Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-03-22 / 23. szám

Mátyásnak, kit öngyilkosnak véltek, megégetése által megszün­tetni szándékoztak; hanem egyszersmind a’ határszéleknek áthá­gása és a’ temető csendes nyugvási szent helynek megfertözteté­­se által több súlyos vétkekbe keveredtek. Mindezen kihágásoknak megvizsgáltatására Szepes vmegye egy választmányt olly utasí­tással bízott meg, hogy a’ szomszéd galicziai k. kerület hivatalát közremunkálásra felszólítván, körülményes tudósítását mutassa be. A’ nm. m. kir. Helytartó-Tanács is alázatosan megkére­­teti, hogy a’ galicziai kir. kormányszék utján a’ szükséges nyo­mozást megléteim, és az elkövetett erőszakoskodásokért elégté­telt szereztetni méltóztassék. — Szepes vmegye az ujonczállítást azon hiányokat kivéve, mellyek több száz szökevényeknek a’ sorshúzás előtt és után történt eltávozása okozott, minden renddel és csenddel bevégezte; a’ szökevények között sok drótosok is vannak, kik egész Magyar- és Erdély- testvérországokat, sőt Austriát, és Csehországot is bejárják, élelmöket keresendők. F. J. Néhány év óta cseng a’ kedves hir, hogy gróf Kemény Jó­zsef és gróf Kemény Sámuel urak gazdag könyvtáraikat a’ nem­zetnek akarják átajánlani — Kolozsvárt állítandó nemzeti Múze­um’ alapjául. E’ hit valósulni kezd. Küküllő vármegye’ múlt hó­nap’ 25—dik napjára hirdetett gyrás gyűléséhez a’ nagyon tisztelt két grófnak következő jelentése ’s kérelme vala elküldve. Tekin­tetes Nemes Megye’ Rendei! Erdély hazánknak habár határszé­lei kisebb korlátok közé szorultak is, de még is a’ múltra vissza tekintve, hajdani viszonyai, régi erényes nemzetisége, és annak következményei fönmaradtak. Mi csuda tehát, ha szeretett ha­zánknak hajdankori polgári viszontagságai’s történetei, főleg a’ mohácsi gyászos vérnaptól fogva reánk nézve olly érdekesek, hogy azoknak alapos tudása nélkül mostani alkotmányos létünk­nek idő szerinti csendesebb, vagy hevesebb kifejlődése, különb­féle nemzeti, nemesi ’s polgári kiváltságainknak szülő rugói , ’s innen eredt mai polgári, és erkölcsi létünknek okai alig érthetők? — Szükséges tehát a’ hajdankornak minden nemű, de főleg dip­­lomaticai romjait az örökös pusztulástól megmenteni, ’s azokra, mint annyi polgári erényt gerjesztő emlékoszlopokra vissza te­kintve, ez által is hajdani nemzetiségünknek emlékét föntartani, hogy igy a’ hajdankornak mára is még kihaló következményeit a’ mai morális, politicai ’s literatúrai közmiveltségre, és annak elker­ülhetlen szükségére alkalmaztatván, az idő’ szellemével ezen az útón is okosan és alaposan előhaladhassunk. Ezen hasznos czél’ némi előmozdítására segédeszközökül törekedvén mindket­ten, a’ mennyire erőnk, értékünk, és az alkalmatosság engedék, nem csak egy, több ezer darabokra menő, ’s hazánknak törté­­neteit, törvényeit, statisticáját, geographiáját és literaturáját ér­deklő, ’s arra szolgáló segédeszközös könyvtárt, hanem hazánk­nak nem csekély szánni régibb okleveleit, nemzeti fejedelmeink’ több ezerekre menő eredeti hivatalos, és status-levelezéseiket, eredeti békekötéseket, Erdélynek Magyarországtóli elválása’ ide­je utáni jeles, ’s már igen is ritka eredeti régi országos törvény­­czikkelyeit, régi honi törvényes könyveinknek eredeti pecsétes példányait, és számosabb egykorú történet íróinknak kézirataikat gyűjtöttük össze; illyen