Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-03-22 / 23. szám
23. szám. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével, — a Századunk terjedelmesb politicai s rokon tudományi értekezésekkel, a Kis futár literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. HÍRNÖK Szerkeszti s kiadja Balásfalvi Orosz József. Martius 22. 1844 Megjelennek e lapok minden kedden és pénteken. Előfizetése 15-dik félévre postán 6 fr. 48 kr. p., helyben boríték nélkül 6 fr., borítékkal 6 fr. 12 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél az irgalmasok árellenében a 245. sz. ház lső emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Jelentjük a t. ez. közönségnek, hogy az első évnegyedről még néhány teljes számú példánnyal szolgálhatunk, egyszersmind, hogy a második évnegyedre, áprilisétől június végéig szinte fogadunk el előfizetést postán 3 frt 24 krral, helyben, boríték nélkül 3 írttal pengő pénzben. szerte. Tartalom. Magyarország és Erdély. Kinevezések. Halálozások. Adakozások. Országgyűlési közlés. 174-ik ker. ülés. A jászkun kerületrendezési munkálatban történt változtatások hitelesítve. 125—127 országos ülések mind a két táblán. A FeRRek a városi munkálat fölötti tanácskozást folytatják. A KK és RReknél a választási és köztanácskozási törvényjavaslat vizsgálata bevégezve. A febr. 6-ikán kelt k. kir. leiratra költ kerületi határozat megvitatva s helybenhagyva. Az országgyűlésnek évenkinti tartását magában foglaló csongrádi indítvány szinte elfogadva. A hajdúkerület rendezési munkálat vizsgálata szőnyegen forog. — A 119-ik főrendi tanácskozás részletei. — Tudósítások. Szatmár, Zemplin megyéből s Aranyosszékről. Vegyes közlemények. Ausztria. Ragusában uj földrengések. Nagybritannia. O’Connell Birminghamban. Francziaország. Arago Paris erősitvényeiről. Spanyolország. Alicante bevetetett összeesküvés a k. család élete ellen.] China. Kis futár. Hirdetések. Magyarország és Erdély. Halálozás. Honunk hölgykoszontja egyik első nagyságú fénycsillagát, a szenvedő emberiség, a jótékonyságnak s munkás emberszeretetnek egyik angyalát veszté. Özvegy gr. Teleky Lászlóné, báró Mészáros Johanna, 8 hónapig tartott betegség után mellvízkórságban Pesten mártius 12-én meghalt. A hon, melly e nemes hölgy emlékezetét áldással kiséri, s különösen a budapesti szegénység, mellynek irgalmas gyámola volt, a pesti jótékony nőegyesület, mellynek — úgyszólván — alkotója, s sok éveken át fentartója vala, smellynek czéljaira tömérdek ezereket áldozott, és minden emberbarát, ki a szelíd hölgyerényt, a gyöngéd, magasztos nőjellemet felfogni képes; minden magyar, ki a kitünőleg magyar hölgyekben nemzetiségünk őrangyalát tiszteli; mély megilletödéssel hajlik meg e hölgynek sírja mellett, s emlékezetét áldva osztozik a bánat könyviben, miket gyermekei gr. Teleky József Erdély nagy kormányzója, Ádám, magyar huszárezredes, Sámuel a dunamelléki helv. v. egyházkerület főgondnoka, László, a Főrendi tábla egyik kitűnő szónoka, s Auguszta, gr. Degenföldi tróné, s velők a gyámoltalan szegények szenvedő serege az elhunytért hallatnak. A nm. m. kir. udv. kamara az ipolysághi sóhivatalnál megürült beszedő hivatalt Schöpf Miklós karlopagói k. só és harminczadi ellenőrre, ennek hivatalát Planinatz fiumei k. sómázsamesterre, ezét Burdács János buccakik. sómázsamesterre, ezét Lipovchich fiumei sómázsájóra, továbbá a megürült dömölki sóbeszedő hivatalt Merzsey Ferencz bajai k. sóellenőrre, ezét Lenhardt János ipolsághik. ellenőrködő sómázsamesterre, ezét Keszlerffy Károly k. sómázsamesterre, ezét Szilágyi Mihály k. sómázsálóra helybeli fokzserinti előléptetéssel, ugyszinte ennek hivatalát Obitz Ferencz selmeczi k. sópajtaőrre, ezét Bakó Adolf néhai katona kadétra, végre a karlopagoi megürült sómázsamesteri hivatalt Frideczky Barabás kilépett kir. magyar testőrre, s