Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-05-24 / 41. szám
41. szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politikai hírek’, mindennemű statistikai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével ; — a’ Századunk terjedelmesb politicai és rokon tudománya értekezésekkel, a’ kis futár literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’ , találmányok’ és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. HÍRNÖK Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. május H*. 1891. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál , sétatéren 749. sz. a., Pesten Wéber Józsefnél a’ Tudakozón intézetben, kinél a’ hirdetmények é s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Binden nem-hivatalos leveleknek Vérmentes beküldetése kéretik. Tartalom. Magyarország és Erdély. Nemességre emeltetés. Királyunk Ő Felsége jótékonysága Ráczkevi családi uradalomban; a’ legközelebb történt pesti csendzavarról nyomozó-biztossági adatok; Bihar megye tisztújító székének további eredménye ; Szabolcs és Hont megyei közgyűlések nevezetes határozatai; Krassó megyének a panszlavismusra hozott végzése ; Kun József Veszprém megyei helyettesített alispány; nógrádi levél ’s mosonyi viszonyzáfolat a’ gyorsirási intézet tárgyában; a’ Temes folyó és Béga csatorna. Ausztria. Ő Felsége Schönbrunnba költözött; bécsi lóverseny. Nagybritannia. A’ királyné Londonba visszajött a’ minister crisis miatt; felsőházi vitatkozások a’ gabonatörvény felett. Francziaország. Krisztina királyné ismét Párisban; Paulai Ferencz spanyol kir. herczeg idősb lányának elszöktetése; a’ Darmes ügyébeni előnyomozás eredménye. Poroszország. Spanyolország. Espartero egyedüli kormányzó. Oroszország. Törökország. Kis futár. A sebészi rend Pest megye előtt nem honoratior. Hirdetések: M Magyarország ésErdély. Öcs. ’s apost. kir. Felsége Sziller Ferencz orvostanárt magyar nemességre emelni ’s nevének Szilley re változtatását megengedni legkegyelmesebben méltóztatott.lláczkevi május 10kén. Nem lesz ismeretlen a’ hű magyar nemzet előtt, hogy ő cs. kir. Fels. leghegy. Urunk az emberiség legszentebb érdekét a’ jobb népnevelést mindenkor fejdelmi szivén hordozván, már uralkodása első évében, Magyarországban nemzeti iskolakönyvek vásárlásira esztendőnkint hat száz pengő forintot rendelni méltoztatott a’ kir. kincstárból a’ szegényebb sorsú iskola-növendékek számára. De azonkívül a’ fens. cs. kir. Nemzetséghez tartozó Ráczkevi uradalomban a’ szegényebb sorsú tanuló gyermekek közt kiosztandó iskolakönyvekre, minden valláskülönbség nélkül, f. év kezdetén száz pengő forintot magánypénztárából kegyeskedett ajándékozni. E’ cs. kir. kegyelmet Árpád szigete hű lakosi mélységes jobbágyi tisztelettel ’s legforróbb hálával nyilványitják, tudván’s mélyen érezvén, hogy ők mint honfiak és uradalmi alattvalók kettős tisztelettel ’s hálával tartoznak e cs. k. Felségének, ki rajok árasztott számtalan jólétei mellett, gyermekeik jobb neveltethelésükről is atyailag gondoskodni méttóztatik Horváth Fer. pleb. ’s alesperes. A’ máj. ikei pesti csendzavarásról a’ Pesti Hírlap Vezérczikkjében maga Kossuth L. ur, ki szinte tagja az e’ tárgybani nyomozó biztosságnak, felvilágositólag ezeket írja: „Lapjaink 37-ik számában közölve volt a’ szomorú eset, melly május 7k én estve, stílét döféssel kezdődvén, a’ közbátorság megháboritására ment által, ’s békés polgárok sérülése után kiszámithatlan szerencsétlenséggel végződhetett, hacsak a’ keletkező vihar meg nem törik az ezernyi tömeg ’s különösen az ifjúság jogszerűségén , melly még fölingerült indulatok közepette is tudott parancsolni a’ kétszer meleg vér forradalmának, ’s kezességül