Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-06-10 / 46. szám

46. szám. A’ Timök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hirek’, mindennemű statisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavizállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb köz­lésével ; — a’ Imám adunk terjedelmest political ’s rokon tu­dom­ányu értekezésekkel, a’ kis futár lite­ratúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek’ , találmányok’ és intézetek’ ismertetésé­vel foglalkoznak főképen. HÍRNÖK. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József« Junius 10. I8 41. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtö­kön. Kelévi előfizetés Pozsonyban házh­ozhordás­sal 4 p. sz., postán boritokkal 4 fr. 34 kr. Előfizet­hetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál , sétatéren 749. sz. a., Pesten Weber Józsefnél a’ Tudakozó­­intézetben, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatunk. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentet beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország és Erdély. Megtiszteltetés; kinevezések; halálozások ; pozsonyi ünnepélyek; E*** elmélkedései a’ statisz­a és nevelés hatásáról; csallóközi kath. lelkészek gyűlése; Gömör és Bereg megyék határozatai; nógrádi czáfolat a’gyorsíró-intézet ügyében; Ná­dor 0 Fensége ismét Budán; hálanyilatkozat a’ pesti vakok intézete részéről; Libay remekműve; pesti vizgyógy- és edző-intézet; Ki­rály és Királyné 0 Felségük ’s Nádornénk és Ferencz­ Károly Fő­­herczeg Ő Fenségük adakozásai Fiuméban. Ausztria. Uralkodó Királynénk Ő Felsége ismét Modenában; bécs-győri vasút. Nagy­­britannia. Peel Robert bizalmatlansági indítványa­­ szőnyegre ho­­zalik. Francziaország. Darmes halálraitéltetése és kivégeztetése. Spanyolország. Az uj ministerium programmja ; oppositio kelet­keztek ministerium ellen. Oroszország. Szabad hajózás a’Pru­­thon. Elegy. Hirdetések. Magyarország és­­Erdély. Ő cs. ’s apost. kir. Felsége Zsadányi és Török-Szent- Miklósi Almásy Móricz grófot, a’ pesti első-birósági Váltó-Tör­vényszék elnöklő biráját, udvari tanácsos czímmel méltóztatott legkegyelmesebben feldíszíteni. (Priv. tudj A’ am. magyar kir. udv. Kamara az ó-budai kor. uroda­­lomban Lechner Ferencz bogdányi erdészt saját kérelmére ha­sonló rangban Budakeszire tette át, helyébe pedig bogdányi er­désszé Kremszner Ferdinánd budai erdőfőfelügyelő-tisztségi já­rulnékot alkalmazó. Vámos-Családon a’ szombathelyi egyházi megyéhez tartozó helységben f. évi május 8-kán jobb életre szenderült a. t. Szalay Mihály plébános és kerületi alesperes. Bibanco Julius Emmanuel, ki Pesten a’ kereskedési iskolát alapította, ’s az ahhoz megkivántaló tanulmányokat 12 év lefolyá­sa alatt jeles tehetséggel tanította, több kiadott munkáival sike­­resitette, jun. 1 jén a’ szentségek ájtalos felvétele után jobb életre szenderült, virágzó élte­tidik évében. — May József kir. táblai ügyvéd, munkás életének 42 ik évében, ugyan az nap örök nyu­galomra szenderült. *f* * Pozsony, jun. 8. Múltkor csak szomorú tárgyakról írhattam, most pedig csak örömről és ünnepélyekről irok. Ugyanis tegnapelőtt délután valahára megeredtek az égnek csatornái, ál­dásos italt csorgatván a’ rég szomjúhozó földnek ’s a’ már átétt természetbe­ni életet öntvén, melly millióknak bő táplálatot ígérve minden jámbor lelket ama magasztos érzéssel tölte el: „Te ben­ned bíznak, Uram, mindeneknek szemeit. A’ lassú szép eső azóta éjjelnappal folydogált ma délig. — Ugyancsak tegnapelőtt ülte a’ Sz. Háromság temploma ez évi ünnepét, melly egyszersmind a’ pozsonyi polgár-vadászok osztályának ’s az e’ templomhoz tarto­zó temetési egyesületnek évünnepe szokott lenni; sz. Kremlicska kanonok-apát ’s városi plébános lattá a’ nagyszertartásos isten­tiszteletet, szívemelő zene kíséretével, mialatt a’ templomon kí­vül a’ polgár-vadászok tevék ötszöri tisztelgő tüzelésűket taracz­­kok durrogási közt; az épületes egyházi beszédet a’ templom lelkésze­nt. Czambert János tartotta. Offertorium alatt igen dicsé­retes jótékonyságnak valánk tanúi; t. i. az e’ temtiplomban létező olvasó-ájtatosság buzgó egyesülete körüljárván a’ nagyoltárt 201­0 forintot rakott oltárra az elébbi napon táz által károsult dévényi­eknek; a’ sekrestyébe pedig fehér- ’s egyébnemű ruhát hordott rakásra ugyanazoknak, mielőtt már a’ tűzveszély napján ezen egyesület némelly tagjai pénzt, eleséget, öltözetet és agyi ruhát küldöttek Dévénybe. Az ünnepet befejezte a’ polgár-vadászok osztályának a’ városi mulatóteremben 200 személyre terített esti asztala, mellynél a’ nemes Várostanácsot és saját agg társait Ca’ mint ezt a’ kivilágított átlátszó felírás mutatát megtisztelve, a’ leghöbb egyetértő viszonszeretetnek számos „éljen“ felkiáltásai közt ürültek a’ vidámság poharai. — A’ városi kórház 200 egye­­dét Pünkösd és Felséges Királyunk Neve ünnepén a’ felügyelő biztosság (Lazareth-Administrations-Commission), másnap pedig Burián és Iringer kereskedő urak vendégelték meg, mi sz. Há­romság vasárnapján több jótévének bőkezűsége által ismételtetést, midőn a’ felügyelő biztosság minden betegnek fejenkint tiz p.­krajezárt ajándékozott, Dsida János kereskedő pedig dohánnyal és burnóttal látá el a’ kórháziakat. Ez alkalommal nem mulaszt­hatni el ez intézet mostani állását érdemelt elismeréssel nem ma­gasztalni; azon fénypontot érte már el, honnan csak áldás árad­hat a’ szenvedő emberiségre. Sajnos azonban, hogy lehető ha­tásköréhez segédeszközei koránt sem szabvák, ’s hogy sok kó­borló, az emberiséges ápolás által oda csábítva, az intézet jólle­­vőségével visszaél; minek bizonysága az, hogy az évnek leg­­egészségesb hónnapjaiban 200 at is meghalad a’ valódi és színlett betegek száma. A’ kórházi felügyelőség tán hathatósb szerekhez is nyúlhatna, ne hogy illyetén visszaélés miatt a’ valóságos szen­vedők ez intézetnek dicséretre méltó ápolását a’ hely szűke miatt nélkülözni kénytelenüllessenek. — Tegnapelőtt délutáni 4 órakor tartotta a’ helybeli ágost. evang. lyceumban a’ 36 év óta fenálló magyar tanuló társaság évenkint megülni szokott örömünnepét. Melly alkalommal 55 tagja közül következő 21: Domanovszky Endre: „Haladunk“, Kobzán István: „Bánk bán“, Esztergán­y Mi­hál: „A’ nemle átka“, ifj. Ujházy Lajos: „A’ rom leánya“, Dömök Elek: „Tűnődés“, Turcsányi József: „A’ bujdosó“, Pósch Lajos: „Mátyás király“, Dobronovszky Károly: „Kis Iyárd­“, Mikolay Ferencz: „Ábránd és való“, Szeberényi Lajos: „A’ szabadság bajnoka“, Cseh­üs Lajos: „Gradius fájdalma“, Pethrych János: „A’ sir őre , Scultéty Ede: „Napoleon“, Szikra Ferencz: „Első Lajos“, Babb­ath Károly: „A’jóslat“, Valentinyi János: „Hunyady Szerviában­“, Büky György: „Ideám“, Görgey István: „Forgách Iván“, Nagy Imre: „1741“, id. Ujházy Lajos: „Kettős áldozat“, Masznyik János: „Kert“ czimü nagyobb részint kötött beszédben írott munkáikat szavalák. A’ sürü eső daczára, a’ hallgatóság egészen meglölté a’ könyvtári teremet. Azt lehetne ez ünnepély­ről megjegyezni, hogy a’ tárgyakra nézve bizonyos egyforma komolyság bélyegzé a’ dolgozatokat, minden a’ szépnemet leg­inkább gyönyörködtető vidorság híjával, de ez nem lévén a’ ta­gok hibája, könnyen menthető. — Hasonló ünnepélynek valának az ág. evangelicusok nehány nap előtt is tanúi. F. h. okán hal­laták az oskolai jótéteményekben részvevő tanulók az elöljáróság és más urakból álló hallgatóság előtt hálás szózataikat magyar, német, latin és tót nyelven részint kötött, részint