Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-05-03 / 35. szám
lelmében alkotandó iskolai igazgatóság tagjainak kinevezésébenis fejenkint szavazattal bírhassanak; az iskola tőkepénzesek minő kezelését és állapotját akármikor megvizsgálhassák; a’ kiadásokat ’s időnkinti újabb bevételeket, tanulók évdijainak mennyiségét és kiosztását ’s t. eff. számon vehessék, — fennmaradván az egyházkerületi főtanácsnak a’ törvény értelmében eddig is gyakorlott fő felfigyelési joga és hatósága. Hogy pedig az oktatói hivatalokra személyválogatás nélkül legalkalmasb férfiak alkalmaztathassanak, a’ választmány úgy vélekedik, hogy az általános tudományokat előadó oktatóknak szavazat általi kijelölésében ’s választásában, a’ tudományosság, előadási tehetség, jó jellem és műveltség kivonatai mellett semmi más mellékes tekintetnek helye nem lehet. — A’ mi az iskola ügyében tett felszólítás eddigi eredményét illeti: részint egyházi közönségekhez, részint egyes gyűjtőkhöz, összesen 2436 aláírási ív küldetvén az egész hazában szét (mellyek, ha előbb nem, a’ jövő évi józsefnapi pesti vásárkor minden esetre beküldendők lesznek), bejelentetett ekkorig a’ választmánynak 28 íven — mellyek ugyan még tovább is a’ gyűjtök kezénél maradtak — részint azonnal befizetett, részint kötelezőleg aláirt 1844-i fr. 44 kr. ezüst pénzben, jelesül pedig betűrendben :*) özv. Auer Andrásné assz. Debreczenben 1000 fr., özv. Bányainé és fogadott fia Bogya Gergely mezőtúri adózók 200 fr., Bajkay Endre ábrai ügyvéd 200 fr., Bényey László t. ügyvéd 200 fr, Boldisár Sándor izsáki ref. lelkész 50 fr., Bordács András m.- túri adózó 100 fr., gróf Csáky Zsigmond 100 fr., Csávosi magyar adózók Torontálban (fejenkint 8 p. krajczárt) 19 fr. 12 kr., Dürgö Sándor m. túri adózó 200 fr, Endrődy József csávosi földesúr 19 fr. 12 kr., Eördögh József Jász-Kun kerületi főjegyző 100 fr., Fáy András tb. 500 fr., Fáy Ignácz tb. 100 fr., Fényes Elek ügyvéd 200 fr., Fogarassy János váltó feltörv. jegyző 200 fr., Gergye Gábor őrnagy 25 fr., Heckenast Gusztáv 40 fr. és 500 darab könyv, Horváth Menyhért t. ügyvéd 200 fr., Iikey Sándor 1000 fr., Zsáki ref. eccl. 200 fr., Király László Pest m. eskütt 50 fr., Kossuth Lajos 10 fr., Landerer Lajos 20 fr. és 100 darab könyv, Madarassy István tb. 200 fr., Madarassy Ferencz tb. 200 fr., Madarassy László fösz.-biró 200 fr., özv. Mareschné assz. Pomázon 100 fr., özv. Máriássy-Szepessy Mária assz. 2000 fr., Már János t. v. és testvére Zsigmond 200 fr., Meszlényi Rudolf 5 fr., Nagy István Pest m. főjegyző 200 fr., Nagy József keresk. 400 fr., Nagy Sándor eskütt Debreczenben 100 fr., Nyáry Pál Pest m. főjegyző 400 fr., Németh István giics 100 fr., Péczely József professor 1000 fr., özv. Platthy-Döry síziszt. assz. 1000 fr., Rákóczy Endre Pest m. főügyész 200 fr., Réső Enzsel Sándor t. v. 200 fr., Stancsics Mih. „Magyar nyelv tud. németek számára” czímű munkájából 200 péld.ára 10 p. krjával 33 fr. 20 kr., Szabó Károly czeglédi ref. lelkész 200 fr., Szabó János orvostudor 100 fr., Szártory György nagykeresk. 25 fr., Szeles Sám. főesp. 400 fr., Szilágyi Mihály tb. Debreczenben 1000 fr., gr. Teleky Sámuel maga részéről különösen 1000 fr., Török Pál pesti ref. lelkész 200 fr., Tuba Gábor t. u. 25 fr., Ürményi János grtis 20 fr., gróf Vay Dániel névenkint mig él 50 fr., Wodianer Sám. nagykeresk. 