vévé a’ helybeli katonai parancsnok fogadását, ’s kezességül vévé a’ Pest vármegye nevében lekötött szót, hogy a’ bűn büntetlen nem maradand, ’s e’ kezességnél a’zúdult kebleket békével haza oszlató. — Személyünk sokkal csekélyebb, mintsem szavunk — magában — súllyal bírhatna, de én, ki ezeket irom, Pest vármegye parancsából a’ nyomozó bizottság tagja vagyok; egyike vagyok azoknak, kiket a’ megyének megtisztelő bizodalma gonddal lenni parancsolt, hogy a’lekötött szó férfiasan beváltva legyen ; és e’ helyzet nyújt talán némi nyomadékot különben súlytalan szózatomnak, ha meggyőződésemet nyíltan kimondom, hogy a’közönség, nemes bizalmában, csalatkozni bizonnyal nem fóg.— A’ közönség megnyugtatása ’s a’ kétkedő balhiedelmek által táplált ingerültség eloszlatása tekintetéből, nem késem annyit közölni, mennyit becsület, hivatalom kötelessége és azon tekintet, hogy én nem lévén a’ dolog bírája, csak magánymeggyőződést táplálhatok, de ítéletet nem mondhatok, egy részben megengednek, más részben parancsolnak. Mindenekelőtt becsület, igazság és méltányosság köteleznek nyilványos vallást tenni, hogy a’ katonai hatóság részéről a’ nyomozásban részt vett tábornok és többi tiszt urak nem csak semmitől nem vonakodtak, mit a’ törvény ’s igazság érdeke kívánt; de sőt egész munkálatunk alatt azon vezérelvet követték, hogy a’ legnagyobb készséggel, mondhatók megelőző készséggel, mindent megtegyenek, mit a’ polgári hatóságok küldöttjei a’ valóság kinyomozására szükségesnek véltek. Ezen nyilványos elismeréssel a’ becsületnek tartozánk. — A’ tény magában eléggé szomorú, ’s nincs nagyításra szükség, de mivel a’ hírnek természetében van, hogy lávakint rohanva nő, a’ köznyugalom érdekében kötelességnek véljük kimondani, miképen annak, hogy az őrcsapat, tömegben, parancsszóra kiszögezett szuronnyal Quit gefälltem Bayonnel támadta volna meg a’ népet, tudtunkra nyoma már csak azért sincs, mivel a’ választmány a’ szuronyokat megvizsgálván, meg kellett győződnünk, hogy ha illy fegyverrel tömegben támadtatott volna meg a’ nép, lehetetlen volt volna igen súlyos szuronydöféseknek, tán halálos sebesitésnek is, nem történni; már pedig a’ hány sebesitésnek csak nyomába jöhetett a’ választmány (kivevén a’ bottérrel arczul szurott Vadász urat ’s tán némi más karczolásokat) mind puskaágyülés (Kolbenschlag) volt; szuronydöfésről orvosi bizonyság egyetlenegy sincs.“ Várad-olaszi, máj. 15. F. hó söketül tökéig a’ posta indulásáig megválasztott bumrmegyei kiszviselők névsora köv.; első alispány: Beöthy Ödön; másod alispány: Bernáth József; főjegyző: loperczer Ödön; első aljegyző: Miskolczy Lajos; másod: Komlósy Imre; 3dik aljegyző: Taar Kár.; házi főpénztárak: Hrabovszky Albert; hadi: Werner László; számvevő: Budaházy Ferencz; főügyvéd: Dobozy Mihály; első alügyvéd: Fráter Pál; másod: Nagy Sámuel. Váradi járásbeli fősz. biró: Thurzó János; első alszbirák: Csanády Sándor és Jakabffy Joachim; másod alsz. biró: Beliczay Ferencz.Középponti sz.biró Hankovics György; esküdtek: Servánszky Sándor, Gedeon Ferencz, Szacsvay Imre és Miskolczy István; aladószedö: Szilágyi Imre. Sárréti járásbeli fősz.b. Miskolczy Károly; első alsz.biró: Szilágyi Lajos másod alsz.b. Csapó Lajos ; esküdt: Szentgyörgyi Elek; aladószedö: Budaházy Zsigmond. Érmelléki Járásbeli fősz. b.: Okolicsányi Károly; első alsz. bírák: Kazinczy Vidor és Fényes József; másod alsz.b.: Baranyi Menyhért; eskütt: Végh György; aladószedő: Fényes Dienes. Szalontai Járásbeli fősz. b. Ambrus János; első alsz.birák: Thurzó Ignácz és Sughó József; másod alsz. b. Sisáry Lajos; eskütt: Lestyán Kár.; adószedő: Stepán István. Belényesi járásbeli fősz. b.: Gázsy László; első