kötetlen beszé­dekben jótevőik iránt. Pozsony, jun. 8. Angliából jövő tudósítások szerint Li­verpool, Manchester, Canterbury, Dover, Portsmouth, Leice­ster, Birmingham, Stroud ’s egyéb városokban számosan láto­gatott gyűlések tartatnak a’ ministerium értelmében; az ország hangulatja a’ whigek részére kedvezőnek, ’s a’ tory párt ellen a’ közvélemény ellenszegülve látszik lenni. Az angol hírlapok telvék statisticai értekezésekkel és mutató jegyzékekkel, mellyek többnyire hiteles kútfőkre építvék. Általában Angliában egy ma­gasabb statistica becse elismertetik, mert meg vannak győződve, hogy a’ vétségek lajstroma után az erkölcsi állapotok bajára, a’ be és kivitel változékonyságából az ipar növekedésére vagy alábbszállásra vagy a’ fényűzés növekedésére lehet következtetni. A’ statistica kiképződése Angliában már is tömérdek jól jőn, még több résztól megóvott, ’s a’ nemzetnek anyagi vonásánál fogva jövendőre is nevezetes befolyással leend. Mi nagy általjában véve valamelly alapos statistica hatása, bebizonyitá legközelebb Dupin „Francziaország statisticája“ által. Ez az ultrapártot a’ Bourbonok idejében leverte, ’s már akkor kimutatta, hogy az öszpontosítás megszüntetése Francziaországra nézve a’ legnagyobb ’s legszor­­gosb szükség, bármilly kellemetlenül is essék némelly magasb hivatalnokoknak. Ez egyébként megint egyike vala azon esetek­nek, mond.Francziaország egyik kitünőbb publicistája, midőn független írók nyomozásai tovább vezettek, mint a’ puszta hiva­talbeli gyakorlat, ’s midőn ezek kénytelenek voltak magokat amazok művei után intézni. Igen óhajtható, hogy minden sta­tusban irók egyesülete képeztetnék, melly egy jól intézett sta­­tistico-topographiai hivatalt állítana fel. Minden megyének vagy kerületnek kellene különös osztályzattal bírnia, hol egyenlő szám­zás mellett minden adatok egyes lapokon betétetnének, a’ leg­újabb állapotot együtt elömutatandók. A’ régibb adatok össze­hasonlítás végett külön szoroztatnának. Illy hivatal a’ nemzet ön­­ismerését ’s öntudatát hozná létre, ’s a’ helybeli hivatalnokok és lelkészek közbenjárása által könnyen eszközölhető volna. Mialatt most igen gyakran fordul elő, hogy a’ népélet legegyszerűbb elemei felett még nagy homály uralkodik, ’s még azoktól is, kiknek kötelességekben állna az ország benső viszonyai felől szoros tudomást szerezni, ezek utáni kérdezősködésre csak felü­­leges válaszokat, általán­os mondatokat nyerhetni, vagy pedig épen ama szomorú vallomást, hogy arról mit sem tudnak. C íme ismét minden ország hiányos nevelési és oktatási módszerének gyümölcse. Hannibal táborozásait a’ tanítvány úgy elősorolja, mitha maga is jelen volt volna azokon, de a’ hazai seregnek el­helyezése ’s táplálása tökéletes békében teljesen ismeretlen elötte; azt is bizonyosan tudja, mi hibája van Ausztrália mappájának, de bizonyosan nem ismeri azon erdő környezetét, mellynek ke­rületében lakik. Illy tanítványokból lesznek aztán a’ hivatalno­kok, ’s nem csodálhatni, hogy hivatásukra nem alkalmatosak, mert tömérdek dolgokat csak félig meddig tanultak, épen csak annyit, mi felett eleget fecseghetnek, de hivatásuk legszüksé­­gesbjeit ritkán tudják. Mindez azonban remélhetőleg máskép le­end; mert máris sokaknál lelki gyöngeségök érzete fölébredt, melly felüleges és pedáns nevelést szült, ’s tehetlenségök tudo­mása minden olly dolgoknál, hol a’ cselekvés fontosabb a’ fe­csegésnél, feltámad; nemzeti büszkeség, czélszerűs journalistica ’s a’ sokszorított és gyorsabb közlekedés általi súrlódás meg­teszik a’ magokét. Ezentúl a’ gyakorlati élet fog mind inkább szem elött tartatni, ’s mindenekelőtt az ifjúság testében is ne­veltetni fog, melly eddigelé a’ pedáns iskolai módszer következté­ben olly annyira