4000 fr., Zákány József debreczeni professor 200 fr. mind pengőben. Költ Pesten 1841. apr. 25kén. Bajkay Endre, választmányi jegyző. Pesti szegény gyermekek gyógyintézete. A’pesti szegény gyermekek gyógyintézetének igazgató választmánya édes kötelességének tartja azon irodalmi és zenészeti estélynek, melly 1.h. 4kén a’ pesti tánczteremben adatott, kedvező eredményéről ezennel nyilvános tudósítást adni. Ugyanis az összes bevétel 1176 frt 16 kr p. p., mellyből 228 frt 12 kr p. költség levonatván, 948 frt 4 kr pengő pénzben mint tiszta haszon mutatkozik. És miután elhatározott elve az egyesületnek, illy rendkívüli bevételeket az intézet szilárd alapítása végett tőkésíteni, valamint ez a’ mult novemberi tánczmulatság behozta 1350 párttal is történt, annak következtében a’ fentebbi öszveg is kamatokra kiadatni rendeltetett; e’ mellett egy jótevő választmányi tag 51 párt ’s 56 krt azon okból hozzátenni szíveskedett, hogy a’ tőke kerek summája 1000 pfrtot tegyen. — Ez alkalommal kötelesnek érzi magát a’ választmány , egy részről az érdemes közönségnek olly szives részvétéért, más részről pedig azon főrangú és más emberbarátoknak, kik személyes működésűk által a’ szép sükert elővarázsolni méltóztattak, legforróbb hálát nyilványitani; különösen pedig Frankenburg Adolf urnak az egésznek indítványozása és létrehozásáért; —Emmerling Károly urnak, a’ terem ingyeni átengedése ’s több féle szives fáradozásiért; — Brauer Ferencz urnák a’ zenészet kormányozásáért; — Perlaszka Domokos urnák a’ hangászkar igazgatása és sok egyéb munkálásáért; — Muszely urnák az ingyen eszközlött gyönyörű virágokkali díszítésért; — végre a’ városi színház hangászkara szinte nagyobb részben dij nélküli működése által legmelegebb köszönetet érdemlett, melly neki a’ szenvedő kisdedek nevében ezennel mondatik. — Nem különben méltó magasztalást érdemel kir. tanácsos és országunk főorvosa Stáhly Ignácz ur ő nagysága, ki ez alkalommal is hat jegyet váltván, mindegyikért egy aranyat adni kegyes vala; Kossuth Lajos ur pedig három emberbaráttól gyűjtött 20 pártot adott át az intézetnek. Költ az 1841-dik évi tavaszhó 18kán tartatott választmányi ülésből. — Ritter Adolf m. k., egyesületi titoknok. Esztergom, apr. 23. A’ koldulás megszüntetésére, melly Esztergomban legnagyobb fokon áll, a’ vízivárosi plébános, főtiszt Bittner Károly ur, ki minden jó ’s hasznosnak buzgó pártolója, következő igen czélirányos felszólítást bocsátott ki: „Az Esztergomban minden mértéken túl űzött koldulás, és az innen a’ koldulásra eredő sokféle alkalmatlanság, sőt veszedelem, igen kívánatossá teszik, hogy hazánk más városai példájára Esztergomban is szüntetessék meg a’ koldulás. Ez úgy történhetnék, ha szorosan elkülönözvén a’ voltaképen ügyelegyolt szegényeket a’ munkakerülő csavargóktól, az elsőkről gondoskodik a’ lakosok vagyonos része, megmentvén őket a’ házonkinli kéregetés szükségétől, az utóbbiakat szorosan eltiltván az illető elöljáróság a’ koldulástól, ez által munkára ’s becsületes életmódra kényszeríti; a’ jött ment személyeket pedig határiból kitiltván, privát házakba a’ hatóságok engedelme nélkül befogadtatni kemény büntetés alatt tilalmazza. Az érseki városban, Szent