Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-06-11 / 46. szám
a gabonatörvény vagyon ellenkezésben, bizonyára erre is kihatni fog, s ámbár a bank egyenes viszonyban nem áll a gabonatörvénnyel, mégis mivel egy vele ellenkező elv vagyon kimondva, Angliának státusférfiai már most is oda nyilatkoznak, hogy a szoros következésnél fogva, a gabona árának mesterséges szabályozására szolgáló gabonatörvény továbbá fen nem állhat. Csak illy törvényhozás, melly magával olly szoros következetességben áll, ébresztheti a nemzetnek azon bizodalmát, melly nélkül valódi morális erőt soha ki nem fejthet, s ugyanazért óhajtanám részemről is, hogy e kérdésben elvek ne zavartassanak, és vagy mondják ki a t. R., hogy a városnak minden lakosa polgár, minden képességre tekintet nélkül, mi aztán elv s tisztán alkalmazható elv lesz; vagy ha már valamelly képességi kellékeket megállapítottak, akkor maradjanak ismét tisztán ezek mellett, mert ha az fog mondatni, hogy csak az lehet polgár, ki a, b, c, d pontok alatti kellékekkel bir, s végül azt adják hozzá, hogy az is lehet polgár, ki ezekkel nem bir, és csakugyan ez is nem más az egésznek rövid értelme, ezáltal bizonyára különös elvtisztaságnak, s folyadékos következetességnek példáját nem adandják. Én szavazván a módosításra, hogy küldőim kívánságához képest is, a m.FBRhez közelítessék, ezáltal pedig sem elvet tisztán kifejtettnek, sem a közelítést elérhetőnek nem tartván, arra kérem a teRvet, hogy e két szakaszt egészen kihagyni méltóztassanak.— Elöfordulának a vitatkozások folytában még a pénzaristocratia s a kormány tendentiáiról felhozatni szokott aggodalmak, mellyek elsejére egy megyei követ azzal élt volt városi követnek megjegyzé, hogy itt nem palotákról sem croesusi kincsekről, hanem olly középszerű vagyonról van szó, melly biztosságot nyújtson a visszaélések ellen, s igy nem igen helyesek valának az érdemes követnek ampullae et sesquipedalia verba; az utóbbira nézve pedig az volt megjegyzése, hogy ez nem kabineti kérdés, hanem az aristocratia intézkedése, melly felügyel arra, hogy ha az alkotmányos rendszerbe hatalmas democratiai elem illesztetik be, ez legalább olly széles alapra ne rakassék, mint a világon semmmi más alkotmányos országban, kivévén Északamerikának három státusait. — Miután e pontnál is a két táblának szükséges közelitése hozatott fel előségül, egy alsó vármegyei követ kiemelé, hogy a nm. FRR. épen semmivel sem közeledtek második üzenetökben; miért kellene tehát épen e táblának ismét közelitő lépést tennie, s hol leszünk, ha ez szabályul vétetik? Nem kell itt félni megtagadástól, sem a kormány részéről, melly a városok elrendezését a k. k. előadások közé sorozta, sem a FARétől, kik bizonyára nem vállalandják magokra e terhes felelősséget. — Számosak valának még a nézetek különbségei: mondassék ki, hány hold föld szükséges a választói képességre; ebben önkény nincsen; —legyen qualificalio 100-tól 400-ig; — minden qualificalio önkény s igazságtalanság, mert igy az, ki a kisebb városban már polgári jogot gyakorolt, degradáltatok, mihelyt nagyobb városba költözik, pedig a polgári jogokrai képesség egyforma legyen az egész országban s több effélék. — A követelt szavazásnál a felállítandó kérdésre nézve sokáig meg nem tudván egyezni a t. RR., végre kettőre történt a voksolás: „A külső ingatlan tulajdonra kell-e qualificatio“— s „B. szerkesztése-e vagy más qualification ? Az első igennel a második abódi szerkesztés b) pontjainak elfogadásával döntetett el. — A c) pontnál többek által az egyévi tartózkodás helyett háromévi inditványoztatok, azonban a pont változatlanul elfogadtatott, úgy szinte d) pont is, hol ugyan még némelly osztályok besoroztatni kivántattak; erre nézve azonban a két táblának eziránt már történt egyesülése emlittetvén, e pont is megmaradt. Az ej pontnál a vagyonnak önkintes bevallása ellen számos kifogás történt, mint olly intézkedésre, mellynek épen semmi bizonyos alapja s melly a legdurvább visszaélésekre alkalmat szolgáltatna, a minek bebizonyítására sok előkerülhető eset hozaték fel; végre a pont mégis elfogadtaték, egyedül a „laknak“ szó után beiktattatott: „s az a) b) c) d) pontok alá nem esvén.