Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-05-24 / 41. szám

4­1. szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politikai hírek’, mindennemű statistikai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb köz­lésével ; — a’ Századunk terjedelmesb politicai és rokon tudománya értekezésekkel, a’ kis futár lite­ratúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek’ , találmányok’ és intézetek’ ismertetésé­vel foglalkoznak főképen. HÍRNÖK Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. m­ájus H*. 1891. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtö­kön. Félévi előfizetés Pozsonyban házh­ozhordás­­sal 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizet­hetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál , sétatéren 749. sz. a., Pesten Wéber Józsefnél a’ Tudakozón intézetben, kinél a’ hirdetmények é s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. B­inden nem-hivatalos leveleknek Vérmentes beküldetése kéretik. Tartalom. Magyarország és Erdély. Nemességre emeltetés. Kirá­lyunk Ő Felsége jótékonysága Ráczkevi családi uradalomban; a’ leg­közelebb történt pesti csendzavarról nyomozó-biztossági adatok; Bi­har megye tisztújító­ székének további eredménye ; Szabolcs és Hont megyei közgyűlések nevezetes­ határozatai; Krassó megyének a pan­­szlavismusra hozott végzése ; Kun József Veszprém megyei helyette­sített alispány; nógrádi levél ’s mosonyi viszonyzáfolat a’ gyorsirási intézet tárgyában; a’ Temes folyó és Béga csatorna. Ausztria. Ő Felsége Schönbrunnba költözött; bécsi lóverseny. Nagybritannia. A’ királyné Londonba visszajött a’ minister crisis miatt; felsőházi vi­tatkozások a’ gabonatörvény felett. Francziaország. Krisztina ki­rályné ismét Párisban; Paulai Ferencz spanyol kir. herczeg idősb lányának elszöktetése; a’ Darmes ügyébeni előnyomozás eredménye. Poroszország. Spanyolország. Espartero egyedüli kormányzó. Oroszország. Törökország. Kis futár. A sebészi rend Pest megye előtt nem honoratior. Hirdetések: M Magyarország és­­Erdély. Öcs. ’s apost. kir. Felsége Sziller Ferencz orvostanárt magyar nemességre emelni ’s nevének Szilley­ re változtatását megengedni legkegyelmesebben méltóztatott.­lláczkevi május 10kén. Nem lesz ismeretlen a’ hű magyar nemzet előtt, hogy ő cs. kir. Fels. leghegy. Urunk az emberiség legszentebb érdekét a’ jobb népnevelést mindenkor fejdelmi szi­vén hordozván, már uralkodása első évében, Magyarországban nemzeti iskolakönyvek vásárlásira esztendőnkint hat száz pengő forintot rendelni méltoztatott a’ kir. kincstárból a’ szegényebb sorsú iskola-növendékek számára. De azonkívül a’ fens. cs. kir. Nemzetséghez tartozó Ráczkevi uradalomban a’ szegényebb sorsú tanuló gyermekek közt kiosztandó iskolakönyvekre, minden val­láskülönbség nélkül, f. év kezdetén száz pengő forintot magány­pénztárából kegyeskedett ajándékozni. E’ cs. kir. kegyelmet Árpád szigete hű lakosi mélységes jobbágyi tisztelettel ’s legfor­róbb hálával nyilványitják, tudván’s mélyen érezvén, hogy ők mint honfiak és uradalmi alattvalók kettős tisztelettel ’s hálával tartoznak e cs. k. Felségének, ki rajok