vinni, mit ez a’ maga két pálczikájával. —Leginkább tetszettek a’ toborz és a’ fris magyar Farkastól. Halljuk, hogy a’ banda még fogja magát hallatni Stuttgardban és szinte Cannstadtban is, mint most ezen hangverseny’ végeztével, egy tánczmulat­­ságot adni.— Azon jelentőségénél fogva, mellyet a’ magyar nép korunkban magának szerezni kezd, a’ magyar muzsi­ka is —jóllehet főkép csak czigányok’ talentuma — figyel­met érdemel, ’s azért ezen bandat, mellynek Magyarország­ban nagy hire van, a’ maga művészi utazásában , Páris és London felé, bátrak vagyunk ajánlani.— Weszter Sándor, kinek igazgatása alatt a’ társaság áll, ügyes és kegyteli tán­­czos, jól fejezi ki characterét a’ magyar táncznak.“ Eltelvén a’ kocséri agarász-térre nézve szerződött há-

Next