Tamás és Sz- György mezővárosokban, a’ szegények immár számba vétetvén, a’ házi szegényeken kívül, a’ koldusok száma nyolczvanra tétethetik. Az most a’ kérdés: a’ tisztelt közönség akar e annyit öszszeadni, a’ mennyi ezen szegények eltartására szükséges; e herczegsége, az ország prímása, ’s a’ főtiszteletű esztergomi anyakáptalan nagylelkűleg megigéréki tettleges hozzájárulásukat; mégis hogy ezen terv létesülhessen, a’ lakosok részéről is szükséges, hogy ők is legalább annyit adakozzanak, a’ mennyit eddig osztogattak a’ szegények között. Erre nézve bátorkodom a’ liszt, közönség eleibe terjeszteni ezen felszólítást, kérvén, hogy kiki becses neve főjegyzésével szíveskedjék meghatározni: egy évnegyedre milly adománnyal akarja magát a’ koldulásnak megszüntetésére lekötelezni. Ha az aláirott pénzmennyiségnek a’ szegények számával és szükségeivel történendő összehasonlításából, a’ tervnek létesülhetése kitünendik, kötelességemben fog állani, erről a’ tisztelt közönséget tudósítani, ’s a’ pénznek beszedése, kezelése ’s kiosztása módjának elhatározása végett, tanácskozásra meghívni a’ tiszt közönséget. Esztergomban, az érseki városban. Bütner Károly plébános.“ — Bütner plébános úr ezen igen dicséretes pályán szép példával ment elől, mert maga is aláirt 13 frtot váltóban. Mások is nevezetes summákat írtak alá u. m. Lefanty János titoknok 13 frt., Kontz sz.-széki jegyző 12 frt 30 kr., Kremlicska Tamás gazdasági igazgató a’ papnevelőintézetben 10 frt., Kruplanicz, prímák causarum director 10 frt., Mathényi Adolf, prímát, al archivarius 10 frt, Sikulszky gyógyszerárus 10 frt, Haudinger Márton bor- és gabonakereskedő 12 frt 20 kr., Miklosovics Alajos, Studiorum praefectus és prof. 7 frt. 30 kr., Rédly Károly prímát, számtartó 6 frt, Feichtinger Ferencz, prím. számadó 6 frt 30 kr., Rigler 8 frt, Gantner kereskedő 8 frt, Gramfing Ignácz 7 frt 30 kr., Koch Ignácz, Spirituális a’ papnevelő-intézetben 5 frt., Lauffer Antal 5 frt, Hyros József 5 frt, Már ispány 5 frt, Adámy 5 frt, Gammel 5 frt, Szinger Péter 5 frt, ’s többek. Csak az ohajlandó még, hogy szabad kir. Esztergom városa is a’ koldulást megszüntesse, mert máskint tartani attól, hogy annak koldusai, mint eddig el fognak jöni a’ Vízivárosba Sz.Tamás és Sz. György mezővárosokba. (Világ) ■•*) A’ melly kegyes, pártfogók bár mi tekintetből hirlapokbani megneveztetésüket ellenzenék, azt vagy az aláirási íven jegyzékbe tenni, vagy máskép tudomásul adni ne terheltessenek. — Ezentúl az ajánlatoké adakozások — kivévén a’ kitűinőbbeket, — külön toldalékban fognak a’ hírlapokhoz csatoltatni; nehogy azoknak más végre is szánt hasábjai »Ilyenekkel betöltessenek. u. E. Hagyhrkai Hila, London, apri 20. Húsvéti ünnepek után mutatja az alsóház első ülését. Sir Robert Peel azon kérdést intéző Morpeth lordhoz, valljon mit szándékos tenni a’ kormány az april 26-án szőnyegre kerülendő izlandi lajstomozó bilire nézve ? Morpeth lord azt válaszolá, hogy ő Russell lord nemes barátja távollétében bizonyos választ erre nem adhat; annyit azonban mondhat, hogy a’ bűnnek elővitele szándékoltabb. Egy a’ parlament elé be nyújtott kérelem a’ gabonatörvény eltörlesztése tárgyában, melly Manchesterben határoztatott egy nagygyülekezetben, már 51,000 aláíróval bir. Az izlandi