eddigi selmeczi sóhivatali gyakornokra ruházá. A nm. m. kir. udv. kamara Pajthényi Ambrus, poroszlói k. sómázsálót szolnoki k. sómázsálóvá lépteté; ennek hivatalára pedig Rosztoczky János szatmári k. sópajtnört alkalmazá. Országh János, gácsi k. ellenőrködő sómázsamester f. é. febr. 17. meghalt. A zimonyi k. harminczadi segédállomás megürült. Adakozás. Tek. Szentpály László Ugocsa megye jelenlegi képviselőjének két kis fiai a pesti gyermekkórház számára szerkesztőségünkhöz két pártot tettek le, hogy azt az illető kezekhez átszolgáltassuk. Országgyűlési közlés. CLXXIV-ik kerületi ülés, márt. 19-kén d. e. 10 órakor. Elnökök: Kroner Lajos Moson és Semsey Albert Sáros megyék követei. Naplóvivő: Eischl János. Jegyzői helyettes: Vukovics Sabbas. Teendő gyanánt a Jászkunkerület-rendezési munkálatban történt változtatások hitelesítése volt napirendre tűzve. Az illetékes jegyzőnek távollétében Vukovics Sabbás olvasó a nevezett módosításokat, mellyek minden változtatás nélkül helybenhagyattak, s az e szerint alakított munkálat az országos ülésbe vitetni rendeltetett. Más tárgy hiányában az ülés mintegy 93/4 óra tájon véget ért. Száz huszonötödik országos ülés mart. 19én d. e. 11 órakor. Bemutattatván a kerületi elnökség által személynek ő mmgának a kerületileg megállapított jászkunkerület-rendezési munkálat, tanácskozásba vétetett folytatólag a szőnyegen forgó kicsapongási törvényjavaslatnak 44 tikja, melly azon esetbeni teendőkről szól, ha a közbejött rendbontás fékezésére a megyei rendes kezerő elégséges nem volna. Ezen szakaszra, nemkülönben a következettekre is előadó elnök őrmga saját észrevételeit, az illető megyei követek pedig utasításuk parancsolta módosító javaslataikat; gondoskodni kívánván különösen olly választási székhelyekre nézve a rend és közbátorság föntartásáról, hol helyben állomásozó katonaság nincs , ennek tehát netalánt szükség esetén leendő alkalmazhatása végett előre kívántak gondoskodni, hogy a katonai erő, nem ugyan fölállítva, hanem szállomásozáskép eleve berendeltethessék a székhelyre. Javaslatuk azonban, mint a szabadsággal ellenkező, intézkedést magában foglalónak állított, el nem fogadtatok. Hasonlókép viszhang nélkül maradtak a főispánok, s illetőleg megyei elnökök s őrszéki tagok kihágásainak büntetésérül szóló 49—50 szakaszokra tett megjegyzései elnök őnmagának s némelly megyei követeknek; kik a főispánokra azért, mivel úgyszólván minden hatóságuktól s jogaiktól megfosztanak, büntetéseket szabatni a dolog természetével összehangzásban levőnek nem látták, s a mennyiben kihágást követhetnének el, ez iránt már a büntető törvénykönyvben megállapított büntetéseket elegendőknek vélték. Mellőzzük ez alkalommal a nyilatkozatok részleteit, minthogy azokat a 143—145 kerületi ülésekről nyújtott közlésünkben elég terjedelmesen adtuk; csak azt jegyezzük meg, hogy II. megyének egyik követe, a szerkezetnek elnök önmaga javaslata szerinti módosítása mellett nyilatkozván, követtársának ellenkező kijelentése által elidáltatott. Az országgyűlési követek választásáról szóló Il-ik részben foglalt szakaszok iránt szinte történtek némelly észrevételek, s követi qualificatio gyanánt több megyei követ szorgalmazva 30 évnek megállapítását, megjegyeztetvén különösen K. megye követe által, hogy e szakasznak is van még egy fönhagyott kérdése, t. i. a verificatio, mellynek elhatározásáig a munkájat a FORRekhez át ne küldessék, ami egyébiránt a bíróság és a zsidó orvosok és sebészek iránti kérdésnek eldöntéséig különben is föntartatott. — Végül még az iránt folyt huzamos vita: valljon a magokat örökre megváltandott községeknek a megyei gyűléseken egyenkint ! szavazat adassék-e? vagy a megyékre bizassék a kebelében levő községeknek adandó szavazat-mennyiség meghatározása, deugy hogy 50-et meg ne haladhasson. A többség az egyenkinti