“ — A minimumot elhatározó uj §-ra nézve maga az indítványozó ten változást a felállított categoriákra nézve, úgy hogy a városi lakosok minimumát ezerről ezerötszázra emelé, ezen lakosok választói minimumát pedig 300ról 250re leszállította, a többi két osztály számait megtartván. A hosszas és élénk tanácskozásokból még két más indítvány is fejlődött ki a választók minimumára nézve. Egy dunamelléki követ ugyanis a budi módosított minimum két szélső számait megtartván, a középosztálynál, azaz a 1500-tól egész 30.000 lakosokkal bíró városoknál minden ezer után nem 200, hanem csak 150 választót kivánt, leginkább azon statistikai szabályból indulván ki, hogy öt lakosra egy családatya szokott számláltatni, s igy a budi minimum szerint minden családatya kivétel nélkül választó lenne, s minden más qualificalio szükségtelenné válnék. — A jegyző pedig, leginkább a két tábla közli egyesülést és igy az eredményt, a városok elrendezését tartván szem előtt, mellynek elérésére ő személyesen minden áldozatokra késznek nyilatkozók, a választók számát még alábbra szállíttatni kívánta, úgy hogy az első osztályban a komi százötven megtartván, a középosztálynál csak 8 pcentet akar, a 30.000 lakoson felüli városoknál pedig megegyez a másik két indítványozóval. — Ezen három módosítás szavazás alá kerülvén, eleinte a jegyzőé elmellőztetett; azután a másik kettő összeállitatván a ko mi elfogadtatott s köziratra utasittatott. — A vitatások alkalmával szabályul fogadtatott el, hogy a minimum és a direct választások képezik csak együttvéve a teljes biztosítékot, s azért e két feltételtől semmi esetre el nem állnak a tt. RR. Ez alkalommal sem hiányoztak a felsőbb befolyás iránti aggodalmak, mint az előbbi pontok feletti tanácskozások viszhangjai, úgy szinte nem lehetett az előbbieknél fogva meglepő, hogy a viták egyszerű és többször a személyes czélzások, vádak s gyanusitgatások mezejére eltértek s energies visszatolásokat felidézének, mellyeket azonban e helyütt mellőzendőknek véljük. Százötven hatodik országos ülés a nm. FRRnél jun. 7kén. Csak dél felé gyűlvén össze a tábla, ő cs. k. Fensége a Nádor a bányászati munkálat körüli viszonszenetet olvastató fel hitelesítés végett, melly is minden lényeges változás nélkül megtörtént. Ezután napirendre került a szabad kerületek elrendezési munkálat, melly azonban szövevényes volta miatt választmányra bizatott előleges átdolgozás és véleményadás végett. E választmány gróf Széchen Miklós Pozsega vármegye főispánja ő exc. elnöklete alatt következő tagokból áll: magos Ocskay Antal kassai püspök, gr. Károlyi György békési főispán, b. Orczy Lőrincz, b. Vay Lajos, b. Eötvös József és gr. Cziráky János. E választmány kinevezése egy m. gróf által szokatlan eljárásnak s általában felesleges intézkedésnek neveztetett, miután a szükséges felvilágosítások a tanácskozások folytában is egyes tagok által voltaképen adathatnak; a többség azonban ez észrevételt eldöntőnek nem találta leginkább egy másik mű grófnak azon észrevételére, hogy bármint legyen is meggyőződve a szónok, hogy a tudós gróf minden a szabad kerületek visszonyai körül előfordulható nehézségeket a legkimeritebben feloldani képes leendne; engedje mindazáltal e táblának, hogy illy főfontosságu szövevényes tárgyban több bizodalmat helyezzen egy választmányban, mint a