árasztott számtalan jólétei mellett, gyermekeik jobb neveltethelésükről is atyailag gondos­kodni méttóztatik Horváth Fer. pleb. ’s alesperes. A’ máj. ikei pesti csendzavarásról a’ Pesti Hírlap Vezér­­czikkjében maga Kossuth L. ur, ki szinte tagja az e’ tárgybani nyomozó biztosságnak, felvilágositólag ezeket írja: „Lapjaink 37-ik számában közölve volt a’ szomorú eset, melly május 7k én estve, stílét­ döféssel kezdődvén, a’ közbátorság megháboritására ment által, ’s békés polgárok sérülése után kiszámithatlan sze­rencsétlenséggel végződhetett, hacsak a’ keletkező vihar meg nem törik az ezernyi tömeg ’s különösen az ifjúság jogszerűsé­gén , melly még fölingerült indulatok közepette is tudott paran­csolni a’ kétszer meleg vér forradalmának, ’s kezességül vévé a’ helybeli katonai parancsnok fogadását, ’s kezességül vévé a’ Pest vármegye nevében lekötött szót, hogy a’ bűn büntetlen nem ma­­radand, ’s e’ kezességnél a’zúdult kebleket békével haza osz­lató. — Személyünk sokkal csekélyebb, mintsem szavunk — magában — súllyal bírhatna, de én, ki ezeket irom, Pest vár­megye parancsából a’ nyomozó bizottság tagja vagyok; egyike vagyok azoknak, kiket a’ megyének megtisztelő bizodalma gond­dal lenni parancsolt, hogy a’lekötött szó férfiasan beváltva le­gyen ; és e’ helyzet nyújt talán némi nyomadékot különben súly­talan szózatomnak, ha meggyőződésemet nyíltan kimondom, hogy a’közönség, nemes bizalmában, csalatkozni bizonnyal nem fóg.— A’ közönség megnyugtatása ’s a’ kétkedő balhiedelmek által táp­lált ingerültség eloszlatása tekintetéből, nem késem annyit közöl­ni, mennyit becsület, hivatalom kötelessége és azon tekintet, hogy én nem lévén a’ dolog bírája, csak magánymeggyőződést táplálhatok, de ítéletet nem mondhatok,­­ egy részben megen­gednek, más részben parancsolnak. Mindenekelőtt becsület, igaz­ság és méltányosság köteleznek nyilványos vallást tenni, hogy a’ katonai hatóság részéről a’ nyomozásban részt vett tábornok és többi tiszt urak nem csak semmitől nem vonakodtak, mit a’ tör­vény ’s igazság érdeke kívánt; de sőt egész munkálatunk alatt azon vezérelvet követték, hogy a’ legnagyobb készséggel, mond­hatók megelőző készséggel, mindent megtegyenek, mit a’ pol­gári hatóságok küldöttjei a’ valóság kinyomozására szükségesnek véltek. Ezen nyilványos elismeréssel a’ becsületnek tartozánk. — A’ tény magában eléggé szomorú, ’s nincs nagyításra szükség, de mivel a’ hírnek természetében van, hogy lávakint rohanva nő, a’ köznyugalom érdekében kötelességnek véljük kimondani, mi­képen annak, hogy az őrcsapat, tömegben, parancsszóra kiszö­gezett szuronnyal Quit gefälltem Bayonnel támadta volna meg a’ népet, tudtunkra nyoma már csak azért sincs, mivel a’ választ­mány a’ szuronyokat megvizsgálván, meg kellett győződnünk, hogy ha illy fegyverrel tömegben támadtatott volna meg a’ nép, lehetetlen volt volna igen súlyos szuronydöféseknek, tán halálos sebesitésnek is, nem történni; már pedig a’ hány sebesitésnek csak nyomába jöhetett a’ választmány (kivevén a’ bottérrel ar­­czul szurott Vadász urat ’s tán némi más karczolásokat) mind puskaágyülés (Kolbenschlag) volt; szuronydöfésről orvosi bi­zonyság egyetlenegy sincs.