szavazat mellett nyilatkozék, s a szerkezet e szerint módosíttatván, a vizsgálat csak hamar bevégeztetett. Az ülés d. u. 2 óra tájon oszlott el. — Az üzenet, melly mellett a szőnyegen forgott munkálat a magas FőRRhez annak idején átküldetni fog, következő: Üzenete a KK. és RRnek a megyei választó és tanácskozó közgyűlések szabályozása iránt a m. FőRRehez. — A megyék választó s tanácskozó közgyűléseiben ez utolsó évek alatt gyakrabban történt rendzavarok s kihágások szükségessé tevén, a Kir. és RR. gondoskodását; — midőn e tárgyban elkészített törvényjavaslatokat ő cs. kir. Fenségéhez tisztelettel, a m. FORRhez pedig hazafiui bizodalommal küldik által, nem kételkednek, hogy ez ügyet, mellynek sürgető volta iránt az országban olly általános vélemény nyilatkozott, részükről is előmozdítani méltóztatandanak. Százhuszonhatodik orsz. ülés a KK. és RRnél mart. 20 án d. e. 10 órak. Elnök önmaga az ülés kezdetével a KKnak és RReknek, a febr. 6-ról költ k. kir. leiratra folyó hónap 2-ikán elhatározott s 13-ikán szerkezetileg is megállapított határozatát tűzte tárgyalási sorozatra. Fölolvasá mindenekelőtt Széll Imre nádori ítélőmester annak tartalmát, amint következik: „Határozata a KK. és RRnek az országgyűlési ifjúság által Szathmár megyei követ, Uray Bálint ellen elkövetettnek jelentett kihágás iránt f. é. febr. b káról érkezett k. k. leirat tárgyában. A KK. és RR. kinyilatkoztatják, hogy általánosan részükről is helyeslik, hogy az országgyűlési szabad utalom sérthetetlenségéről a kormány gondoskodik, s abeli gondoskodását az iránt nyújtott biztositásnak veszik, hogy az 1790., 1807., 1811., 1839. évi események többé részükről ismételteim nem fognak; továbbá a k. k. leiratban azon elvet látván tettleg is elismerve rejteni, hogy a felhívott törvények megsértésének esetei az országgyűlésének bejelentendők; ezen elvet, a Kir. és RR. is magukévá teszik, és minden lehető további esetekre nézve is teljesítetni óhajtják, ennek nyomán, mi a k. kir. leiratban foglalt esetet illeti, mivel erről hivatalosan csaltak, leiratból értesültek, a megrendelt vizsgálat eredményét, magukkal egész kiterjedésében közöltetni kívánják. Egyébiránt jelenleg, midőn épen az összes büntető törvények felett tanácskoznak, egyes kihágásokra, külön büntető új törvények alkotásának szükségét nem látják; fentartják azonban maguknak, a köztanácskozások alatti rendnek biztosítása tekintetéből, önkörükhöz tartozó ollyatén házszabályoknak annak idejébeni hozatalát, mellyeket a törvényes szólásszabadság és nyilvánosság alapján, czélszerüknek és szükségeseknek találandanak.“ — E határozat ellenében fölhivá elnök ő nmlga a KKat és RReket,hogy a főn érintett k. kir. leirat tartalma szerint a minden tekintetben szükségessé vált sikeres törvények alkotása iránt gondoskodjanak, minthogy maguk a házbelrendezetére vonatkozó szabályok, habár czélirányosak lesznek is, de a salvus conductus feltételeinek teljesen meg nem felelendnek. Miután a fönforgó tárgy által leginkább érdeklett megye képviselője röviden kijelenté utasításával egyező abeli kivánatát, hogy sikeres törvény alkottassák minden elhalasztás nélkül, II. megye követe emelt szót, mint monda, hogy azoknak, miket mondandó vala, a naplóban nyoma legyen, s a jövendőség láthassa, milly elégtételt von magának a közvélemény. Elmondás szerint mind azokat, mik Sz. megye elsőben Pozsonyba érkezett követének ittlétele óta történtek, s mikép szakadt vége a demonstrationak, mellyhez hasonló jelenetek külföldön is a „közvélemény“ kifolyásának tartatnak, és midőn a publicum valaki ellenében rászólását nyilatkoztatja , ez bizony disharmoniával jár stb. Elbeszélte azután a szóló : mi hogyan történt ama kerületi ülésben, mellynek végével az utczai demonstratio bekövetkezett. (L. Hírnök 10 szám, 152 ker. ülés.) ebben ő a nemesis sajtolását látta