Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1844-06-11 / 46. szám

a gabonatörvény vagyon ellenkezésben, bizonyára erre is ki­hatni fog, s ámbár a bank egyenes viszonyban nem áll a ga­bonatörvénnyel, mégis mivel egy vele ellenkező elv vagyon kimondva, Angliának státusférfiai már most is oda nyilatkoz­nak, hogy a szoros következésnél fogva, a gabona árának mesterséges szabályozására szolgáló gabonatörvény továbbá fen nem állhat. Csak illy törvényhozás, melly magával olly szoros következetességben áll, ébresztheti a nemzetnek azon bizodalmát, melly nélkül valódi morális erőt soha ki nem fejt­het, s ugyanazért óhajtanám részemről is, hogy e kérdésben elvek ne zavartassanak, és vagy mondják ki a t. R­., hogy a városnak minden lakosa polgár, minden képességre­ tekintet nélkül, mi aztán elv s tisztán alkalmazható elv lesz; vagy ha már valamelly képességi kellékeket megállapítottak, akkor maradjanak ismét tisztán ezek mellett, mert ha az fog mon­datni, hogy csak az lehet polgár, ki a, b, c, d pontok alatti kellékekkel bir, s végül azt adják hozzá, hogy az is lehet pol­gár, ki ezekkel nem bir, és csakugyan ez is nem más az egésznek rövid értelme, ezáltal bizonyára különös elvtisztaságnak, s fo­lyadékos következetességnek példáját nem adandják. Én sza­vazván a módosításra, hogy küldőim kívánságához képest is, a m.­FBRhez közelítessék, ezáltal pedig sem elvet tisztán kifejtett­nek, sem a közelítést elérhetőnek nem tartván, arra kérem a te­Rvet, hogy e két szakaszt egészen kihagyni méltóztassanak.— Elöfordulának a vitatkozások folytában még a pénzaristocra­­tia s a kormány tendentiáiról felhozatni szokott aggodalmak, mellyek elsejére egy megyei követ azzal élt volt városi követ­nek megjegyzé, hogy itt nem palotákról sem croesusi kincsek­ről, hanem olly középszerű vagyonról van szó, melly biztos­ságot nyújtson a visszaélések ellen, s igy nem igen helyesek valának az érdemes követnek ampullae et sesquipedalia verba; az utóbbira nézve pedig az volt megjegyzése, hogy ez nem kabineti kérdés, hanem az aristocratia intézkedése, melly fel­ügyel arra, hogy ha az alkotmányos rendszerbe hatalmas de­­mocratiai elem illesztetik be, ez legalább olly széles alapra ne rakassék, mint a világon semmmi más alkotmányos ország­ban, kivévén Északamerikának három státusait. — Miután e pontnál is a két táblának szükséges közelitése hozatott fel előségül, egy alsó vármegyei követ kiemelé, hogy a nm. FRR. épen semmivel sem közeledtek második üzenetökben; miért kellene tehát épen e táblának ismét közelitő lépést tennie, s hol leszünk, ha ez szabályul vétetik? Nem kell itt félni meg­tagadástól, sem a kormány részéről, melly a városok elrende­zését a k. k. előadások közé sorozta, sem a FARétől, kik bizo­nyára nem vállalandják magokra e terhes felelősséget. — Számosak valának még a nézetek különbségei: mondassék ki, hány hold föld szükséges a választói képességre; ebben önkény nincsen; —legyen qualificalio 100-tól 400-ig; — minden qualificalio önkény s igazságtalanság, mert igy az, ki a kisebb városban már polgári jogot gyakorolt, degradáltat­ok, mihelyt nagyobb városba költözik, pedig a polgári jogok­­rai képesség egyforma legyen az egész országban s több effé­lék. — A követelt szavazásnál a felállítandó kérdésre nézve sokáig meg nem tudván egyezni a t. RR., végre kettőre tör­tént a voksolás: „A külső ingatlan tulajdonra kell-e qualifi­­catio“— s „B. szerkesztése-e vagy más qualification ? Az első igennel a második a­bódi szerkesztés b) pontjainak el­fogadásával döntetett el. — A c) pontnál többek által az egyévi tartózkodás helyett háromévi inditványoztatok, azonban a pont változatlanul elfogadtatott, úgy szinte d) pont is, hol ugyan még némelly osztályok besoroztatni kivántattak; erre nézve azonban a két táblának eziránt már történt egyesülése emlittetvén, e pont is megmaradt.