“ Várad-olaszi, máj. 15. F. hó söketül tökéig a’ posta indulásáig megválasztott bu­mrmegyei kiszviselők névsora köv.; első alispány: Beöthy Ödön; másod alispány: Bernáth József; főjegyző: loperczer Ödön; első aljegyző: Miskolczy Lajos; má­sod: Kom­lósy Imre; 3dik aljegyző: Taar Kár.; házi főpénztár­ak: Hrabovszky Albert; hadi: Werner László; számvevő: Buda­házy Ferencz; főügyvéd: Dobozy Mihály; első alügyvéd: Fráter Pál; másod: Nagy Sámuel. Váradi járásbeli fősz. biró: Thurzó János; első alszbirák: Csanády Sándor és Jakabffy Joachim; másod alsz. biró: Beliczay Ferencz.Középponti sz.biró Hankovics György; esküdtek: Servánszky Sándor, Gedeon Ferencz, Szacs­­vay Imre és Miskolczy István; aladószedö: Szilágyi Imre. Sárréti járásbeli fősz.b. Miskolczy Károly; első alsz.biró: Szilágyi Lajos másod alsz.b. Csapó Lajos ; esküdt: Szentgyörgyi Elek; aladósze­dö: Budaházy Zsigmond. Érmelléki Járásbeli fősz. b.: Okolicsá­­nyi Károly; első alsz. bírák: Kazinczy Vidor és Fényes József; másod alsz.b.: Baranyi Menyhért; eskütt: Végh György; aladó­­szedő: Fényes Dienes. Szalontai Járásbeli fősz. b. Ambrus János; első alsz.birák: Thurzó Ignácz és Sughó József; másod alsz. b. Sisáry Lajos; eskütt: Lestyán Kár.; adószedő: Stepán István. Belényesi járásbeli fősz. b.: Gázsy László; első alsz. b.: Szerda­­lyi Imre; másod alsz.b.: Onódy Lajos; eskütt: Mág Emánuel; adószedő: Nadányi Ferencz. A’ tisztválasztás f. hó lökétül fog­va folyvást tart ’s a’ fizetéses tbirák ’s 9 eskütt még ma (lö­kén) fognak megválasztatni, (j. r.) N. Kálló, tavaszutó lökén. Évnegyed­es közgyülésink f. tavaszutó­­kán vevén kezdetüket, elnök első alispán indítványára, miután a’ három éves megyei hivatalos pálya f. hó­enyésztével végre jut, megyénk köztiszt. főispánja a’ tisztujitási határidő-ki­tűzést ’s azt megelőzőleg a’ tisztujitásokkor történhető féktelen­ségek korlátozására czélszerűen illeszthető szabályok létesítése vé­gett főispánj ur ő exc. vezérlete alatt tartandó közgyűlés össze­hívása iránt megkéretni rendeltetett. Megyénk múlt tavaszelői év­­negyedes közgyűlésekor a’ vegyes házasságokat tárgyazó főpapi körlevelek folytán kelt ’s nagyobb nyilván­osság végett kinyomat­ni rendelt vármegyei határozatot ’s felírást a’ debreczeni könyv­nyomó intézet felsőbb rendeletekre hivatkozva, könyvizsgálói en­gedelem nélkül kinyomatni vonakodván,a’ törvényhatóságok által kinyomatni rendelt minden határozat ’s körlevelek vizsgálat nél­küli kinyomatásának H. Tanács utjáni eszközlése indítványozta­­tott; azonban a’ megyei édek a’ könyvvizsgálat’s vizsgálói hiva­tal törvényességét, minthogy annak törvény ellenisége ellen óvá­sukat mindenkor meg is tették, el nem ismerve, arról határozat­­jokban említést mellőzve, a’ H. tanács a’ törvényhatósági határo­zatok ’s rendeletek szabad kinyomatását gátló minden akadály­nak elhárítása iránt kerestetett meg jövendőre, jelenleg különös leírásokkal a’ minapi határozat közhírré tétele már eszközöltetvén. Pestmegyének a’ törvényhatósági érdekest körlevelek két pél­­dánybani elkészítése ’s egyiknek postán másiknak