Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-05-04 / 36. szám

azabbra szabják ezen ujonczok’ szolgálatának idejét. A’ többire nézve Ő Felsége a’ katonaszedésnek sorshúzás általi eszközlése’ módját, valamint azon óvásokat és föltételeket is, mellyek az előbb említett 1830: 7 dik törvényczikkely’ szellemével megegyeznek, továbbá azt, melly a’ 13 dik §-ban foglaltatik, legkegyesebb jóváhagyásával helyesli; a’ hadfogadások mindazáltal az 1807. 1-ső törvényczikkely szerint is a’ királyi jognál fogva őt illetvén, az, mit ugyanazon javaslat a’ 9-dik §-ban ezekről érint, annak következőlegi szerkesztésében elhagyandó. ’S mivel az 1-ső §. utóbbi része különben is csak magát a’ bizonyos és mulhatlan elbocsátásnak, melly annak előbbi részében rendeltetik, bővített érteményét foglalja magában; egyébiránt pedig tekintvén azt, hogy a’ sorshúzás után elszökő ifjak a’ KK. és RR. által kidolgozott utasítás’ tartalma szerint büntetésül tízévi szolgálatra köteleztetnek, sem ezen intézkedéssel, sem végre a’ törvény’ ’s királyi szó’ szentsége iránt tartozó bizodalommal kellőleg meg nem egyeztethető, kegyesen kívánja Ő Felsége, hogy ama’ §. azon különben szokott szavakkal, mellyeket annak előbbi része mutat, rekesztessék be. Az előbb érintett utasítást illetőleg, annak többi pontjaira nem lévén semmi észrevétel, kegyesen ígéri Ő Felsége, hogy a’ végre, hogy az 1830: 7-dik törvényczikkely’ következtében állított ujonczokról ugyanott kívánt tabellaris összeírások a’ magok’ helyén kidolgoztassanak, ’s a’most megajánlott ujonczok iránt is, a’ szolgálat’ idejének elteltével, ugyanaz tétessék, a’ maga utján czélszerüleg kegyesen intézkedni fog, az előbb idézett utasítás tehát e’ részben Ő Felségének ezen kegyes nyilatkozásához alkalmaztatasuló. Kikhez egyébiránt ő Felsége cs. kir. kegyelmével folyvást hajlandó marad. — Ö cs. ’s ap. kir. Felsége által. — Bécsben, április hónap 21. napján 1840. — Bariul György s. k. II. Ö cs. ’s ap. kir. Felsége’, legkegyelmesebb Urunk’ nevében ’s a’. Minél világosabb bizonyítmányokkal megmutatta Ő Felsége országlása közben az adózók iránti atyai kegyességét ’s állandóul oda intézett gondoskodását, hogy azoknak erői nem csak a’ rájok mért közterheket viselni képesek legyenek, hanem igazságos kedvezéseknek bővebb járulmányával is gazdagíttassanak, annál kevesbbé kételkedik, miszerint magok a’ KK. RR. is teljesen meggyőződvék a’ felől, hogy senkinek sem leendett kedvesebb, nint ő Felsége’ ezen ekkép irántok kegyesen hajlandó indulatának, ha a’ legközelebbi országgyűlésig fizetendő adónak azon mennyiségében, mellyet a’ KK. és RR. f. h. 15 kei alázatos felírásuk által terjesztettek elő, megnyugodhatott volna. Ámde, midőn ugyan Ő Felsége az adóügynek Magyarországban ’s a’ hozzákapcsolt Részekben azon erejét igy gondosan ápolja, magából királyi tisztének minéműségéből eredő más és pedig legfőbb kötelessége szinte van, gondoskodni tudnillik, hogy az 1715: 8 törvényczikkely’ czéljának ugyanott kijelölt eszközökkel elégtétessék. És e’ törvénynek azon részét ugyan, melly a’ minden esetre tartandó katonaságról szól, a’ magyar ezredek’ erejének megújítására 38 ezer ujonczban minap megajánlott segedelem által jelesen teljesítették; ennélfogva kegyesen ígéri magának Ő Felsége, hogy a’ KK. és Rendek az adómennyiségnek bővebb mértékbeni megajánlásába nézve sem fognak önmagoktól ’s Ő Felsége’ legfelsőbb bizodalmától különbözőleg mutatkozni. ’S ez az, mire Ő Felsége az adózók iránti legkegyesebb indulatának ’s abbéli legszilárdabb akaratának öntudatában bízva, hogy azoknak követelései, a’ melly részben még eddig is fenállanának, minélhamarabb kiegyenlíttessenek, mindinkább ’s legkegyesebben felhívja a’ KK. és ItR-ket, kik azon illendő ajánlattal ő Felségének annyival kedvesb dolgot fognak cselekedni, mivel igy aztán a’ közbátorság’ utalmai a’ gondoskodásnak azon módja szerint, mellyet ezek közül a’ Kir. és RR. ősei, az adózóknak még szorultabb állapotában is, követendőnek véltek, teljesen biztosítandók. Kikhez egyébiránt ’s a’ t. Bécsben, april. h. 18-kán 1840. ’s a’ t. III. Ő cs. ’s ap. kir. Felsége’ legkegyelmesebb Urunk’ nevében ’s a’ t. Ő Felsége kegyesen reáállván, hogy az 1832/6: 33 törvényczikkely , mellyben az 1647: 78 törvényczikkely’ bővebb magyarázatául rendeltetik, hogy az ország’ minden nemesei, valamint a’ sz. kir. városok’ polgárai is, ha kereskedést vagy kézi mesterséget gyakorolnak is, az állomási taksától mentesek és kivétetettek legyenek, a’ Jászság’ és mindkét Kunság’ kerületeinek birtokos lakosaira is kiterjesztessék, az ezen érdemben előterjesztett, deák nyelven is szerkesztendő törvényjavaslat mindkét nyelven a’ szokott concertatióra utasíttatik. Kikhez egyébiránt ’s a’ t. Bécsben april. h. 15-dikén 1840. ’s a’ t. IV. Ő cs. ’s ap. kir. Felsége’, legkegyelmesebb Urunk’ nevében ’s a’ t. Miket a’ Kir. és RR. a’ jászok’ és kunok’ kerületeinek helyeiben miképen eszközlendő összesítésre ’s arányra nézve f. h. 4-kei alázatos felírásuk által előterjesztettek. Ő Felsége által is kegyesen jóváhagyatnak. Maga egyébiránt a’ törvényczikkelynek mind magyar mind deák nyelven készítendő szerkesztése a’ szokott concertatióra utasíttatván ’s a’ t. Bécsben, april. h. 15-kén 1840. ’s a’ t. V. Ö cs. ’s ap. kir. Felsége’, legkegyelmesebb Urunk’ nevében ’s a’ t. A’ f. h. 4-kei felírás által Zsiva tájék ’s Cséb sziget, máskép Kis-Nestin és Butykovácz iránt előterjesztett, deák nyelven is elkészítendő törvényczikkely, mindkét nyelven a’szokott concertatióra utasíttatik. Egyébiránt ’s a’ t. Bécsben, april. h. 15-kén 1840 ’s a’ t. VI. Első Ferdinand, Isten’ kegyelméből Ausztria’ Császárja; Magyar- és Csehországnak e’néven Ötödik, Galiczia’ és Lodomeria’ apostoli Királya; Lombardia’, Velencze’ és Illyria’ Királya, Ausztria’ Főherczege ’s a’ t. ’s a’ t. ’s a’ t. Fenséges Főherczeg legkedvesebb Nagybátyánk, főtisztelendő, tisztelendő, becsülendő, tekintetes és nagyságos, továbbá nagyságos és vitézlő, nemkülönben nemzetet, kedvelt Híveink! Az . .11 törvényczikkely által azon határbeli különbözésekre nézve, mellyek Mármaros vármegye’ Dragomirfalva, Szelistye, Szacsal, Mojszin és Joód helységei, ’s Erdély nagyfejedelemségünk’ radnai kerülete között léteznek, kiküldött biztosság’ alázatos jelentésére, figyelmezve az 1836. évi országgyűlésből mart. 28ik napján, a’ többiek’ sorában II. osztályban 35. pont alatt előadott, kívánatra az ezen különbözések iránt mindkét részről előadott próbákat és okokat szorosabban vizsgálván és megfontolván, ’s különösen azt, hogy e’ záradékkal : „Mondatik nekünk“ költ határlevelek, az I-ső rész’ 86. czímének világos rendelete szerint, ha ezeket az birtoklás és használat, ’s ennélfogva a’ megjelelt határokba foglalt tájékok’ valóságos leírása vagy nem kiséri, vagy nem követi, annál inkább pedig, ha a’ szomszédok’ és határosak’ nevei sincsenek beléjök iktatva, egyszerűen félrevetendők volnának, a’ mármarosiak’ részéről előmutatott, a’ 15. és 16-ik századokban költ határlevelek pedig e’ főleges kétségeknek alávetve lennének; a’ tanuknak az ő részökről előmutatott vallomásai pedig nem csak azért, mert mármarosiak, hanem leginkább azért, mert