­ Az ej pontnál a vagyon­nak önkintes bevallása ellen számos kifogás történt, mint olly intézkedésre, mellynek épen semmi bizonyos alapja s melly a legdurvább visszaélésekre alkalmat szolgáltatna, a minek bebizonyítására sok előkerülhető eset hozaték fel; végre a pont mégis elfogadtaték, egyedül a „laknak“ szó után beiktat­­tatott: „s az a) b) c) d) pontok alá nem esvén.“ — A mini­mumot elhatározó uj §-ra nézve maga az indítványozó ten változást a felállított categoriákra nézve, úgy hogy a városi lakosok minimumát ezerről ezerötszázra emelé, ezen lakosok választói minimumát pedig 300ról 250re leszállította, a többi két osztály számait megtartván.­­ A hosszas és élénk ta­nácskozásokból még két más indítvány is fejlődött ki a vá­lasztók minimumára nézve. Egy dunamelléki követ ugyanis a budi módosított minimum két szélső számait megtartván, a közép­osztálynál, az­az a 1500-tól egész 30.000 lakosokkal bíró városoknál minden ezer után nem 200, hanem csak 150 választót kivánt, leginkább azon statistikai szabályból indul­ván ki, hogy öt lakosra egy családatya szokott számláltatni, s igy a budi minimum szerint minden családatya kivétel nélkül választó lenne, s minden más qualificalio szükségtelenné vál­nék. — A jegyző pedig, leginkább a két tábla közli egyesü­lést és igy az eredményt, a városok elrendezését tartván szem előtt, mellynek elérésére ő személyesen minden áldozatokra késznek nyilatkozók, a választók számát még alábbra szállít­tatni kívánta, úgy hogy az első osztályban a komi százötven­ megtartván, a közép­osztálynál csak 8 pcentet akar, a 30.000 lakoson felüli városoknál pedig megegyez a másik két indít­ványozóval. — Ezen három módosítás szavazás alá kerülvén, eleinte a jegyzőé elmellőztetett; azután a másik kettő össze­állitatván a ko mi elfogadtatott s köziratra utasittatott. — A vitatások alkalmával szabályul fogadtatott el, hogy a mini­mum és a direct választások képezik csak együttvéve a teljes biztosítékot, s azért e két feltételtől semmi esetre el nem áll­nak a tt. RR. Ez alkalommal sem hiányoztak a felsőbb befo­lyás iránti aggodalmak, mint az előbbi pontok feletti tanács­kozások viszhangjai, úgy szinte nem lehetett az előbbieknél fogva meglepő, hogy a viták egyszerű és többször a személyes czélzások, vádak s gyanusitgatások mezejére eltértek s ener­gies visszatolásokat felidézének, mellyeket azonban e he­lyütt mellőzendőknek véljük. Százötven hatodik országos ülés a nm. FRRnél jun. 7kén. Csak dél felé gyűlvén össze a tábla, ő cs. k. Fen­sége a Nádor a bányászati munkálat körüli viszonszenetet ol­vastató fel hitelesítés végett, melly is minden lényeges válto­zás nélkül megtörtént. Ezután napirendre került a szabad kerületek elrendezési munkálat, melly azonban szövevényes volta miatt választmányra bizatott előleges átdolgozás és vé­leményadás végett. E választmány gróf Széchen Miklós Po­­zsega vármegye főispánja ő exc. elnöklete alatt következő tagokból áll: magos Ocskay Antal kassai püspök, gr. Károlyi György békési főispán, b. Orczy Lőrincz, b. Vay Lajos, b. Eötvös József és gr. Czir­áky János. E választmány kinevezése egy m. gróf által szokatlan eljá­rásnak s általában felesleges intézkedésnek neveztetett, mi­után a szükséges felvilágosítások a tanácskozások folytában is egyes tagok által voltaképen adathatnak; a többség azon­ban ez észrevételt eldöntőnek nem találta leginkább egy má­sik mű grófnak azon észrevételére, hogy bármint legyen is meggyőződve a szónok, hogy a tudós gróf minden a szabad kerületek visszonyai körül előfordulható nehézségeket a leg­­kimeritebben feloldani képes leendne; engedje mindazáltal e táblának, hogy illy főfontosságu szövevényes tárgyban több bizodalmat helyezzen egy választmányban, mint a legtökéle­tesebb