nemzeti repealegyesület legközelebb tartott heti gyűlésében a’ dublini gabonacsarnokon O’Connell felolvasá a’ választmány tudósítását, melly terv az izlandi haszonbérleti ügy jobb elrendezését bővebben fejtegeti. A’ tudósításban legelsőben történeti előadását adja a’ földészeti zavaroknak, mellyből kitetszik, hogy a’ béke legtovább állt fen Normanby és Ebrington kormányzósága alatt. A’ zavargások okai, mond a’ tudósítás, kétfélék: az izlandi nép kedvtelensége a’ protestáns papság számára fizetni, ’s a’földbirtokosok és haszonbérlők közti szabályzatlan arányok. A’ földbirtokosoknak mindig több hatalmat engedtek a’ törvények, míg a’bérlők utalom nélkül maradtak. A’tudósítás ezután megczáfolja azon állítást, mintha Izland túlnépes volna, annak felhozásával hogy a’ termékeny föld egy negyedrésze műveletlen marad ’s hogy az ország kiviteli czikkei élelemszerek, mellyek több millió külföldit táplálnak. A’ választmány nagy hasznokat igér a’ földbirtokos és a bérlő közti arányosítás által ’s aránykort Izlandra, de azt hiszi, hogy illy terv csak belföldi, azaz izlandi törvényhozás által hajtathatik végre. A’ csappantyus fegyverek behozatala az angol hadseregnél ez évben 130,000 font sterlingbe kerül a’ kormánynak. Az egyesült Canada képviseleti háza, melly májusban Kingstonban összeülend, 84 tagból álland. Felső-Canadának valamivel több van 400,000 lakosánál, Alsó-Canadának 800,000. Legújabb hírek szerint 32 tag volt már megválasztva, közülök 19 reformer, 13 tori. Egészben véve Felső-Canadában szabadszellemübben, Alsó-Canadában inkább conservativebben ülnek ki a választások, mint hitték; azonban az uj törvényhozóság szellemét még nem lehet meghatározni. Némelly választások igen zavarosak sőt vérengzők voltak, nevezetesen az alsó-canadai Beuthier grófságban, hol benszülött francziák ’s bevándorlótt izlandiak olly keményen összevesztek, hogy egy canadai és hat izlandi maradt holtan a’ csatahelyen, nem számítva ide a’ számtalan sebesültet. Francziaország, Páris, apr. 20. Ma délutáni két órakor ő felsége kíséretével Fontainebleauba utazott. Ő felsége Alfortnál megállóit a’ charentoni erősséget megtekintendő,mellynek földi munkálatai már jó elöhaladtak. Dode de la Brunerie és Vaillant generálok fogadták a’ királyt, ki a’ munkálatokat szemügyre vette. Miután ő felsége az alapkövet letette, utját Fontainebleau-ba folytatta. A’ szomszéd helységek lakosai a’ munkások ’s a mérnöki katonaság többszöri kiáltásokkal üdvözlők ő felségét, Ő felsége 1000 frankot osztatott ki a’ munkások közt. ... Jaris, april 22. A’király Fontainebleaubai uljából 4kén éjjel Parisba visszatért. — A’ párisi királyi törvényszék april 1 Okéi ülésében különös jelenet adta magát elő. A’ volt Bar herczegség telsöségének valamelly előadásában Marie ügyéd igy nyilatkozott: A’ nemzet sokáig a’ király és a’ nemesség alatt állott ; de végre felkelt ’s mind a’ két hatalomhoz egyenlővé tette magát. Erre Seguier elnök igy kiálta fel: A’ nemzet nem áll a’ király mellett, hanem alatta; senki nem áll a’ királlyal egy rangon; illyesmit nem engedhetek meg. A’ köveskamra ápril. 