legtökéletesebb egyéniségben. A szabad kerületek szavazati joga körül igen érdekes vitatkozások folyanak, mellyeknek körülményeib leírását jövő lapunk adandja. Százötvenhetedik orsz. ülés a m. FRBnél jun. 8-án. Kezdete 10 órakor. Tanácskozások tárgya: az országos választmányok összealakitása s foglalatossága ezentúl, módjának törvénnyeli elrendezése iránt üzenete a t. Rendeknek a reá vonatkozó törvényjavaslattal együtt, amint itt következnek. Meg lévén győződve a KK. és KR. az országos választmányok öszvealakitásuk és foglalkozásaik módjának meghatározása szüksége felől — már azon oknál fogva is — hogy ezek nagy fontosságú feladásuknak, s a nemzet közbizalmának és várakozásának annál biztosabban megfelelhessenek, az e tárgy iránti nézeteiket és kivonatikat magába foglaló törvényjavaslatuk közlésével a cs. kir. Főhgségét teljes tisztelettel kérik, a m. FRRket pedig szives bizalommal felszólítják, hogy közlett törvényjavaslatukhoz, járulásukkal annak királyi k. megerősítés végett leendő felterjesztésében megegyezni méltóztassanak. — Törvényjavaslat az orsz. választmányokról. Törvény vagy országgyűlési végzetek erejével ezentúl kirendelendő országos választmányok összealakítása és foglalkozásaik módjára nézve következők rendeltetnek: 1. §. Az országos választmányokhoz a főrendi táblától küldendő rendes és helyettes tagok is, kiknek száma az országos választmányi tagok összes számának legfelebb harmadrészét teheti, titkos szavattal választassanak. 2. §. Az országos választmányok rendes úgy helyettes elnökeik is törvény által fognak mindenkor kijelöltetni. 3. §. Tollvivőiket azonban önkeblekből maguk az orgos választmányok fogják titkos szavazattal megválasztani; továbbá 4. §. Az orgos választmányoknak törvény által kijelölt rendes és helyettes elnökeik halálozás, betegség vagy egyéb akadály általi gátoltatásuk esetében az elnök helyettesítését, magok az illető orgos választmányok fogják titkos szavazás útján teljesíteni, s illy eset előállásakor: 5. §. Az orgos választmánynak, elnököt helyettesítő ülésében azon orgos választmányi tag fog elnökösködni, ki közhivatalbeli állására nézve első a többiek között — s ugyanazon tag köteles a helyettesítés esetéről és lapjáról az orgos választmány valamennyi tagjait előre értesíteni. 6. §. Az orgos választmányok összeülésének helye és határideje szinte törvény által fogván mindenkor kijelöltetni: azon helyen és napon minden meghívás nélkül az orgos választmányi tagok mindegyike megjelenni vagy meg nem jelenhetése felől a rendes vagy helyettes elnököket ideje korán értesíteni tartozandik. 7. §. Ha az orgos választmányok munkálkodásaik végső befejezése előtt üléseik tartását valamelly fontos oknál fogva megszakítva ideiglen eloszlanak az ülések tartása folytatásának határnapját eleve önmaguk tűzzék ki. 8. §. Ha az országos küldöttségek a reájuk bizott tárgyakban alválasztmányok kiküldetését szükségesnek látnák, tagjait és elnökeit maguk az országos küldöttségek fogják titkos szavazás útján keblükből választani. 9. §. Az országos választmányoknak üléseik az illő rendbentartása mellett mindenkor nyilvánosan tartassanak; végre 10. §. Az országos választmányok által megkészítendő munkák azonnal nyomassanak ki, s az org. Nádora által minden köztörvényhatóságokkal legkisebb haladék nélkül közöltessenek s egyszersmind olly intézkedések tétessenek, hogy azon munkák nyomtatva megkapható példányai bárki által megszereztethessenek. — A vitatkozásokat egy méltóságos gróf nyitá meg a szőnyegen lévő tárgynak kimerítő exposiliójával, s előre bocsátván, hogy ő minden illy kérdést nem kíván ugyan az országgyűlésnek általános elrendezésére utasitni, még is a jelent olly más kérdésekkel látta összeköttetésben lenni, mellyek az egész országgyűlésnek