olly egyén ellen, ki a nemzet és kormány közti visszavonásnak egyik fő oka volt, s kinek ellenében nem a karzatok, nem az ifjúság, hanem a tábla tette magáévá az indignatio kijelentését, mert el merte foglalni azon helyet, mellyen egykor Kölcsey ült. — A szóló előadására megjegyző elnök ő nagymlga, hogy szerette volna, ha a mik történtek— nem történtek volna, vagy ha már meg kellett történniök, legalább a jövendőnek ne adattak volna át illyen módon; e részben tehát véleménye különbözik az előterjesztést tett követétől, de különbözik abban is, hogy közvélemény illy után nyilatkozhassék, s azt helyeselni vagy megszenvedni is lehessen alkotmányos orságban, hogy ellenvélemény miatt valaki hasonló bántalmakkal illettethessék, különösen pedig hogy egy törvényhatóság képviselőjének illy megtámadásával akár a publicum, akár az országgyűlési ifjúság által a salvus conductus után útfélen lábbal tapodtathassák. — Illy véleményben volt számos követ is, kik közül néhányan határozottan ellene nyilatkoztak a fönebbi szónok azon kijelentésének, mintha az indignationak fönforgó modorbani kifejezése nem annyira a karzatoktól, mint inkább magától a követi táblától eredt volna, mert állításuk szerint egy törvényhatóság követe fölött sem törhet pálctát akár egy, akár több más törvényhatóság követe, s a salvus conductus erejét és a követi állás szeplőtlenségét megőrizni a táblának „solidaris“ kötelessége. — Ezen, s hasonló véleménynyilatkozatok ellenében más nézetek is fejlettek ki mind a közvélemény hatalmára, mind különösen a salvus conductus fogalmának miségére nézve. A közvélemény szabad nyilatkozatát védőleg külföldi példák idéztették, a salvus conductust pedig egy megye követe, mint a 163 ik kerületi ülésben, ma is úgy értelmezte, hogy az nem magánosok megtámadásai, hanem csak hatóságoké ellen biztosítosításaimat; melly értelmezésnek azonban számosan ellene nyilatkoztak, mert F. megye követének hasonlítása szerint ez esetben a salvus conductus szerint egy olasznak medve-ketreczéhez hasonlítana a tanácskozási hely, mellynek falain belül senki nem bánthatná ugyan a követet, de már a teremből kilépve a lépcsőkön letaszigálhatnák stb stb. Az érdeklett megye itt levő követe hasonlókép fölhíva érezte magát a vitály illy stádiumában részint a követtársa ellen szótt vádak visszautasítására, részint a törvényhatósági képviselő állása függetlenségének föntartására, kijelentvén hogy a táblát sem önmaga sem követtársa irányában bíráskodó hatalomnak el nem ismeri. A kedélyek mármár hevülni kezdettek, s a hallgatóság kaczaja és zúgása egyegy ízben megszakasztá az előadásokat. Elnök önmaga többször fölhivá a KKat és RReket, hogy e kellemetlen tárgynak igen szétágazó részleteibe nem bocsátkozván, csak a szőnyegen forgó határozat iránt terjesszék elő véleményeiket; a hallgatóságot pedig komolyan intette, hogy a tábla iránti tiszteletről meg ne felekezzék. Történtek azonban mégis kitérengő fölszólalások, s előbbi fölhívások következtébeni czáfolatok és viszonczáfolatok, mígnem elnök ,nmaga ismételt kéréseinek siikerült a vitatkozás útjait a tárgyszerűség keskenyebb medrébe visszavezetni. A határozat egyébiránt, úgy mint azt fönőbb előadtuk, változatlanul megmaradt. — Következve egy másik, nem kevésbé jelentékeny tárgy vezeték tanácskozásba, t. i. a 101 -ik kerületi ülésben szőnyegre hozott , s a 156-dikban tanácskozásba vett s elfogadott csádi indítvány az országgyűlésnek évenkinti tartása iránt, melly igen huzamos vitályra s jelentékeny előadásokra nyújtott alkalmat. — A részletek közlését jövő számunkra tartván főn, a d. u. 3 óráig tartott ülésnek csupán eredményét adjuk ezúttal, melly az indítvány elfogadása volt. Százhuszonnegyedik s százhuszonötödik országos ülések a m. Főrendeknél mart. 18án s 20 án. E nagyfontosságu ülések főtárgya a városi munkálat 98 §-a.