magány-alka­­lommali szétküldetése iránt határoztátóli tudósítás folytán, az illye­nemű levelek tova szállíttatása iránt megyénk idei intézkedtek. Szembeötlő vala gyűlésünk folyamán, hogy 10 rendű, részint egész családok, részint egyesek a’ reformata vallásra térhetések eszkö­zlése tárgyában, megyénk különböző vidékeiről tett folya­modások jöttek közgyűlési tárgyaltatásra, mellyek következtében a’ fenálló megyei határozat értelmében munkálkodandó küldött­ségek neveztettek. — Megyénkben nagyszámú ujonczcsapatok helyén által, erre nézve igen szembeötlő volt, mikint a’katonai kormányzóságról az átkelési terv szükséges intézkedés végett né­met szerkezetű táblázatban közöltetett a’ nm. H. tanácscsal, ’s onnan ugyanazon alakban küldetett te. A’ törvény világos rende­letével , melly a’ katonai kormánynak is magyarországi törvény­­hatóságokkal magyar nyelvem levelezést parancsol, találák ezt összeütközőnek Szabolcs Adei ’s felírást határozának a’ nm. H. tanácshoz, hogy illy törvényellenes levelezést sem elfogadni sem leküldeni ne méltóztassék. Szathmármegyének több korszerű, a’ köz­jólét ’s nemzeti nagyság emelésbre irányzott tárgynak egy hongyűlési utasítást dolgozó küldöttségre leendő bizatása iránti felszólító levele olvastatván: előhaladásra ezélz, de mindenesetre uj ’s alkotványunk lényegébe vágó 12 pont ’s eszme olly kijelen­téssel utasittatott a’ már kinevezve tevő utasításdolgozó küldöttség­hez, hogy mielőtt azokhoz határzólag szólnánk, olvassunk, gondol­kozzunk ’s vitatkozzunk felettök, ’s illy életerők által igyekezzünk a’ honnak tápéleményt hozandó gyümölcsöt megérteim. Megyénk gyűlései most igen néptelenek; ott, hol három év előtt a’ párt­érdekek fuladásig törnék a’ teremet, az ügy szeretete ez idő­szakban 30—40 egyedet alig von össze, ’s ezt csak eleinte, mert a’ gyűlés utónapjain a’ 12 szolgabiró közül alig egyet kettőt, ’s a’ kétannyi számú rendes és tiszt, esküttekböl alig találand hár­mat négyet a’ teremben, mintha a’ haza előtt szabadság szere­­tetéről ismeretes szabolcsi nemesség, ezen szabadságnak, melly a’ megyei hatóság markában van, tettleges gyakorlásában részt venni nem óhajtana. (J.r.­ A’ Hont megyei tavaszutó 15kei közgyűlésnek már előbbi számunkban közlött határozatin kivül nevezetesbek még ezek: 1) F. M. tb. indítványára az 1830ki katona-ujonczok hazabo­­csáttatása végett, az ország hitele megtartása tekintetébül is egyes akarattal fölirás határoztatott Fels. Urunkhoz. 2) Szathmár megyének országgyűlési tárgyakat indítványozó levele, mellynek létrehozatalától egy nagy jövendő reménye függ, a’ köveluta­­sitási választmányhoz igazíttatott. 3) Tudomásul vétetett Nyit­­rának b. Mednyánszky censurai­ czime végett óvásra szólító le­vele; mert Hont már ezt megtevé. 4) Fejérmegyének a’ gyors­irási tárgyban tett üdves indítványára F. M. által megkezdett azonnali fizetés folytában 100 pgő for. túl jött be, melly öszveg­­nek az épen jelen volt debreczeni lelkész-prépost ur tized részét adá. Egyébiránt a’ felszólítás pénzgyűjtés végett az illető­­beli tisztviselőknek is kiadatott. 