alsz. b.: Szerdalyi Imre; másod alsz.b.: Onódy Lajos; eskütt: Mág Emánuel; adószedő: Nadányi Ferencz. A’ tisztválasztás f. hó lökétül fogva folyvást tart ’s a’ fizetéses tbirák ’s 9 eskütt még ma (lökén) fognak megválasztatni, (j. r.) N. Kálló, tavaszutó lökén. Évnegyedes közgyülésink f. tavaszutókán vevén kezdetüket, elnök első alispán indítványára, miután a’ három éves megyei hivatalos pálya f. hóenyésztével végre jut, megyénk köztiszt. főispánja a’ tisztujitási határidő-kitűzést ’s azt megelőzőleg a’ tisztujitásokkor történhető féktelenségek korlátozására czélszerűen illeszthető szabályok létesítése végett főispánj ur ő exc. vezérlete alatt tartandó közgyűlés összehívása iránt megkéretni rendeltetett. Megyénk múlt tavaszelői évnegyedes közgyűlésekor a’ vegyes házasságokat tárgyazó főpapi körlevelek folytán kelt ’s nagyobb nyilvánosság végett kinyomatni rendelt vármegyei határozatot ’s felírást a’ debreczeni könyvnyomó intézet felsőbb rendeletekre hivatkozva, könyvizsgálói engedelem nélkül kinyomatni vonakodván,a’ törvényhatóságok által kinyomatni rendelt minden határozat ’s körlevelek vizsgálat nélküli kinyomatásának H. Tanács utjáni eszközlése indítványoztatott; azonban a’ megyei édek a’ könyvvizsgálat’s vizsgálói hivatal törvényességét, minthogy annak törvény ellenisége ellen óvásukat mindenkor meg is tették, el nem ismerve, arról határozatjokban említést mellőzve, a’ H. tanács a’ törvényhatósági határozatok ’s rendeletek szabad kinyomatását gátló minden akadálynak elhárítása iránt kerestetett meg jövendőre, jelenleg különös leírásokkal a’ minapi határozat közhírré tétele már eszközöltetvén. Pestmegyének a’ törvényhatósági érdekest körlevelek két példánybani elkészítése ’s egyiknek postán másiknak magány-alkalommali szétküldetése iránt határoztátóli tudósítás folytán, az illyenemű levelek tova szállíttatása iránt megyénk idei intézkedtek. Szembeötlő vala gyűlésünk folyamán, hogy 10 rendű, részint egész családok, részint egyesek a’ reformata vallásra térhetések eszközlése tárgyában, megyénk különböző vidékeiről tett folyamodások jöttek közgyűlési tárgyaltatásra, mellyek következtében a’ fenálló megyei határozat értelmében munkálkodandó küldöttségek neveztettek. — Megyénkben nagyszámú ujonczcsapatok helyén által, erre nézve igen szembeötlő volt, mikint a’katonai kormányzóságról az átkelési terv szükséges intézkedés végett német szerkezetű táblázatban közöltetett a’ nm. H. tanácscsal, ’s onnan ugyanazon alakban küldetett te. A’ törvény világos rendeletével , melly a’ katonai kormánynak is magyarországi törvényhatóságokkal magyar nyelvem levelezést parancsol, találák ezt összeütközőnek Szabolcs Adei ’s felírást határozának a’ nm. H. tanácshoz, hogy illy törvényellenes levelezést sem elfogadni sem leküldeni ne méltóztassék. Szathmármegyének több korszerű, a’ közjólét ’s nemzeti nagyság emelésbre irányzott tárgynak egy hongyűlési utasítást dolgozó küldöttségre leendő bizatása iránti felszólító levele olvastatván: előhaladásra ezélz, de mindenesetre uj ’s alkotványunk lényegébe vágó 12 pont ’s eszme olly kijelentéssel utasittatott a’ már kinevezve tevő utasításdolgozó küldöttséghez, hogy mielőtt azokhoz határzólag szólnánk, olvassunk, gondolkozzunk ’s vitatkozzunk felettök, ’s illy életerők által igyekezzünk a’ honnak tápéleményt hozandó gyümölcsöt megérteim. Megyénk gyűlései most igen néptelenek; ott, hol három év előtt a’ pártérdekek fuladásig törnék a’ teremet, az ügy szeretete ez időszakban 30—40 egyedet alig von össze, ’s ezt csak eleinte, mert a’ gyűlés utónapjain a’ 12 szolgabiró közül alig egyet kettőt, ’s a’ kétannyi számú rendes és tiszt, esküttekböl alig találand hármat négyet a’ teremben, mintha a’ haza előtt szabadság szeretetéről ismeretes szabolcsi nemesség, ezen szabadságnak, melly a’ megyei hatóság markában van, tettleges gyakorlásában részt venni nem óhajtana. (J.r. A’ Hont megyei tavaszutó 15kei közgyűlésnek már előbbi számunkban közlött határozatin kivül nevezetesbek még ezek: 1) F. M. tb. indítványára az 1830ki katona-ujonczok hazabocsáttatása végett, az ország hitele megtartása tekintetébül is egyes akarattal fölirás határoztatott Fels. Urunkhoz. 