hallomásból ’s emberi emlékezetet sokkal meghaladó használatról vallanak, annál kevesbbé vétethetnek tekintetbe, mivel ezeknek ellenére Erdély’ részéről a’ folytonos birtok, kifogást nem szenvedő próbákkal, meg volna mutatva, e’ tájékot, mellyre nézve a’ mármarosiak’ részéről előmutatott, 1838 évben kelt levele Erdély’ itélőmesterének az ottani kir. ítélő Tábla’ későbbi, szabadalom alakba szerkesztett itélőlevelével megerőtleníttetnék, az 1765: 16 törvényczikkelynél fogva kiküldött országos biztosság’ jelentése’ következtében Felséges Ültünk Mária Therézia által kiadott k. kir. válasz’ útmutatása szerint, melly válasz’ megmásítására különben sem szolgáltatnának semmi alapot az előbb említett ujabbkori biztossági munkálat’ irományai, tovább is Erdély nagyfejedelemség’ részére itélendőnek kegyesen találtuk. Mit is Kedvességednek ’s Hírségteknek ezennel kegyesen jelentvén, egyébiránt cs. kir. kegyelmünkkel folyvást hajlandók maradunk. Költ Bécs birodalmi városunkban Ausztriában, april. hór 18-ik napján 1840. eszt. — Ferdinánd s. k. Gróf Mailáth Antal s. k. Stetlier Máté s. k. Ő cs. ’s ap. kir. Felsége Popovich Jánost, a’ a mélt. magyar kir. udv. Kamaránál könyvvivő-tisztet, 43 évi szolgálata után kegyelmesen nyugalmazni méltóztatott. Hazánk’ legkülönbözőbb vidékéről érkeztek tudósításaink Felséges Fejedelmünk ’s Uralkodó Királyunk’ közelebb múlt születési ünnepének fényes megtartatása felől. Mindnyájában a’ jobbágyi hódolat ’s fiúi alázatosság ’s tiszteleti mély szeretet legnyilványosb hangja szól, ’s bennük megannyi örömkincs gyanánt. Ő Felsége népei boldogításán törekvő atyáskodó kegyességének hálás szívvel elismerése ’s drága életének minél tovább terjedése iránti buzgó óhajtás foglaltatik. Terjedelmes tartalmukat, lapjaink’szűke nem engedi közlenünk. Pesten apr. 24 én Horgosi és Sz.-péteri Kárász Miklós, Sz. István ap. kir. rendje’ keresztes vitéze, kir. tanácsos, hétszemélyes főtörvényszék’ közbirája a’ haldoklók’ szentségei’ ájtatos felvétele után életének 59-ik ’s házassága’ 31 ik évében egy napig tartott betegeskedése után bélgyuladás’ következtében az örökkévalóságra szenderedett, kinek elhunytát elkeseredett szívvel gyászolja szerette neje született l. Wenckheim Henrika asszony, István Csongrád megye’ főjegyzője és országgyűlési követe, Karolina, Maria és Imre magzatai, számos jó baráti. Áldás hamvadó poraira! Eperjes, april. 25. A’jelen húsvéti iskolai szünetet egy szánandó esemény teendi sokáig szomorú emlékezetűvé, vajha minden gyengébb szülők ’s engedékeny nevelők ’s házi urak, és az élni olly igen siető ifjúság előtt tanuságossá is! — Forszter Gusztáv, makói fi. collegiumunkban első esztendőre philosophiát hallgató, ki mind az iskolai törvénynek, mind többszöri magán és nyilványos megintetése, sőt három hét előtti ez okbóli kémény' megbüntettetésének ellenére is, a’ tiltott puskajárással fölhagyni nem akarván, f. april. 22-kén náhány társaival ’s egy erdőkerülő kalauzzal vadászni kimene, ’s a’kerülőház’ udvarán kárhozatos gondatlanságból mellbe-szivbe lövetett épen azon kerülő suhancztól, ki a’ boldogtalannal szemközt ’s tőle három lépésnyire, maga karján fekvő puskáját igazgatá, ’s a’ rázogatás közben lesattant sárkány által a’ kilövést eszközlé. A’ könnyelműség ’s baleset’ véres áldozatja Forszter szekerén még életben hozaték a’ városba; de a’ rögtön odahivatott több legügyesb orvos’fáradozása mellett is, 24 óra múlva belső elvérzés’ (innere Verblutung) következésében élni megszűnt. Holtteteme ünnepélyesen ma takaríttatott el. Nem szánt szándékos gyilkosa a’ városi törvényszéknek általadatva, fogságban ül. Lelki türőerő és mennyei vigasztalás a’ sújtott szüléknek , kiknek az elesett egyetlen fiók vala! „Quid quisque vitet, nunquam homini satis Cautum est in horas!