5) Zay Károly grófnak a’ hazai nyelv ’s nemzetisedés melletti rendületlen buzgalmáért F. M. indítvá­nyára egyes akarattal köszönet szavaztatott; ugyszinte 6) Coburg­hynek is azon készségéért, mellyel az a’ honti gazdasági fiók­egyesületbe 20 részvénynek évenkinti vételét rendelő. 7) J. Zs. javaslatára a’ megyei ev. esperességnek megh­alni rendeltetett, mikint utasitná oda illető lelkészeit, hogy a’ törvény és nemzet kivonatát teljesítve, a’ honi nyelv tanulása­ ’s alkalmazásához fogjanak. 8) P. L. fj. azon nemesszivü ajánlatát, mellynél fogva a’ Halácsy féle tömegbül járuló ’s évenkint 200 pilot tevő gond­noki díját a’ megye kórházára ajánlá, illő köszönettel fogadtatott. 9) A’ hazánkban ’s így megyénkben is rész lábon álló egészségi rendszabályok tekintetébül egészségi­ biztosság neveztetett. 10) Méltó tetszéssel fogadtatott elnök-alispánunknak a’ közmunkákra nézve tett azon előterjesztése, miszerint a’ múlt évben 16 ezer pengő forr­adat van ki, e’ nagy öszvegért igen kevés látszata történt, holott 3584 házhelyeink czélirányos alkalmazása által sok tétethetett volna. A’ tárgy elméletileg kidolgozása egy vá­lasztmányra bízatott. 11) Szinte választmány neveztetett megyénk 150 puszta házhelyestül történendő, továbbá az azoktul járó min­den adózási tehertül ezentúl eszközlendő fizetések sikeresitésére. 12) A’ m. k. H.-tanácsnak katonai mérnökök iránti rendelkezé­sére megiratni határoztatott, miszerint ezek utasittatnának oda, hogy nemcsak az országot mérjék föl, hanem adják is ki a’ föld­abroszokat használatul. 13) Két, még a’ kivetett töredékszámból reánk eső katona-ujoncznak fogadás utjáni kiállítása a’ házipénz­tárba rendeltetett el. 14) P. L. e. indítványára elfogadtatott a’ nemesek dolgaiban, például perbeliekben ’stb. az adózók által ingyen czipelt „currensek“ eltörlesztésinek elve ’s gyakorlatilag kidolgozása e’ tárgynak egy biztosságra hagyatott. 15) Ugyan­annak indítványa folytában a’ középponti ipolysági magtár, mint ezer visszaélés fek­ helye, megszüntetett. 16) A’ marhahús-font ára 13, Selmeczen 14 v.kra, jövő törvényszékünk nyárelő­­kére, aratási közgyűlésünk pedig 17kére határoztatott. Krassó megyének május 2-ai közgyűlésében a’ panszla­­vismusra nézve hozott végzése: „Az anyaország nemzetisedése elleni törekvéseknél, főkép azokra nézve, kiket védszárnyai alá fogadva, vérrel kivívott, századokon át vérrel védett alkotványa jótéteményiben részesít, kiket anyai hűséggel ápolgat, kiktől te­hát nem gyúynt, hanem fiúi hozzá-simulást; nem ellenszegülést, hanem köz boldogságra vezető nemzeti czéljai munkás előmozdí­tását ; nem daczoskodást, hanem a’ jólét gazdag csirájit méhében hordozó törvény tiszteletét méltán, olly igen méltán várhatja, sőt minden joggal még követelheti is édes hazánk; sulyosb, kárho­­zatosb bűnt a’ KK. és RR. alig ismervén; és aggodalmat, keserű fájdalmat szülvén kebleikben a’ hírlapokból is értett vétkes irány; ama merész állítást, hogy a’ szlavismus a’ bánsági megyékben, ’s különösen e’ megye keblében is pártolókra, rokonszenvre szá­míthat, rágalomnak nyilvánítják ’s ünnepélyesen visszautasítják. Továbbá egész rémletességiben ismervén a’ RK. és RR. a’ ve­szélyt, melly a’, szláv etem gátolatlan terjesztéséből áradhatna ál­dott hazánkra, a cs. kir. Felségét jobbágyi alázattal megkérni ha­tározták, hogy az egész birodalom ’s különösen Magyarország érdekeit veszélyeztető ’s kormányzási bölcs elvekkel meg nem férhető ama vétkes törekvések megszüntetésire hathatós rendele­teket tenni méltóztassék; ugyanezen végzés értelméről szinte ns Temesmegye is értesittetni rendeltetvén.