elhanyagoltatott, hogy tizenhétéves ifjakat szem­üveggel láthatni, kik az idő legcsekélyebb változásánál reom­a­­ti­us görcsökről panaszkodnak, de e’ mellett mindig Spartáról és Romáról beszélnek. A’ jellem kifejtésére és nevelésére is ed­dig kevés gond fordittatott; jutalmazás volt az egyedüli indító­­eszköz, melly használtatott; önzés és hiúság már a’ gyermekbe belé csepegtetett; a’ character erösbitésére semmi gond nem fordíttatott, mire Segur igen jól jegyzi meg: „Miután lelkünk fiatalsága az iskolákban elenyészik, characterünk a’ sorsnak vettetik oda.“ Általában a’ nevelésben eddigelé igen sokat mes­­terségeskedtek, ’s igen keveset néztek a’ legközelebbire,’s szük­ségesre, mi mellett épen a’ legnemesebb természetek legbizo­nyosabban hamisíttattak ’s rontattak meg, miután a’ tanítók sem felfogni sem vezérelni nem voltak képesek. E’ körülmé­nyeknek tulajdoníthatandó a’ korunkban uralkodó characterte­­lenség, melly Francziaországban különösen feltünöleg mutatko­zik. De mint mondánk, reméljük, hogy minden meg fog vál­tozni. Ekkor a’ nagyobb osztályúak gúnyos fagyossága, ’s a’ középosztály csekélyes irigysége minden magasabban álló iránt bizonyosan meg fog szűnni. E***­­~ Y. Somorja, máj. 27-én ülte itt a’ csallóközi felső ke­rület kath. lelkészsége minden félévben tartatni szokott gyűlését, mellynek vitatás alá vont nevezeteseb tárgyai most ezek voltak: 1) A’ mesterek­ és segédeiknek (a’ praeceptoroknak) nyomasztó helyeztetésük ’s a’ falusi (triviális) iskolák hiányai. Azon figye­lemre méltó kérdés, minő czélirányos intézkedésekkel lehetne a’ mesterek- és segédjeiken ’s az iskolákon segíteni? már a’ mult novemberi gyűlésen megpendítetett és köz egyezéssel határozatta jön, hogy minden egyed, a’segéd lelkészeket is ideértve, a’ főn említett határnapig véleményét írásban felterjeszteni tartoz­zék. Több szép és alapos elveken épült értekezések közt kitűnő volt V. (arjú) A. (ndrás) kerületi jegyzőé, kinek tapasztalásból merített észrevételei, különösen a’ javítási módok és eszközök fejtegetése, a’ hibák és hiányok felfedezése és ezeknek orvoslá­sához megkivántaló szerek kimutatása, köztetszéssel pártoltattak és az egyházi elöljáróságnak felterjesztetni rendeltettek. Remél­hetni, hogy illy érdekes, közfigyelemre méltó tárgyat a’ kér. jegy­ző ur Századunk hasábjaiba beiktattatni el nem mulasztja. ( 2) Tanácskozás alá vétetett T. J. értekezése a’ nyugalmazott (eme­ritus) lelkészek sorsáról, különösen érseki megyénkre nézve, nagy figyelemre ébresztette az összeült koronát (Coronam fi­atu­rum). Erről talán más alkalommal. — 3) A’ himlő oltásról, melly május derekán kezdődött, magasztaló szót emelnem épen nem lehet. Gömör megye legközelebbi gyűlésének végzései (az előb­bi számunkban említetteken kívül). E’ megyei levelező előadása szerint, következők a’ nevezetesebbek: 1) A’ nm. k. h-tanács 6 heti oktatást újólag meghagyja. Okai: „a’ vallás tárgyábani or­szágos vitatások törvénnyé nem váltak, és igy kötelező erejök nincs, a’ kir. rendeletek pedig kötelező erejöket mindaddig meg­tartják , mig uj törvény által más határozat létesülend, és hogy ezt 1790 óta e’ megye is minden ellenmondás nélkül fo­ganatosította , az ország több törvényhatóságai pedig jelenleg is pontosan teljesítik.