19kei ülésében az ujonczozási törvény jött tárgyalás alá. A’ helyettesítés következő határozatai fogadtattak el. A’ helyettesített 20 éven alul ’s 30 éven felül el nem fogadták; csak már szolgált katonák fogadtatnak el 35ig évekig ’s testvér egy másik helyett már 18ik évében beállhat. Szolgálatban katonák, kiknek viselete gyanútlan szolgálatuk’ utolsó évében (a’ nyolezadikban) beállhatnak, de ekkor kötelesek mint helyettesek egy évvel tovább szolgálni. A’ Contemporaine név alatt ismeretes St. Elme Ida a’ Commerce szerint Parisban az april 17ei Sun számát több nyilványos helyen kiosztatá, mellyben a’ Lajos Fülöpnek a’ France által közölt levelei hitelelességét állítja ’s tőle közölteknek nyitványitja, mit kész törvényszék előtt Angliában bebizonyítani. A’ 21 ler Moniteur e’ felett igy nyilatkozik: A’ National felszólítja a’ ministeriumot, hogy nyilatkozzék azon irat iránt, mellyet a’ Contemporaine a’ Lajos Fülöpnek tulajdonított hamis levelekre nézve a’ Sünhöz intézett. A’ kormány igen ünnepélyesen nyilatkozott, midőn érettük a’ Francét törvényes vád alá helyezteté. A’ per kevés napok múlva az esküdtszék elébe kerülend: a’ National tehát egy kicsit várhat. Minden becsületérzők véleménye az illy szemtelenségek és nyerészkedések felett pálczát törött. Illy közbelépés, illy tekintetreméltó fellépés igen világosan szól ’s igen igazolja a’ közmegvetést, hogysem valamelly válaszra szükség volna. A’ National, ha neki úgy tetszik, a’ szövetségbe léphet, de a’ kormány méltósága érzetében sohasem fog illy hasztalan, aljasító nyilatkozásokba bocsátkozni. Erre vonatkozólag a’ National ezt adja válaszul: Büszke megvetése a’ Contemporainenak, kinek egyébiránt társa vagy védelmezője nem akar lenni, a’ Gazette pőrében több hatással lett volna. Fájdalom a’ legitimisták a’ Gazette által közölt leveleket megvevék, ’s e’ levelek hitelessége soha komolyan nem vitattatott vagy tárgyaltatott. A’ Contemporaine iránt mutatott megvetés még a’ dolog alapját fel nem forgatja. Aranyat „találhatni a’ legpiszkosb aknákban ’s gyöngyöt a’ szemétben. ” tehát bizonyságot kíván. Az ellenzéki lapok folyvást meg vannak győződve, hogy a’ kamrák nem sokára feloszlandanak. A’ ministerek közül, mond a’ Courrier francais, legnagyobb pártolója a’ feloszlatásnak Guizot ur, mert teljes bizalmat helyez a’ választók háborutóli félelmében. De ezen bizakodásban koránsem osztoznak többi hivataltársai ’s e’ rendszabálynak legeltökéltebben szegül ellen Duchatel belügyminister ur. A’ feloszlatás mellett legbuzgóbban dolgozik Passy ur, azon reményben, hogy e’ miatt fontosnak tartandják ’s a’jelen cabinet romjai felett egy más a’ május lékeinek színét viselő cabinetet emelend. Mint tudva van Passy ur Dufaure társaságában vezére azon pártnak, melly a’ ministeri párt hajlását a’ balközéphez képzi, ’s mellyről azt hiszik, hogy szavaik a’ ministerium és oppositio közt határozhatnak. A’ Gazette de France szorosan hisz a’ kamarák legközelebbi feloszlatásában ’s már is bocsátott ki felszólítást a’ legitimistákhoz, kiket a’ bekövetkezendő csatára buzdít. Jelenleg Francziaország általános népösszeirása vétetett munkálatba. Felfedeztetett, hogy Laffarge szállásáról pőre folyása alatt, több ezüst edény, házi eszköz és egyéb drága műszerek vesztek el. Ezen felül minden újabb kereskedői könyvek és 25,000 frt., mellyeket Laffarge Párisból hozott. Nagy gyanú van a’ megholt családjára, de kivált Derűsre, ki a’ pörben fötanu