2) Szathmár megyének országgyűlési tárgyakat indítványozó levele, mellynek létrehozatalától egy nagy jövendő reménye függ, a’ kövelutasitási választmányhoz igazíttatott. 3) Tudomásul vétetett Nyitrának b. Mednyánszky censurai czime végett óvásra szólító levele; mert Hont már ezt megtevé. 4) Fejérmegyének a’ gyorsirási tárgyban tett üdves indítványára F. M. által megkezdett azonnali fizetés folytában 100 pgő for. túl jött be, melly öszvegnek az épen jelen volt debreczeni lelkész-prépost ur tized részét adá. Egyébiránt a’ felszólítás pénzgyűjtés végett az illetőbeli tisztviselőknek is kiadatott. 5) Zay Károly grófnak a’ hazai nyelv ’s nemzetisedés melletti rendületlen buzgalmáért F. M. indítványára egyes akarattal köszönet szavaztatott; ugyszinte 6) Coburghynek is azon készségéért, mellyel az a’ honti gazdasági fiókegyesületbe 20 részvénynek évenkinti vételét rendelő. 7) J. Zs. javaslatára a’ megyei ev. esperességnek meghalni rendeltetett, mikint utasitná oda illető lelkészeit, hogy a’ törvény és nemzet kivonatát teljesítve, a’ honi nyelv tanulása ’s alkalmazásához fogjanak. 8) P. L. fj. azon nemesszivü ajánlatát, mellynél fogva a’ Halácsy féle tömegbül járuló ’s évenkint 200 pilot tevő gondnoki díját a’ megye kórházára ajánlá, illő köszönettel fogadtatott. 9) A’ hazánkban ’s így megyénkben is rész lábon álló egészségi rendszabályok tekintetébül egészségi biztosság neveztetett. 10) Méltó tetszéssel fogadtatott elnök-alispánunknak a’ közmunkákra nézve tett azon előterjesztése, miszerint a’ múlt évben 16 ezer pengő forradat van ki, e’ nagy öszvegért igen kevés látszata történt, holott 3584 házhelyeink czélirányos alkalmazása által sok tétethetett volna. A’ tárgy elméletileg kidolgozása egy választmányra bízatott. 11) Szinte választmány neveztetett megyénk 150 puszta házhelyestül történendő, továbbá az azoktul járó minden adózási tehertül ezentúl eszközlendő fizetések sikeresitésére. 12) A’ m. k. H.-tanácsnak katonai mérnökök iránti rendelkezésére megiratni határoztatott, miszerint ezek utasittatnának oda, hogy nemcsak az országot mérjék föl, hanem adják is ki a’ földabroszokat használatul. 13) Két, még a’ kivetett töredékszámból reánk eső katona-ujoncznak fogadás utjáni kiállítása a’ házipénztárba rendeltetett el. 14) P. L. e. indítványára elfogadtatott a’ nemesek dolgaiban, például perbeliekben ’stb. az adózók által ingyen czipelt „currensek“ eltörlesztésinek elve ’s gyakorlatilag kidolgozása e’ tárgynak egy biztosságra hagyatott. 15) Ugyanannak indítványa folytában a’ középponti ipolysági magtár, mint ezer visszaélés fek helye, megszüntetett. 16) A’ marhahús-font ára 13, Selmeczen 14 v.kra, jövő törvényszékünk nyárelőkére, aratási közgyűlésünk pedig 17kére határoztatott. Krassó megyének május 2-ai közgyűlésében a’ panszlavismusra nézve hozott végzése: „Az anyaország nemzetisedése elleni törekvéseknél, főkép azokra nézve, kiket védszárnyai alá fogadva, vérrel kivívott, századokon át vérrel védett alkotványa jótéteményiben részesít, kiket anyai hűséggel ápolgat, kiktől tehát nem gyúynt, hanem fiúi hozzá-simulást; nem ellenszegülést, hanem köz boldogságra vezető nemzeti czéljai munkás előmozdítását ; nem daczoskodást, hanem a’ jólét gazdag csirájit méhében hordozó törvény tiszteletét méltán, olly igen méltán várhatja, sőt minden joggal még követelheti is édes hazánk; sulyosb, kárhozatosb bűnt a’ KK. és RR. alig ismervén; és aggodalmat, keserű fájdalmat szülvén kebleikben a’ hírlapokból is értett vétkes irány; ama merész állítást, hogy a’ szlavismus a’ bánsági megyékben, ’s különösen e’ megye keblében is pártolókra, rokonszenvre számíthat, rágalomnak nyilvánítják ’s ünnepélyesen visszautasítják. Továbbá egész rémletességiben ismervén a’ RK. és RR. a’ veszélyt, melly a’, szláv etem gátolatlan terjesztéséből áradhatna áldott hazánkra, a cs. kir. Felségét jobbágyi alázattal megkérni határozták, hogy az egész birodalom ’s különösen Magyarország érdekeit veszélyeztető ’s kormányzási bölcs elvekkel meg nem férhető ama vétkes törekvések megszüntetésire hathatós rendeleteket tenni méltóztassék; ugyanezen végzés értelméről szinte ns Temesmegye is értesittetni rendeltetvén.“ Ugyan e’ gyűlésben olvastatott fel tiszti jelentése a’ magyar nyelv terjesztésére ügyelő megyei választmánynak, melly is több tanítót jelent jutalomra érdemesnek, kik ugyanabban részesültek is; méltán kérdezheti itt a’ honbarát, hogy a’ kiosztott jutalom honnan és kitől származik? ’s valódi örömünkre szolgál bemutathatni a’ nemeskeblü férjfiut, ki a’ kor kivánatit felfogva nemzeti nyelvünk terjesztésén buzgó igyekezettel fáradoz; de szükség itt a’ múltra vetni egy pillanatot; a’ megye, 133ki télhózán tartott közgyűlésében a’ hazai nyelvterjesztés tárgyában intézkedvén, csak hamar azután köv. levéllel lepetett meg: „Nagymaga ’stb. F. eszt.beli jan. 8kán tart. ’s 565 számban foglalt közgy. végzésből valamint teljes örömmel értettem a’ t. Kir. és RR-dek a’ nemzeti nyelvnek köznép közt való kiterjesztésére czélzó határozásit; úgy kétségbe sem hozhatom annak óhajtott előmenetelét, ’s előre látom azon boldog jövendőt mellyben a’ növendék ifjúság honunk nyelvében pallérozódván bátran állhat immár a’ többi hazafiak soraiban, ’s háladatossággal hirdetni fogja is megyénk atyai gondoskodását, melly eszköze annak, hogy a’ mohácsi veszedelemtől fogva e’ vidéken jobbadán elnémult magyar szózat ismét közönségesen hangzik. A’ f. Kir. és Rékel e részben hasonló buzgósággal tevén, hogy magam résziről is e’ sz. czél elömenetelesitésére járulhassak, esztendeinkint mindaddig, mig a’ főispányi kormányt e’ ns megyében viselni szerencsém leszen, száz pengő forintot ajánlok olly világos meghatározással, hogy azok a’ t. KK. RR. által a’ nemzeti nyelv pallérozására ’s terjesztésére megbízandó deputatio által részenkint azon falusi és városi tanítóknak adassanak jutalmul, kik a’ nemzeti nyelv tanításában legügyesbeknek és szorgalmasbaknak találtatnak. Ki ’s a’t. Pozsony május 4-én 1833. kész lekötelezett szolgájok Gyürky Pál s. k.u Gyürky Pál főispán ura exc. tehát azon hökeblü hazafi, ki adózóink jóléte eszközlését ’s megyénk fénye nevelését tűzvén ki czélul, a’sors mostohasága által megyénk keblében majd egészen elfojtott, de már a’ legszebb jövendő reményivel éledni kezdő hazai édes nyelvünk, ’s igy nemzetiségünk terjesztésére 1833. óta évenkint 100 pengő stot áldozik a’ haza oltárára; kisérje őt minden hazafi buzgó áldása ’s engedje az ég, hogy sokáig viselhesse az őt szeretve tisztelő Krassó kormányát. Főispány ur ő exc. megkéretett, hogy múlt évben tett ígéretéhez képest a’ mármár 5 éves tiszti kar megújítására minél előbb tiszta választószéket tartani ’s ennek határnapját hová hamarább tudjul adni méltóztassék; a’ megye idei bizakodva igazságszeretetében bizton reményük, hogy ő exctól minél előbb kielégítő választ nyerenének.