“— Azon elv, miszerint az országos vitatások, mielőtt törvénnyé váltak, erőnélkülieknek, a’ kir. rendeletek pe­dig — szinte törvénybe iktatásuk előtt — kötelező erejüeknek nyilványíttatnak, feltüntetvén, azt hallgatással nem mellőzheték el a’ megyei Rt., mikép az országos — nemcsak vitatásokat, de — határozatokat is törvény gyanánt ők sem tekintik ugyan, de midőn ezek egyedül a’ már létező törvény világos rendelete elle­nében gyakorlatba vett visszaélések megszüntetését czélozzák, azoknak kötelezző erejét nem tagadhatni; — ennélfogva újólag felírni határoztatok­, hogy a’ Kir. törvényes nézeteikhez ragasz­kodnak. — 2) Hasonló határozatunk van a’ nm. h-tanácsnak azon intézményére nézve, melly egy evang. férjnek cath. nejével házasság előtt nemzett, de a’ házzasság által törvényesített fi­­gyermekeinek cath. hitbeni neveltetését parancsolja. — 3) Ugyan a’ nm. h-tanács télutó 12-kén hozott azon végzésünknek,— mi­szerint a’ vegyes házasságok akadályozása eseteiben az 1647. 14 szabta utat alkalmazni elhatároztuk — a’ dolog épségbeni hagyása mellett — vezérokai ’s körülményei felöl felvilágosítást kíván. Mielőtt ennek eleget tehehetnénk, a’ nm.­h-tanácsot megkérjük az iránt, hogy az ezt feljelentett rozsnyói káptalannak panaszlevelét az 1805. 5 értelmében velünk közölni méltóztassék. Egyébiránt — ámbár az érdeklett végzésünk után közbejött ese­tek következtében két lelkésznek perbefogatása iránt tavaszelő 10-kén hozott végzésünk óta ezen intézmény megérkeztéig (első alispánunk hivatalos előadása szerint tavaszhó 23-kaig) főköz­­ügyészünk azon két lelkészt még be nem idéztette, első alispá­nunk pedig annak megérkeztével, az idézéseket jelen gyűlésün­kig függőben hagyatta (miből­­kevéssé kevesebb vitatkozások ke­letkeztek) , a’ törvény egyenes ösvényén hozott határozatunkhoz továbbá is ragaszkodván, de egyébiránt is utóbbi végzésünk ezen intézményben különben sem érdekeltetlen, annak sükerbe vételét újólag elrendeltük.( 4) A’közadó kezelése ’s behajtása módjára nézve a’ nm.­h-tanács az adózók keresetmódját ’s alkalmát ren­deli szem előtt tartatni, miszerint az h­avonkint mindig olly időben szedessék be, midőn az adózók kész­pénzhez jutottak — „a’ma­kacs adósok ellen katonai hatalomkar is alkalmaztatván.“ — E’ tárgybani intézkedéseink mellett ezen meghagyás maguk alkal­mazása végett illető tisztviselőinknek kiadatott. — 5) Klenócz helységnek 1 jobbágyi tartozásaira nézve földesuraival kötött „ide­­igleni“ kötésére azon észrevételt teszi a’ nagymélt. helytartó-ta­nács, hogy miután az úrbéri törvény szerint: a’ házbér 1 frlot, kilenczed 4 frlot, 51 igás munka 20 krral 17 fit 20 krt., hosz­­szu fuvar helyett 2 igás munka 40 krt., 1 öl fa behozatala szinte 40 krt., és igy egy jobbágytelek megváltási ára 23 írt. 40 krt. tenne: ezen szerződésben kikötött 24 frt. váltság az úrbéri tar­tozásoknál 20 kral terhesebb, annálfogva azon felesleget kiegyen­lítetni rendeli. Az illetőkkel közöltetni rendeltetett. Egyébiránt a’ nm. helytartó-tanácsnak ezen elve — miután az úrbéri törvény az igásmunkáknak 20, a’gyalogmunkáknak 10 krral lehető meg­váltását egyedül azon esetben rendeli, midőn azokat a’ földesúr haszonbérbe akarná adni, de úri tartozások megváltási árát sehol meg nem határozza, — annál kevésbé találtatott elfogadhatónak, mivel a’ vonó munka és kilenczed a’ helybeli körülményekhez képest különböző lévén, ha igy meghatároztatnék — illetőleg le­szállíttatnék — a’ földesurak az úrbéri tartozásoknak inkább ter­mészetbeni követeléséhez ragaszkodnának, ’s igy nemcsak az ideigleni, de az örökös megváltások is —­ a’ törvény mostani ál­lásában — nehezítetnének. — Tavaszelő 8-káról kelt fölterjesz­tésünkre nm. h-tanács válaszolja, mikép ő felsége az utan kiál­lítandó fiatal hadsereget a’ tél zordonságától megkiméllelni kíván­ván, annak az idő lágyultáig az országbani mulatása ideje alatt, hadi kincstárbéli tartását megengedte , ’s a’ termesztményeket számára folyó áron szereztetni rendelte; adózóinktól a’ szállás terhén kívül —a’ mi szinte meg fog téríttetni —semmi sem köve­­teltethetvén. Tudomásul vettük, egyszersmind egy tb. indítvá­nyára, az nm­h-tanácshoz felírást határoztunk az iránt, hogy miután

Next