volt az özvegy ellen. Algíri aprikai tudósítások szerint Bugeard general a’ Blidába össpontosított seregek parancsnokságát átvette, ’s egy részével Duvivier generált Medeába és Miliniába rendelte a’ teniáhi tengerszoros megkerülésével. Apri 2kán Duvivier Medeába érkezett, hová kardhuzás nélkül bevonult. Utasításánál fogva Blidába kellendett visszatérnie ’s a’ teniáhi tengerszorosnál megállnia, mellyen a’ hadsereg másik része ’s a’ szállítmányok vonultak. E’ hadgyakorlat jól sikerült ’s a’ tengerszoros Duvivier generáltól megkerültetett. A’ sereg tovább marad e’ helyen, mert az expeditioi seregnek Blidából mind a’ két helyre többször kell mennie, mellyek Titeri tartományban a’ munkálatok gyámpontjai. Tetemes élelemszerrel és hadszerekkel bír, mellyek Medeába és Milianába szállhatnak, miáltal nemcsak e’ két hely láttatik el megkivántatóságokkal, hanem az egyéb ama környéken tanyázó seregek is. Ezen előkészületi mozgalmak april hónapot egészen elfoglalandják, úgy hogy a fő munkálatok csak májusban kezdethetnek meg. Az időjárás folyvást igen kedvező. Ha Duvivier general csakugyan nem bukkant ellenségre Blidától egész Medeáig, ez arra mutat, hogy Abd-el-Kader seregeit Orán tartományban öszpontosítja. Mintegy 300 főből álló arab csapat Algír közeléből egy marhacsordát akart elhajtani, ’s már több száz ökör volt hatalmában; de a’ 26dik sz. ezred egy zászlóaljának sikerült, nyakas csata után, melly alkalommal 11 holtat és 7 sebesültet vesztett tőle ismét visszacsikarni. — Telegrafi tudósítás szerint, ez expeditio, melly Medeát élelemszerrel látta el, apr. lőkén Algírba visszaérkezett. A’ sereg ellentállás nélkül érkezett e’ városba ; de visszamenet meglehetős kemény csatája volt az arabokkal. Nemours herczeg apr. lőkén Algírba érkezett, majd azon pillanatban, midőn testvére Aimale herczeg, azon zászlóalj élén, mellyet az expeditio alatt vezérlett, szinte oda érkezett. A’ Moniteur Algírien következő napiparancsot foglal magában, mellyet Bugeaud general az april 12-ei legutóbbi expeditio alkalmával algíri főszállásán kibocsátott: „Egy hadláb indult ki mart. 30kán Algírból egy nagy szállítmánnyal, ’s aprilykán Medeába érkezett. Egy időben ezzel Duvivier general szemlét tartott a’ beni-salahi hegységben egy rövidebb katona ur feltalálására, mint a’ muzayai meredek szoros. Folyvást az e’ tájékbeli kabylák által támadtatott meg, de kellő távolságban larta vagy erejével visszaverte őket. A’ hegység’ kimeneténél utócsapata hirtelen El Barkani, medeahi ex-bey zászlóalja által támadtatott meg. Az erdő’ sünijében megrohantatva, néhány ember elveszett. Bedeau ezredes azonban csakhamar a megtámadáshoz fogott, úgy hogy az ellenség visszanyomatott és pedig tetemes veszteséggel; nekünk halottunk, 54 sebesültünk van, kik közt két tiszt. A’ föhadláb, melly szállítmányát Medeában hagyá, csakhamar az oliverdőségben nevezetes számú lovasság által megtámadtatott, 1 ezred és 2 zászlóal, mellyek egyike Aumah herczegé, elveték tarisznyáikat ’s az arab lovasságot, ostromlépésekkel támadák meg, mellyek csakhamar egy árokba szorítottak ’s egészen közel lövöldöztek. Nehány ember és ló az ütközet helyén maradt; a’ sebesültek száma tetemesnek mutatkozik. Ikén azon pillanatban midőn a’ kirakodott szállítmány a’ szorosba