elrendezését a legközelebbről érintenék s jelesen a két tábla kölcsönös állására a leglényegesb befolyással lennének. Választmányok ugyanis azon testületek typusát viselik, mellyekből kiküldetnék, s igy a. PH által javaslott választási mód épen meg nem egyeztethető a két tábla alakítási módjával, miután sem az egyik, sem a másik tagjai titkos szavazás által nem választatnak, sőt e házban egyenesen az elnök kineveztetvén, a javaslati mód szerint annak jogai megsértetnének olly országban, hol a gyakorlat által pótoltatik a törvény. A szónok azon országos választmányoknak egyébiránt sem nagy barátja, az orsz.gyűléseken kívül munkálódó választmányoknak, miután azoknak munkálatai jelenleg olly sebesen kifejlő s egymást felváltó eszméknél, többnyire elkésnek, minden esetre pedig állatok azon lelkesülés kihültetik, melly a törvények alkotásánál olly hasznos. Az országgyűlés folyama alatt eljáró választmányok ellenben minden tekintetben megfelelnek czéljuknak, s épen mivel eddig is megfeleltek, azoknak olly lényeges átalakítása, melly magát a táblák kölcsönös állását csak így mellékesen megváltoztatná, nemcsak nem szükséges,hanem több tekintetnél fogva káros is lenne. Ezen általános nézetekkel e helyütt megelégedvén a szónok, nem kiván a törvényjavaslat egyes pontaiba ereszkedni s a terket felszólítandóknak vélné, hogy a felebbi okoknál fogva jelenleg kivánatuktól elállani szíveskedjenek. — Az ellenvéleményüek száma csekély vala, mint azt egy m. gr. megjegyzé, az egyik oldal székeinek ürességéről panaszkodván, melly azt tanúsítja, hogy elvbaráti jobban szeretnek mulatni, mint tanácskozni. Az ellenokok leginkább abban pontosulának össze, hogy a választmányok munkálodásai nagy fontosságúak, mit e tábla maga bebizonyított, mikor a RRet felszólította, hogy a FRR közül is neveztessenek mindig tagok e választmányokhoz s tegnap is a kerületek rendezését, nagy fontossága miatt, választmányra előmunkálat és javaslatadás végett bízta. Ha tehát ezen választmányok körül tökéletlenségek tapasztaltatnak, azokat kijavítni kötelesség, s nem szükséges itt az orgyűlésnek tökéletes elrendezését bevárni, mert létezhetnek illynemű rendelkezések, anélkül hogy eziránt a két tábla közötti vizonyokban lényeges változás történnék, mert a typusról felhozott okoskodás olly messzire vágó, hogy az alig fog valaha teljesülni, mert ennek elégtéve nincs, míg a választmány együtt munkálódik, hanem a táblák typusát követve mindeniknek választmánya külön fogna eljárni, mit talán a nemes gróf maga sem kíván. Az arány meghatározása által a táblák visszonya megzavartatni nem fog, s ha a javaslati arány jónak nem találtatik, lehet mást indítványozni; de mihelyt a választmányok elrendezése szükségesnek találtatik, azt az orgyűlésnek általános elrendezésétől felfüggeszteni nem lehet, itt semmi princípium kérdése fen nem forogván. Ennélfogva vetessék fel pontonkint a javaslat, majd kiviláglandik akkor, mi elfogadható közülök, mi nem. — Egy m. gróf különösen az általános coordinatiora utasítást ama régi bűnbaknak nevezte, melly minden elöhaladási kérdésnél előtolatik. Miután a változás csak törvény utján kívántatik, mellékes intézkedésről szó nem lehet, s miután azt, mit a BR. átküldenek, tárgyalni kell, kéri a táblát, hogy ezen törvényes szokástól holmi elavult argumentumok által magát el ne üttesse. A vitatkozások folytában ugyanezen magról az indítványtevőt felszólította, nevezze meg azon kérdéseket, amellyekkeli összeköttetés a jelen tárgyalást nem javasolja, mert az, hogy a két országgyűlés közt munkáló országos választmányok a m. grófnak nem tetszenek, még nem ok arra, hogy azoknak hiányai ki ne javitassanak. — A felszólított gróf ismételve előadá, miképp mindazt, mi a rendi kívánatnak általános