gyűjteményeket hol nagyobb hol kisebb mértékben szerzettek mások is e’ hazában, de azok még ez ideig magányos tárakat diszesitenek. ■— Mivel pedig az illyen magá­nyos gyűjtemények csak akkor lehetnek a’legnagyobb sükerüek, a’ mikor azok egyesítve közhasználatra adatnak, részint pedig egy illyen nemzeti intézetnek alapítása ,melly a’ hazai, ’s külföldi literaturát sem fogja köréből kirekeszteni, egyes hazainak erejét felülmúlja, azért nem csak kívánatos, de díszes is lenne, köz­erővel, és közhazafi buzgalommal hazánk’ fővárosában Kolozs­várt egy olly nemzeti Múzeumot, azzal egybekötendő nyilvános könyvtárral felállítani, melly nem csak hajdani nemzetiségünknek emlékét fentartsa, hanem mostani korunknak tudományos mivol­tát is felemelje , ’s díszesen növelje. Hogy ezen szent czél’ eléré­séhez hazafi kötelességünk’ érzetétől indítatva mi is némileg tett­legesen közelíthessünk, elhatározott szándékunk: a’ legközelebb­ről tartandó honi országgyűlésen felemlített gyűjteményeinket, és azzal együtt számos darabokban a’ régibb és újabb, hazai ’s külföldi , nem különben classica literaturát is magában foglaló könyvtárainkat, és úgy szintén egyikünknek ásványgyű­jtemé­­nyét is ajánlani; a’ legnagyobb mértékben érezvén magunkat megjutalmazva, ha tisztelt hazánkfiai azokat olly kegyes indu­lattal elfogadandják, a’ minő tiszta érzéssel bátrak vagyunk ezen ajánlatunkat megtenni. — Remélvén pedig, sőt meg is lévén győződve arról, hogy ezen ajánlatukat több érdemes hazafiak is nem csak pártolni, hanem gyűjteményeiknek hozzá adásával gya­rapítani is fogják, és ek­képpen egy nemzeti Múzeumnak (millyel testvér magyar hazánk már régóta diszeskedik) talpköve igen is könnyen megalapítható leend ; más részről pedig egy illy nem­zeti intézetnek elhelyheztetése, tovább fentartása, elrendeltetése, és idő szerinti gyarapítása csak nemzeti felügyelet, és pártolás által biztosíthatik az időnek és körülményeknek minden nemű mostoha csapásai ellen; ennélfogva addig is, mig említett aján­latunkat az ország’ színe előtt megtenni szerencsések lehetnénk, bátorkodunk ezt a’ lek.­ns megye’Rendéinek, mint hazánk’egyik kiegészítő lelkes testületének olly alázatos és bizodalmas kérés­sel feljelenteni, hogy méltóztassanak ezen ajánlatunkat és az ezzel kapcsolatban lévő, általunk elannyira óhajtott czélt hazafi pártfogások alá vévén, ennek sükerét előleges honfi gondoskodá­sok által biztosítani, és ezt szeretett hazánk’ többi törvényhatósá­gainak is a’ további szükséges tanácskozás és netaláni előleges rendelkezés’ tekintetéből ajánlani, hogy ekképen az, a’ mi egyes polgárnak erejét felülmúlja, honi lelkes közbuzgalommal hazánk’ hasznára, ’s díszére mentői előbb alapitassék, ’s fön is tartathas­sák. — Alázatos tisztelettel maradván Tekintetes Nemes Megye’ Rendeinek Gerenden, febr. 24. 1841. alázatos hazafi szolgái. Kemény Józef és Kemény Sámuel. Felolvashatott és tárgyalta­­tott e a’ dicső ajánlat Küküllő megye’ Rendei által­, nem tudjuk; de hogy hozzájok el vala küldve, arról hiteles tudomásunk van. Szivünk’ leghöbb érzelmével üdvezeljük érette az illy nemesen áldozni kész grófokat! ’s hisszük, üdvezletü­nk minden igaz ha­zafi kebelben viszhangra találand. A’ nemzet bizonyosan tudni fogja méltánylani ajánlatokat. Biztos remény kecsegtet minket, hogy más nagyjaink is nem sokára hasonnemű ajánlatokkal ör­­vendeztetendik nemzetjöket, ’s állni látandjuk e’ város keblében a’ Múzeumot, mellyböl czélszerűen intézkedés mellett olly sok haszon áradandhat ki hazánkra. (Brd. Híradój­a Dunagözhajózási társaság, febr. 26-i közgyű­lése. (Végel „Az utóbbi közgyűlésben, múlt évi septemb. 