egyéniségben. A szabad kerületek szavazati joga kö­rül igen érdekes vitatkozások folyanak, mellyeknek körül­­ményeib leírását jövő lapunk adandja. Százötvenhetedik orsz. ülés a m. FRBnél jun. 8-án. Kezdete 10 órakor. Tanácskozások tárgya: az or­szágos választmányok összealakitása s foglalatossága ezen­túl, módjának törvénnyeli elrendezése iránt üzenete a t. Ren­deknek a reá vonatkozó törvényjavaslattal együtt, a­mint itt következnek. Meg lévén győződve a KK. és KR. az országos választmányok öszvealakitásuk és foglalkozásaik módjának meghatározása szüksége felől — már azon oknál fogva is — hogy ezek nagy fontosságú feladásuknak, s a nemzet közbizalmának és várakozásának annál biztosabban megfelelhessenek, az e tárgy iránti nézeteiket és kivonatikat magába foglaló törvényjavaslatuk közlésével a cs. kir. Főhgségét teljes tisztelettel kérik, a m. FRRket pedig szives bizalommal felszólítják, hogy közlett törvényjavaslatukhoz, járulásukkal annak királyi k. megerő­sítés végett leendő felterjesztésében megegyezni méltóztassa­­nak. — Törvényjavaslat az orsz. választmányok­ról. Törvény vagy országgyűlési végzetek erejével ezen­túl kirendelendő országos választmányok összealakítása és foglalkozásaik módjára nézve következők rendeltetnek: 1. §. Az országos választmányokhoz a főrendi táblától küldendő rendes és helyettes tagok is, kiknek száma az országos vá­lasztmányi tagok összes számának legfelebb harmadrészét teheti, titkos szavattal választassanak. 2. §. Az országos vá­lasztmányok rendes úgy helyettes elnökeik is törvény által fognak mindenkor kijelöltetni. 3. §. Tollvivőiket azonban ön­­keblekből maguk az orgos választmányok fogják titkos sza­vazattal megválasztani; továbbá 4. §. Az orgos választmá­nyoknak törvény által kijelölt rendes és helyettes elnökeik halálozás, betegség vagy egyéb akadály általi gátoltatásuk esetében az elnök helyettesítését, magok az illető orgos vá­lasztmányok fogják titkos szavazás útján teljesíteni, s illy eset előállásakor: 5. §. Az orgos választmánynak, elnököt helyettesítő ülésében azon orgos választmányi tag fog elnö­­kösködni, ki közhivatalbeli állására nézve első a többiek kö­zött — s ugyanazon tag köteles a helyettesítés esetéről és lapjáról az orgos választmány valamennyi tagjait előre érte­síteni. 6. §. Az orgos választmányok össze­ülésének helye és határideje szinte törvény által fogván mindenkor kijelöltetni: azon helyen és napon minden meghívás nélkül az orgos vá­lasztmányi tagok mindegyike megjelenni vagy meg nem je­­lenhetése felől a rendes vagy helyettes elnököket ideje korán értesíteni tartozandik. 7. §. Ha az orgos választmányok mun­kálkodásaik végső befejezése előtt üléseik tartását valamelly fontos oknál fogva megszakítva ideiglen eloszlanak az ülések tartása folytatásának határnapját eleve önmaguk tűzzék ki. 8. §. Ha az országos küldöttségek a reájuk bizott tár­gyakban alválasztmányok kiküldetését szükségesnek látnák, tagjait és elnökeit maguk az országos küldöttségek fogják titkos szavazás útján keblükből választani. 9. §. Az orszá­gos választmányoknak üléseik az illő rend­bentartása mel­lett mindenkor nyilvánosan tartassanak; végre 10. §. Az országos választmányok által megkészítendő munkák azon­nal nyomassanak ki, s az org. Nádora által minden köztörvényhatóságokkal legkisebb haladék nélkül közöl­tessenek s egyszersmind olly intézkedések tétessenek, hogy azon munkák nyomtatva megkapható példányai bárki által megszereztethessenek. — A vitatkozásokat egy méltóságos gróf nyitá meg a szőnyegen lévő tárgynak kimerítő expo­­siliójával, s előre bocsátván, hogy ő minden illy kérdést nem kíván ugyan az országgyűlésnek általános elrende­zésére utasitni, még is a jelent olly más kérdésekkel lát­ta összeköttetésben lenni, mellyek az egész országgyűlés­nek elrendezését