elmellőzését javasolja, világosan elmondotta, s épen okoskodása következtében az egyes pontok tárgyalásába bele nem bocsátkozik; de ezzel az ellenvéleményű szónok meg nem elégedvén, az okokat egyenkint meghallani kívánta, legyenek azok akár világos okok, akár titkos okok, akár semmi okok. A titkos okok feltevését a fenséges Elnök mint inparlamentáris eljárást rászalván, miután több szónokok által a rendi javaslat ellenokául e táblának teljes megelégülése a Fenséges Elnök eddigi bölcs kinevezéseivel hozatott fel, mellyekbe valamint a FRRnek eddig is teljes bizodalmuk volt, úgy jövendőre is leendö cs. kir. Fensége megköszönő ugyané bizodalmát, de figyelmeztető egyúttal a táblát, hogy olly intézkedéseknél, mellyek jövendőre tételnek, illy személyes tekintet indokul nem szolgálhat. Ezen loyális elnöki kijelentés hangos örömmel fogadtatván egy nm. püspök abeli meggyőződését nyilvánitá, hogy a tt. Rt. kivánata által e tábla elnökének jogai minden esetre megsértvék, miután a választmányi tagok kinevezése kétségtelen elnöki jogokhoz tartozik. Ezen szokás más alkotmányos országokban is divatozik, még Északamerikában is, hol a cserk a választmányi tagokat kinevezi. Ez ellen pedig még azon ok sem hozathatik fel, hogy ama házak elnökei választvák, miután nálunk a nádori méltóság szinte választott tisztség. — Némelly kisebb vitatkozások s eltérések után a Fenséges Elnök a többséget az elsőbben felszólamlott gróf nézeteihez járulónak kimondá, mellyek szerint a viszonizenet fog szerkesztetni. Jun. aki kér. ülésben, a m. FRRnek kir. városok elrendezését illetődik válasza tárgyaltatván: a több nem annyira nevezetes változtatások közt következők a figyelmet érdemlőbbek. A 89. §ban nehogy a név — mint egy m. követ előadó, amollyan katonai káplár és közlegény közötti gyűlöletes viszonyt és osztályzatot okozzon polgár és más több városi lakosok közt, de a humanitás és történeti okulás is igényelvén ezt: „polgárok és választó polgárok“ név alatt emlittetni és czimeztetni jegyeztettek be a kir. városi lakosok.— Ugyan e követ indítványára a 123. §. akint változtatott, miszerint polgári képesség fölött a közgyűlés ítéljen s pedig appellata nélkül. A 143., 144. és 145. §ra nézve ismét ugyan azon követ indítványára azon változtatás létetett, miszerint a tanácskozó polgárok száma a városok népességéhez mérve következő leend, u. m. 1500 lakostól 60 tanácskozó, 1500on felül 30,000ig minden ezerre fiz tanácskozó, ezenfelül pedig kettő. Az örsereg és városi felügyelőkre nézve s ez utolsót érdeklőleg 32 szavazati többséggel 16 ellen, mint szinte mindazokra nézve, mellyek az elsőleg munkált rendezésben lényegi és elvbeni változtatást tennének, maradtak a t. RR. előbbi határzataik mellett. A felügyelői hivatalok felállítására nézve a t. RR. előbbi nézeteiknél megmaradván, voksolás alkalmával e főfelügyelők 35 szavazattal 15 ellen elmellőztettek. Ez alkalommal már a korábbi tanácskozásoknál hallott okok nagy részben isméttektettek, a néhány szónokok által javaslat közelítésre pedig azon megjegyzés létetett, hogy hiszen a m. FRR. sem közeledtek üzenetekben semmivel, s így e tábla sem teheti egyedül a közelítő lépéseket. A szavazás előtt még világosan kiköttetett, hogy a felügyelőknek általános elfogadása még azok hivatalos hatósága körüli alkudozásokat ki nem rekeszti, úgy hogy ha ezek iránt egyesség nem eszközöltetnék, még az egészre nézve is történhessék a visszalépés: az eredmény mégis igen kevés reményt nyújt olly hivatal elfogadására, mellyel némellyek sinecurának nevezőnek, mások titkos politikai czélokral eszköznek, felhozván egyúttal a városok általános resensusát ezen hivatalnok ellen. Az ellenvéleményüeknek a immár a chiai státusban szükséges felsőbb autoritás szükségét, mint a 262