28ikán, hét tagú választmányt neveztek ki Önök, mellynek az igazgatóság által előterjesztett uj alapszabály-tervet meg kelle vizsgálnia ’s egyszersmind alkalmas ügyekezelési szabályokat terveznie. E’ meghagyás teljesítésinél mindenek előtt azon né­zetet kell kifejeznünk, hogy ügykezelési szabályok készitése, mellyhez legpontosb tudása kívántatik meg az egész korábbi ügy­folyamnak, egyedül csak az igazgatóságot illetheti, ’s avogy annak hatáskörébe vágás nélkül e’ feladásnak nem felelhettünk volna meg. A’ mai előadásból tudják Önök már, mikép a’ múlt év foly­tában erre nézve több fontos lépés történt, ’s mi hisszük, Önök e’ feladat bevégeztetését teljes megnyugvással az igazgatóság be­látására ’s buzgalmára bizhatják. Mi tehát munkásságunkat an­nak megvizsgálására szorítottuk: czélszerű e az elénkbe terjesz­tett új alapszabályterv? Mi ez ügyben azon magasb szempontból indulunk ki, miszerint ez alkalommal nem annyira alapszabályaik czélszerűbb szószerkesztése, hanem inkább olly mód föltalálása forog kérdésben, melly azon javításokra törjön utat, miket még csak rendezés és alakulás alatt levő, ’s évről évre haladó vállor­­latunk jövendőben el fog érhetni. E’ tekintetből törekedtünk más nagytekintélü részvényesek nézetit is megtudni, ’s különösen há­lásan kell emliínn­nk azon igen becses észrevéteket, miket Speer Gottlieb úrtól Pozsonyból, kétszáznál több részvény egyesülete nevében, le Bidart úrtól ’s kitünőleg Redl Gyula báró úrtól ka­pánk. Mindenek előtt azonban kötelességünkké tevők az igazga­tósággal legteljesb egyetértésbeni cselekvést, és örömmel ragad­juk meg az alkalmat részekre legforróbb hálánk kifejezése végett azon szíves jóakaratért, mellyel bennünket mindenkor megelő­zött. Hogy pedig az indítványoknak, miket ezúttal eletökbe ter­­jesztendü­nk, nem szolgál alapul gyanakodás az igazgatóság ellen, az magától érlelik. Mikép is lehetne gyanúról szó olly igazgató­ság ellenében, melly vállalatunkat olly csekély kezdetről ’s annyi óriási nehézség mellett, belátása ’s példátlan erőködései és ideje ’s erejének haszonnemleső föláldozása által 9 évnyi rövid idő alatt mostani állapotjára hozá, mellynél hazafius büszkeséggel mondhatjuk, hogy az európai szárazföldön nem létezik olly vál­­lalat, melly nagyszerűség ’s világtörténeti fontosság tekintetében a’ miénkkel mérkőzhetnék. Annyival inkább szolgál örömünkre ’s megnyugvásunkra Önöknek ezennel jelenthetnünk, hogy az igazgatóság tanácskozásunk eredményivel tökéletesen egyértelmű­nek nyilatkozott, és indítványunkat tetszés­es megegyezéssel fo­gadd el. Az utóbbi közgyűlésen Önök eb­be terjesztett alapsza­bályterv kidolgozásánál csupán azon eszméből indultak ki, hogy régi alapszabályoknak tökéletesb ’s kerekedi­bb alakot adjanak; ’s e’ czélt azok által csakugyan el is lehetne érni. Ámde ha azok megerősittetéseért a’ kormányhatósághoz folyamodtunk volna, mindenkorra megfosztatva lennénk azon eszköztől, miszerint utóbb rajtuk azon lényeges változtatásokat végrevihetnek, miket az idő folyása szükségesüktet. Ez okokból mi