a legközelebbről érintenék s jelesen a két tábla kölcsönös állására a leglényegesb befolyással lennének. Választmányok ugyanis azon testületek typusát viselik, mellyekből kiküldetnék, s igy a­­. PH­ által javaslott válasz­tási mód épen meg nem egyeztethető a két tábla alakítási módjával, miután sem az egyik, sem a másik tagjai titkos sza­vazás által nem választatnak, sőt e házban egyenesen az elnök kineveztetvén, a javaslati mód szerint annak jogai megsértetnének olly országban, hol a gyakorlat által pótolta­­tik a törvény. A szónok azon országos választmányoknak egyébiránt sem nagy barátja, az orsz.gyűléseken kívül mun­kálódó választmányoknak, miután azoknak munkálatai jelen­leg olly sebesen kifejlő s egymást felváltó eszméknél, több­nyire elkésnek, minden esetre pedig állatok azon lelkesülés kihültetik, melly a törvények alkotásánál olly hasznos. Az országgyűlés folyama alatt eljáró választmányok ellenben minden tekintetben megfelelnek czéljuknak, s épen mivel ed­dig is megfeleltek, azoknak olly lényeges átalakítása, melly magát a táblák kölcsönös állását csak így mellékesen meg­változtatná, nemcsak nem szükséges,hanem több tekintetnél fogva káros is lenne. Ezen általános nézetekkel e helyütt megelégedvén a szónok, nem kiván a törvényjavaslat egyes pontaiba ereszkedni s a te­rket felszólítandóknak vélné, hogy a felebbi okoknál fogva jelenleg kivánatuktól elállani szíveskedjenek. — Az ellenvéleményüek száma csekély vala, mint azt egy m. gr. megjegyzé, az egyik oldal székeinek üres­ségéről panaszkodván, melly azt tanúsítja, hogy elvbaráti jobban szeretnek mulatni, mint tanácskozni. Az ellenokok leginkább abban pontosulának össze, hogy a választmányok munkálodásai nagy fontosságúak, mit e tábla maga bebizo­nyított, mikor a RRet felszólította, hogy a FRR­ közül is ne­veztessenek mindig tagok e választmányokhoz s tegnap is a kerületek rendezését, nagy fontossága miatt, választmányra előmunkálat és javaslatadás végett bízta. Ha tehát ezen vá­lasztmányok körül tökéletlenségek tapasztaltatnak, azokat kijavítni kötelesség, s nem szükséges itt az or­gyűlésnek töké­letes elrendezését bevárni, mert létezhetnek illynemű rendel­kezések, a­nélkül hogy eziránt a két tábla közötti vizonyokban lényeges változás történnék, mert a typusról felhozott okos­kodás olly messzire vágó, hogy az alig fog valaha teljesülni, mert ennek elégtéve nincs, míg a választmány együtt munká­­lódik, hanem a táblák typusát követve mindeniknek választ­mánya külön fogna eljárni, mit talán a nemes gróf maga sem kíván. Az arány meghatározása által a táblák visszonya meg­­zavartatni nem fog, s ha a javaslati arány jónak nem találtatik, lehet mást indítványozni; de mihelyt a választmányok elren­dezése szükségesnek találtatik, azt az or­gyűlésnek általános elrendezésétől felfüggeszteni nem lehet, itt semmi princípium kérdése fen nem forogván. Ennélfogva vetessék fel ponton­­kint a javaslat, majd kiviláglandik akkor, mi elfogadható közü­lök, mi nem. — Egy m. gróf különösen az általános coordi­­natiora utasítást ama régi bűnbaknak nevezte, melly minden elöhaladási kérdésnél előtolatik. Miután a változás csak tör­vény utján kívántatik, mellékes intézkedésről szó nem lehet, s miután azt, mit a BR. átküldenek, tárgyalni kell, kéri a tá­blát, hogy ezen törvényes szokástól holmi elavult argumen­tumok által magát el ne üttesse.­­ A vitatkozások folytában ugyanezen ma­gról az indítványtevőt felszólította, nevezze meg azon kérdéseket, a­mellyekkeli összeköttetés a jelen tárgya­lást nem javasolja, mert az, hogy a két országgyűlés közt munkáló országos választmányok a m. grófnak nem tetsze­nek, még nem ok arra, hogy azoknak hiányai ki ne javitassa­­nak. — A felszólított gróf ismételve előadá, mikép­p mind­azt, mi a rendi kívánatnak általános elmellőzését javasolja, világosan elmondotta, s épen okoskodása következtében az egyes pontok tárgyalásába bele nem bocsátkozik; de ezzel az ellenvéleményű szónok meg nem elégedvén, az okokat egyenkint meghallani kívánta, legyenek azok akár világos okok, akár titkos okok, akár semmi okok.