“ Horat. Des. ’s ap.kir. Felsége f. e. apr. 25. költ legfelsőbb cabinetirata által Coudenhoven Ferencz gróf altábornokot, Ferencz Károly Főherczeg’ szolgálattevő kamarását, Lajos cs. kir. Főherczeg’ főudvarmesterévé ’s egyszersmind cs. k. titkostanácsossá méltóztatott kegyelmesen kinevezni. Ő cs. ’s ap. kir. Felsége i. e. april. 4-kén kelt legfelsőbb határozata által Pereira Lajos bárót, mint svéd királyi főconsult elfogadni méltóztatott. Bécs, május. 1. Madridi, apr. Ildikóig terjedő tudósítások angol hírlapokban megerősítik azon korábbi hirt, miszerint a’ spanyol kormány el van határozva, az utóbbi időben követett rendszert folytatni, ’s e’ mellett a’ cortes’ többségének megegyezésére számol, mint a’ méllyé’rendszert a’jó rendhez és köz kibékítéshezi visszatérésnek tekinti. A’ ministerium ’s a’ congressus’ többsége jelenleg a’ legjobb egyetértésben vannak. Apr. ladikén az uj státustanács’ felállítását tárgyazó törvényjavaslat 49 szóval 25 ellen elfogadtatott. Ellenben a’ rettentési rendszer emberei ’s a’ túlzók (exaltadok) hangosan jelentik ki elégedetlenségüket; de kivált az elsők dühödnek, mivel magokat reménységeiktől elesteknek látják. Hasonlóul cselekesznek némelly hírlapok, de emellett olly igen részrehajlók, hogy ez által saját ügyöknek többet ártanak mint használnak. Általában most sok izó Spanyolországban azon hibát követi el, hogy midőn politicai tárgyakról írnak , egyik vagy a’ másik pártnak irányát egyoldalulag és kirekesztőleg követik, miben az angol és franczia írókat akarják utánozni, de sem amazok’ alaposságával, sem ezek elmésségével, sem végre mind a’ két rendbeliek’ tapintatával nem bírnak, melly szerint t. i. amazok olly pontokat, mellyekben az ellenfélnek van igaza, gondosan kikerülnek, vagy csak igen gyengén érintenek. A’ Spanyol hírlapok’ politicai czikkelyei mindenkor sértők, ’s ugyanazért sohasem meggyőzők. Kevés jeles elmét kivéve — igy írnak az angol hírlapok — ritkán találni írót Spanyolországban , ki szépliteraturai műveiben az emberi kebel’ nemesebb és magasabb érzelmeit tudná rajzolni ’s méltánylani. Pártatlan nagyság, szigorú kötelességérzés, fedhetetlen character, határtalan emberszeretet, önfelajánló hazafiaság’ ideáljait nem lehet találni irataikban, mivel nem bírnak felülemelkedni a’ csekélyes önzésben és vak pártdühben sinlődő jelenkoron, mellynek befolyásától sem erkölcsi sem politicai tekintetben nem tudnak menekedni. Papiroskorunktól szolgailag vonattatva, nem képesek az országnak jövendőt készíteni, ’s alig van egy közöttök, ki Miltonkint felkiálhatna: ,,Az utókor leszen birám!“ mivel alig van egy közöttök, ki erre elegendő függetlenséggel bírna, noha mindenik függetlennek akar látszani, ’s függetlenségéről fecseg, de mit senki sem hisz, maga a’ fecsegő legkevesebbé, miután mindenik vagy valamelly hatalmas férjfiu vagy valamelly egyes politicai felekezet’ egyiránt nyomasztó befolyása alatt áll. Aki különösen az úgynevezett exultudo írókat, kik közül mindenik párt használ egynéhányat, illeti, ezek, úgy látszik, azt hiszik, hogy az országra nézve hasznos, ha az szakadatlanul nyugtalanságban ’s ingerültségben tartatik; feledvén, hogy egy alkotmányos országnak sohasem kell ugyan, hogy úgy szólják, a’ hálósapkát fejére húzva, jogait elaludni, de hogy más részről a’ szüntelen ingerlés és tulingerlés által végre nem csak nem erősíttetik, hanem inkább hova