tehát egyhangúlag elha­tároztuk, hogy Önöknek indítványt teendünk, miszerint a’ régi alapszabályok, mellyek alatt eddig olly szerencsésen haladtunk előre, egy ideig még változatlanul tartassanak meg. Mivel azon­ban igen kívánatosnak látszik előttünk, hogy a’ társaság kime­rítőbben értesüljön ügyfolyamatáról, mintsem azt közgyűlés al­kalmakor eszközölhetni, midőn a’ viszonyok alapos megvitatása lehetetlen, ’s hogy olly közlöny létezzék, melly összekapcsoló ’s közlekedési eszközül használjon a’ részvényesek ’s igazgatóság közt, ’s mellyhez a’ netaláni panaszok ’s tudakozások, ’s a’ kö­zönség és részvényesek kivánati juthatnának, miknek feleletadá­sul az igazgatóság a’ nélkül is annyira igénylett idejéből semmi nem marad; továbbá, olly közlöny, melly ezentúl fontos ügyek­nél, mellyek az év folyama alatt előfordulnak, az igazgatóság felelősségének egy részét, szükséges gyors határozatoknál, elvi­selni segítse , tehát érett megfontolás után elhatároztuk. Önöknek ajánlani, hogy tagjaikból e’ czélra választmányt nevezzenek ki. Nézeteinknél fogva e’ választmánynak tizenkét tagból kellene ál­lam , kiket Önök fognának évenkinti közgyűléskor választani, ’s mivel kívánatos, miszerint e’ választmányban lassankint lehető­ségig legnagyobb ügyismeret öszpontosuljon, tehát czélszerűnek tartottuk, hogy valahányszor igazgató kilép, vagy nem válasz­­tatik meg ismét, az lássint tagjává legyen e’ választmánynak; ’s továbbá, hogy a’ választmány saját köréből két tagot választhas­son , kiknek joguk legyen az igazgatósági ülésekben megjelenni rendesen, ámbár szavazhatás nélkül. Végre, azt hittük, hogy ez uj intézet a’ mai gyűlés egyszerű határzatából életbe léphet, és számára az általán­os határzatok, czélok, jogok és kötelességek röviden megállapíthatók. E’ czélból köv. határzathozást ajánlunk önöknek. 1) A’ közgyűlés évenkint 12 tagú választmányt nevez ki. 2) E’ választmány, mint képviselője a’ részvényeseknek év’ folytában a’ társaság’ érdekei felett őrködni fog ’s figyelemmel kisérendi az ügyek’ folyamát. 3) Ez okból köréből két tagot vá­lasztana, kik az igazgatóság’ rendes ülésein, szavazásjog nélkül, jelen lehetnek. 4} Minden kilépő igazgató azonnal tagja leend e’ választmánynak. 5} E’ választmány évenkint 4 rendes ülést tar­tana, rendkívülit pedig, valahányszor azt egyik tagja vagy az igazgatóság kívánni fogja. 63 A’ választmánynak joga van az igazgatóságtól minden szükségesnek vélt föl világítást kérni, azokra megjegyzéseket ’s indítványokat tenni, és rendkívüli közgyűlés összehivatását követelni. 73 Ellenben a’ rendes évi közgyűlésnek köteles egyik tagja által számolni egész évi munkálkodásb­ól. 83 A’ választmány elnökét tartozik kinevezni, kihez mint közlönyé­hez, minden kérdés ’s fölszólilás utasítandó, mind a’ részvénye­sek mind az igazgatóság résziről. 93 A’ hozandó végzések kö­telező erejére megkivántatik, hogy legalább nyolcz tag legyen jelen. 103 Minden választmányi tag szavazattal bíró részvényes legyen. — Záradékul még azon indítványt tesszük Önöknek, hogy alapszabályunk 23 ik czikkje, melly a’ közgyűlési elnök minden­kor megválasztását tárgyazza, ismét foganatba helyeztessék, azon egy módosítással, miszerint ezen elnök nem kor, hanem vá­lasztás által határoztassék meg.