“ Ugyan e’ gyűlésben ol­vastatott fel tiszti jelentése a’ magyar nyelv terjesztésére ügyelő megyei választmánynak, melly is több tanítót jelent jutalomra ér­demesnek, kik ugyanabban részesültek is; méltán kérdezheti itt a’ honbarát, hogy a’ kiosztott jutalom honnan és kitől származik? ’s valódi örömünkre szolgál bemutathatni a’ nemeskeblü férjfiut, ki a’ kor kivánatit felfogva nemzeti nyelvünk terjesztésén buzgó igyekezettel fáradoz; de szükség itt a’ múltra vetni egy pillanatot; a’ megye, 1­33ki télhó­zán tartott közgyűlésében a’ hazai nyelv­terjesztés tárgyában intézkedvén, csak hamar azután köv. levéllel lepetett meg: „Nagymaga ’stb. F. eszt.­beli jan. 8kán tart. ’s 565 számban foglalt közgy. végzésből valamint teljes örömmel értet­tem a’ t. Kir. és RR-dek a’ nemzeti nyelvnek köznép közt való kiterjesztésére czélzó határozásit; úgy kétségbe sem hozhatom annak óhajtott előmenetelét, ’s előre látom azon boldog jövendőt mellyben a’ növendék ifjúság honunk nyelvében pallérozódván­ bátran állhat immár a’ többi hazafiak soraiban, ’s háladatossággal hirdetni fogja is megyénk atyai gondoskodását, melly eszköze annak, hogy a’ mohácsi veszedelemtől fogva e’ vidéken jobbadán elnémult magyar szózat ismét közönségesen hangzik. A’ f. Kir. és Rékel e részben hasonló buzgósággal tevén, hogy magam résziről is e’ sz. czél elömenetelesitésére járulhassak, esztendein­­kint mindaddig, mig a’ főispányi kormányt e’ ns megyében vi­selni szerencsém leszen, száz pengő forintot ajánlok olly világos meghatározással, hogy azok a’ t. KK. RR. által a’ nemzeti nyelv pallérozására ’s terjesztésére megbízandó deputatio által részen­­kint azon falusi és városi tanítóknak adassanak jutalmul, kik a’ nemzeti nyelv tanításában legügyesbeknek és szorgalmasbaknak találtatnak. Ki ’s a’t. Pozsony május 4-én 1833. kész lekötelezett szolgájok Gyürky Pál s. k.u Gyürky Pál főispán ura exc. tehát azon hökeblü hazafi, ki adózóink jóléte eszközlését ’s megyénk fénye nevelését tűzvén ki czélul, a’sors mostohasága által megyénk keb­lében majd egészen elfojtott, de már a’ legszebb jövendő reményivel éledni kezdő hazai édes nyelvünk, ’s igy nemzetiségünk terjesz­tésére 1833. óta évenkint 100 pengő stot áldozik a’ haza oltárá­ra; kisérje őt minden hazafi buzgó áldása ’s engedje az ég, hogy sokáig viselhesse az őt szeretve tisztelő Krassó kormányát.­­ Főispány ur ő exc. megkéretett, hogy múlt évben tett ígéretéhez képest a’ mármár 5­ éves tiszti kar megújítására minél előbb tiszta választószéket tartani ’s ennek határnapját hová hamarább tudjul adni méltóztassék; a’ megye idei bizakodva igazságszeretetében bizton reményük, hogy ő exc­tól minél előbb kielégítő választ nye­­renének.

Next