tovább gyengül. Meg kellene gondolni , hogy a’ szenvedélyeknek mesterségesen támasztott felforranása még sohasem szült nagy eredményeket, mint ezt a’ világ történetei mutatják, ’s a’ mindennapi tapasztalás elégen túl is bizonyítja. Igen nagyon gátolja Spanyolországban az igaz polgárosodás’ előhaladtát kiváltképen azon körülmény, miszerint ott mai nap csaknem mindenki azt kívánja, hogy a’ kormány csak azon elveket kövesse az igazgatásban ’s csak azon anyagi intézmények iránt legyen kedvezéssel, mellyeket ő javai és czélszerűeknek tart. Ezen irányban indulva mindenki befolyásos szerepet akar játszani az igazgatásnál,’s magát csalhatatlannak tartván a’ miképen ehhez vagy amahhoz a’ párthoz tartozik, vagy minden régit tisztelő elveinek igyekszik diadalt szerezni, vagy ellenkezőleg mindent, mintegy hocus-pocus által, egyszerre újjá teremteni, miből a’ bolygótüzekként ide’stova ugráló eszméknek polgárisodást bizonyára előbbre nem vivő chaosa támad. Feltűnő e’ mellett, miszerint ugyanazon emberek , kik megismerik, hogy nem lehet mindenki jó varga, egyszersmind azt látszanak hinni, mintha könnyebb volna az embereket jól kormányozni, mint nekik jó csizmákat várni; és ezt olly országban, hol a’ magasabb nyilványos oktatás annyira el van hanyagolva, hogy a’ történetek’ philosophiája, a’ status-, pénzügyi, kereskedési, közgazdasági, mechanicai ’s más számos , korunkban olly igen szükséges tudományok, vagy épen nem, vagy csak fölötte felületesein taníttatnak, mig a’ köznépi oktatás is egészen el van hanyagolva; azon népé, mellynek hallatára koronként szép beszédeket tartanak a’ sajtószabadságról de őt olvasni tanítani elfelejték. Még most nem ismerik el eléggé, hogy czélszerű köznevelés által a’ nép egy nagy, szorosan egybekapcsolt családdá forrana öszsze, melly egyik magányos tagját sem hagyná elesni. Semmi hódító’ telhetetlensége sem merné katonái’ özönét egy illy ország ellen árasztani. Kiirtani lehetne ugyan egy illy igazi népnevelés által megerősödött nemzetet, valamint a’ valeanók’ lángfolyama elpusztít egész vidékeket, de meghódítani és kész rakszolgává alacsonyítani sohasem. K*** rs riest, apr. 20. ,,Barone Eickhof“ gőzös, melly ma érkezett hozzánk, leveleket hozott Alexandriából f. h. 7 kéről, mellyek szerint a’keleti kérdésben nem sokára eldöntő fordulatot várhatni. Fő okot erre a’ brit főconsul, Hodges ur, fogott adni. Ő t. i. apr. 1-jén felszólítá az akirályt kormánya’ nevében, hogy a’ török hajóhadat azonnal elvitorlázható állapotba tegye, és Konstantinápolyba küldje vissza. E’ mellett Hodges ur nem állapodott meg, hanem a' török hajóhad’ katonáinak tudtokra adata, hogy ő mindent, ki azt elhagyandja, brit utalom alá veend. Erre az alkirály rendkívül felindult ; kinyilatkoztatá, hogy mindenkit, bármi rangú legyen, ki az ő tudta ’s akaratja nélkül a’ hajóhadat elhagyandja, azonnal agyon lövetend; Hodges urnak pedig kereken kimondá, hogy ő magának törvényeket szabni senkitől sem enged, ’s jogait fen fogja tartani tudni, tegyen aztán más, a’ mit akar.—Mai napon az alkirály Ahmet basát az egyesült török és egyiptomi hajóban’ nagyadmiráljává nevezte ki, Mustafa basát pedig hivatalából kitette,azt adván ürügyül, hogy ez több török katonának megszökését elősegítette. Változások a’ cs. kir. hadseregnél: Weiden Lajos b., altábornagy, másodtulajdonosává lön két szicziliai Leopold hg 22. sz. gy. ezrednek; Zichy Ferdinánd gr. másodtulajdonosává fhg József 2. sz. gy. ezr.; Liechtenstein Károly hg. vezérőrnagy, tulajdonosává az 5. sz. könnyűlovas ezrednek. Sigingen Hohenburg József gr., vezérőr-