“ Ausztria, misdarab’ eljátszása e’ vagy ama’ Concettben , mellyel valamelly kis virtuóz, 5—6 holnapi betanulás után a’ közönség előtt elját­szik , meg nem vakít, ’s azért is nem valami nagy’ hallására ké­szültem, midőn a’ hirdető czédulán olvastam, hogy a’ 10 eszten­dős Filtsch játszand. Uraim! de Filtsch nem kezdő genie Játszá­sa a’ 10 évet el nem árulja, és ha egy olasz fal megett játszott volna, nagy vitára adott volna alkalmat, az a’ kérdés támadván, valljon kijátszik? Filtsch érzi a’ mit játszik ’s azt érti is, előadá­sa tökéletes, a’ tiszta és a’ hatos árnyékról, melly az előadást olly remekké teszi, soha meg nem felejtkezik. Méltó köszönetet ér­demel azon magyar dáma, ki nem­ kis költséggel ezen kis ha­zánkfiát a’ legelső itteni mesterek által muzsika műdorossá ké­­pezteti; adjon a’ Mindenható neki állandó egészséget ’s hosszú életet, hogy kedves növendéke győzedelmeit, mellyek bizonyo­sak , örömmel elérhesse. A’ színházak egy pár hete, élénkebb mozgalmat mutatnak; az udvari színházban köztetszéssel fogad­tatott Halm’ „Király és paraszt“ színműve; valahányszor adatik, tömve van. Múlt levelemben megígértem, hogy Bäuerle’ legújabb darabjáról is teendek említést; de csak azt irom, hogy ezen ve­­teranus izó bátran követhette volna Rossini’ példáját, ki félvén a’ kritikától, uj operát nem ir­, ’s szerzett babérkoszorúin nyugszik. A’ mi a’ hírlapokat illeti, barátom! örömmel mondom, ebbe sok­kal fenébb állunk; a’ bécsiek, nem szólok a’ politicus újságok­ról , lankadtak ’s nagyon silányok, 's csak Saphir vidítja fel né­ha az olvasó közönséget munkáival, mellyek azonban elég ritkák. — A’ mi a’ társas életet illeti, ez a’ böjtben majd élénkebb, mint a’ farsangban; több házak vannak, mellyekben a’ jour fiú heten­­kint összegyűjti az ismerősöket; magyarjaink (értem a’ fiatalsá­­got) nagy szerepet játszanak ezekben, és a’ bécsieket, kik a’ komoly részvétlenség’ typusából olly nehezen vánszorognak ki, vidám szelleműkkel nagyon is megelőzik; és ez nem csak olly házakban történik, a’ hol a’ házi gazda magyar, hanem minden (a’ szó’ legmélyebb értelmében a bécsi családban is, a’ magyar Önti a’ társaságba az igazi vidámságot. — Több hetekig mulatott köztünk, a’ külföldön is ismeretes kedves hazánkfia, Pulszky Ferencz, és e’ napokban folytatja tovább útját Bajor, Szász és Würtenberg országokba; szép és hathatós elme tehetségeit ha­zánk’ hiányai’ orvoslására bővítendő; hozza őt a’ jó Isten nem sokára vissza hazánkba, hogy bölcs tapasztalást azon országos választmánnyal közölhesse, mellynek ő egy ragyogó csillaga, Polgár­dy. Azon tudósítás, mel­y el Pickens ur, a’ külügyi biztosság’ nevé­ben , mellyre Fox ur angol követ ’s Forsyth ur, amerikai külügyi statustitoknok közti levelezés bízatott, MLeod ur ismeretes ese­téről véleményt adandó — az egys. státusbeli képviseleti ház’ febr. 13ai ülésében felolvasott, ’s mellyben a’ felnevezett eset igen terje­delmesen ’s egészen az uj-yorki hatóságok’ részére, mellyek M­eod urat befogaták ’s pörbe idézék, adatik elő, Anglia ellen nagyon szenvedélyes hangon van szerkesztve, ’s egyéb sérel­meket is felhoz, mint a’ már több év óta ki nem egyenlített ha­tárkérdést, az egyesült statusokbeli hajóknak az afrikai partokon a rabszolgakereskedés gyanúja miatti megmotozását ’s elfoglalását ’stb., ’s Anglia’ hatalmának, melly az egész földterületre kiter­jed, ’s a’ többi nemzetekre nézve fenyegető alakot vett fel ma­gára — emphaticus ábrázolatával végződik. A’ tudósító végül azonban ama’ reményét fejezi ki, hogy minden kérdéses pontok becsülettel ’s barátságosan kiegyenliltetnek, ’s a’ két status kö­zötti jó viszonyok épen fen fognak tartatni. — Ezen oklevél’ fel­olvasására rövid vita támadt, mimellett a’ képviseleti kamra’ több tarjai, névszerint Adams Quincy János, volt elnök, a’ tudósítás ellen helytelenítő kifejezésekkel élt, mellynek nyomtatása mind a’ mellett, az illető oklevelek’ hozzámellékelése nélkül, 103 szó­val 68 szó ellen elhatároztatott. — Pickens urnak e’ tudósítása, melly Londonban nagy benyomást okozott, az angol felsőház’ mart. 8kai ülésében szóba hozatott. Mountcashel gróf hozá fel a’ tárgyat, ’s kétséget nyilatkoztaté ki az oklevél’ valódisága fe­lett, melly lehet, hogy börzenyerészkedés’ czéljául találtatott fel. Nem hiheti, úgy mond, hogy az amerikaiak saját érdekeik iránt vakok legyenek, ’s illy oklevelet a’ világba szétküldjenek. Ha csakugyan valódi, úgy az amerikaiaknak feledniük kelle pénz­ügyök’ rongált állapotját — el kelle feledniük, hogy statusokban három millió néger kész háború’ esetében Anglia’ pártját fogni — feledniök kelle az indiaiak’ nagy tömegét, kik általok az ország’ belsejébe űzettek ’s készek első alkalommal ismét megjelenni ’s a’ rajtok elkövetett igaztalanságot megboszulni. Feledniök kelle a’ canadaikat, kik e felsége’ legloyálisabb alattvalói közé tar­toznak. Hihetik e, hogy, azon esetben, ha boszusokat töltenék a’ jelenleg kezeik közt levő áldozatokon, a’ canadaiak nem vol­nának készek azok’ halálait ezer után visszatorolni? Képzelhetik e, hogy nem kerithetnének hatalmukba az egyesült statusok’ kor­mánya alatt levő egyetlen élő egyedet? Feledik e az épen szá­mos seregünket, melly szerencsére jelenleg éjszakamerikai gyar­matunkban van, ’s azon nevezetes tengeri hatalmat, melly rövid idő alatt ellenök kiállittatandik. Azt hiszi­­Mountcashert, hogy ha mindezt fontolóra veszik, állálandják, hogy Angliávali ellensé­geskedések mellett jóval többet veszthetnek mint nyerhetnek, ’s ezért az oklevél’ valódiságáról meg nem győződhetik. Mindaz­­által a’ közönségre olly nagy benyomást tön, hogy feljogosítva érzi magát a’ nemes viscountot (Melbourne) kérdeni, valljon a’ kormány vett e eziránt valamelly hivatalos jelentést, ’s valljon ezen példátlan oklevelet hivatalosnak tartja e vagy nem? — Melbourne lord azt válaszold, hogy ő valóban nem képes egyéb választ adni, mint hogy tudomása után ő felsége’ kormánya az egyesült státusokban levő követünktől semmi sürgönyöket nem vett; ő azonban tart tőle, hogy azon forma után, mellyben a’ tudósítás szerkesztve van, valódiságáról kétség­ben nem foroghat. London, mart. 7. Az alsóház’ mart. 5kei ülésében a’ se­­regbudget’ előterjesztése’ alkalmával támadt vitánál Hinne ur, közönségesen ismert takarékrendszerénél fogva, a’ hadminister által kívánt seregmennyiség’ megkevesbítése mellett nyilatkozott, míg Sir Th. Ilardinge azon kívánatot fejezé ki, hogy 5000 em­berrel még több indítványoztassék, főleg azon okból, hogy ezek az országon kívül szolgáló ezredeknek a’ szükséges könnyebb­séget megszerezhessék. — Mindkettőnek Russell lord válaszolt. Szerinte szükségtelen a’ jelen sereg állapot’ szaporítása. (Haljuk, halljuk 13­5 a’ nélkül hogy az országnak utóbbi években külföldi fagybritannia.

Next