­­ A titkos okok feltevését a fenséges Elnök mint inparlamentáris eljárást rá­­szalván, miután több szónokok által a rendi javaslat ellenokául e táblának teljes megelégülése a Fenséges Elnök eddigi bölcs kinevezéseivel hozatott fel, mellyekbe valamint a FRRnek eddig is teljes bizodalmuk volt, úgy jövendőre is leend­­ö cs. kir. Fensége megköszönő ugyané bizodalmát, de figyelmeztető egy­úttal a táblát, hogy olly intézkedéseknél, mellyek jövendőre tételnek, illy személyes tekintet indokul nem szolgálhat. Ezen loyális elnöki kijelentés hangos örömmel fogadtatván egy nm. püspök abeli meggyőződését nyilvánitá, hogy a tt. Rt. ki­­vánata által e tábla elnökének jogai minden esetre megsért­­vék, miután a választmányi tagok kinevezése kétségtelen el­nöki jogokhoz tartozik. Ezen szokás más alkotmányos or­szágokban is divatozik, még Északamerikában is, hol a cserk a választmányi tagokat kinevezi. Ez ellen pedig még azon ok sem hozathatik fel, hogy ama házak elnökei választvák, miután nálunk a nádori méltóság szinte választott tisztség. — Némelly kisebb vitatkozások s eltérések után a Fenséges El­nök a többséget az elsőbben felszólamlott gróf nézeteihez járulónak kimondá, mellyek szerint a viszonizenet fog szer­­kesztetni. Jun. aki kér. ülésben, a m. FRRnek kir. városok elren­dezését illető­dik válasza tárgyaltatván: a több nem annyira nevezetes változtatások közt következők a figyelmet érdem­lőbbek. A 89. §ban nehogy a név — mint egy m. követ elő­adó, amollyan katonai káplár és közlegény közötti gyűlöle­tes viszonyt és osztályzatot okozzon polgár és más több városi lakosok közt, de a humanitás és történeti okulás is igé­nyelvén ezt: „polgárok és választó polgárok“ név alatt em­­littetni és czimeztetni jegyeztettek be a kir. városi lakosok.— Ugyan e követ indítványára a 123. §. akint változtatott, mi­szerint polgári képesség fölött a közgyűlés ítéljen s pedig appellata nélkül. A 143., 144. és 145. §ra nézve ismét ugyan azon követ indítványára azon változtatás létetett, miszerint a tanácskozó polgárok száma a városok népességéhez mérve következő leend, u. m. 1500 lakostól 60 tanácskozó, 1500on felül 30,000ig minden ezerre fiz tanácskozó, ezenfelül pedig kettő.­­ Az örsereg és városi felügyelőkre nézve s ez utol­sót érdeklőleg 32 szavazati többséggel 16 ellen, mint szinte mindazokra nézve, mellyek az elsőleg munkált rendezés­ben lényegi és elvbeni változtatást tennének, maradtak a t. RR. előbbi határzataik mellett. A felügyelői hivatalok felállí­tására nézve a t. RR. előbbi nézeteiknél megmaradván, vok­solás alkalmával e főfelügyelők 35 szavazattal 15 ellen el­­mellőztettek. Ez alkalommal már a korábbi tanácskozások­nál hallott okok nagy részben isméttektettek, a néhány szó­nokok által javaslat közelítésre pedig azon megjegyzés léte­tett, hogy hiszen a m. FRR. sem közeledtek üzenetekben sem­mivel, s így e tábla sem teheti egyedül a közelítő lépéseket. A szavazás előtt még világosan kiköttetett, hogy a felügye­lőknek általános elfogadása még azok hivatalos hatósága körüli alkudozásokat ki nem rekeszti, úgy hogy ha ezek iránt egyesség nem eszközöltetnék, még az egészre nézve is tör­ténhessék a visszalépés: az eredmény mégis igen kevés re­ményt nyújt olly hivatal elfogadására, mellyel némellyek si­­necurának nevezőnek, mások titkos politikai czélokral esz­köznek, felhozván egyúttal a városok általános resensusát ezen hivatalnok ellen. Az ellenvéleményüeknek a immár a chiai státusban szükséges felsőbb autoritás szükségét, mint a 262

Next