Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1844-06-11 / 46. szám

46. szám. •• Jú­niustl. 1844. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel ; — a Századunk terjedelmesb politicai s ro­kon tudományi­ értekezésekkel, a Kis futár litera­túrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti s kiadja Balásfalvi Orosz József. Megjelennek e lapok minden kedden és­ pénte­ken. Előfizetés­e 15-dik félévre postán 6 fr. 48 kr. p., helyben boríték nélkül 6 fr., borítékkal 6 fr. 12 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél az ir­gal­ma­s­o­k átellenében a 245. sz. ház lső emeleté­ben, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes bekü­ldetése kéretik. Ikerlapjainkra a második félévi előfizetést ezennel megnyitván, a t. ez. közönséget pártolása foly­tatására tisztelettel megkérjük. Lapjaink külső s belső formája, főképen általánossága, részrehaj­­latlansága s minden pártokon kívüli állása változatlanul megmaradandó s e részben az országgyű­lésnek e félév folytában netalán bekövetkezhető berekesztése a tartalom érdekességére s bőségére semmi befolyással nem leend, miután semmit sem mulasztandunk, hogy a megszűnő országgyűlési tudósításokat a bel-­s külföldi politikai életnek más érdekes rajzaival s felet­öki érdekes értekezé­sekkel az olvasó teljes megelégedésére pótolhassuk. Ezen kívül még az országgyűlés végével minden­t­­er. előfizetőnknek a legújabb törvények egy csinos példányával, borítékkal, kedveskedni bátorkodandunk. Lapjaink ára mint eddig félévre postán 6 fr. 48 kr. e. p., helyben boríték nélkül 6 fr., borítékkal 6 fr. 12 kr. Az előfizetés minél előbbi megrendelését kikérjük, nehogy azon kel­lemetlen helyzetbe jöjjünk, az elkésettek - legjobb akaratunk mellett is — teljes példányokkal nem szolgálhatni. Tartalom. Magyarország. Kinevezések. Erdészhivatali csőd.: Po­zsonyi újdonságok. Gyász­esemény, t. Ung megye követe meggyilkolva. Országgyűlési közlés. 210. kerületi ülésben a bűdi indítvány folytatólagosan, s a 211 — 212 ker. ülésekben a kir. városok elrendezéséről átküldött 2-ik főrendi válasz tárgyal­va, Ungh megye meggyilkolt követéről s nyomozások eredményéről Személynek ő czdljáról értesítés kéretni inditványoztatik. 156. főrendi ülésben a bányai, s a szabad kerületek elrendezé­se körüli munkálatok ; a 157. főrendi ülésben az országos választmányok mikép összealakitása tárgyalva. Megyei tu­dósítások. Pest-, Krassó-, Liptó-, Sáros és Szerémből­ből. Vegyes közlemények. Eisler Fanny Pestről eltávozik. Pesti vásár. Iíajászó- Szentpéteren nagy jégeső. Nagybritan­­nia. Brougham lord tory-párthozi áttérése Francziaország. Joinville hery röpiratát egy londoni levél alapszempontjaiban helytelen rendszerűnek állítja. Laffitte. Éj­sz­a­kamer­ika. Te­­xas-ügy. Philadelphiában pártfelekezetek. Hayti. Fris hírvi­rágok. Kis Futár. Kimoss verseinek bírálata. (Boleman J.) Hirdetés­ek. Magyarország. A nm. m. kir. udv. Kamara a szucsáni és fiumei sóhiva­taloknál megürült sómázsáló ellenőri, és illetőleg sómázsáló hivatalt Szepessy Ferencz aradi k. sóhivatali írnokra, és illetőleg a tengerparti k. szághajói capo-ra Matkovics Pé­terre, az aranyidkai bányakamarai sebészhivatalt Jácz János maluzsinai bányakamarai sebészre, végre a rézbányai bányahivatalnál megürült iktatói hivatalt Waech­ter Gyula erdélyi k. kincstári bányagyakornokra ruházni méltóztatott. A rékási k. kam. erdészhivatal Zeidler József f. é. máj. aki halála által megürülvén, ezen hivatalra vágyók illető bizonyítványaikkal ellátott folyamodványai a temesi kamarai igazgatóságnak lesznek benyújtandók. Pozsonyi újdonságok. Pozsony, jun. 10-én. Tegnap óta városunk közön­ségét egy borzasztó gonosztettnek épen most történő bírói nyomozása feszült várakozásban tartja. Ugyanis Orosz Elek­­. Ungh megye követe már múlt hónap 22ke óta nem láttatott, mivel azonban a szolgálatában levő vármegye­huszárja mind a követ ur testvéröccsének, mind más tudako­­lóknak azt mondotta, hogy ura a gőzösen Pestre utazott, ba­­rátjai visszajöttét Budáról, hol nőszü­lendő vala, napról napra várták, mig tegnapelőtt a város kapitányjának jelentés létetett, hogy egy mosóné véres fehérruhát mosott. Előhívatván a némber, ezen tettét nem tagadta s azon fehérneműk tulajdo­nosának bizonyos halászlegényt jelölt meg, ki is gazdájával együtt legott előidéztetvén, mindketten azt vallották, hogy pünkösd kedden az alsó dunai sarkantyúk egyikénél halász­ván, e ruhaneműk, mellyekbe több darab kő volt kötve, az ottani igen sebes örvény által a viz színére sodortattak, hol is azokat, egy vánkost kivéve, melly elúszott, kifogván, semmi roszat nem gyanítva magoknak meglarták. A buzgó vá­roskapitány a talált ing, lepedő, vánkos-héjak stb. jegyeit megvizsgálván, s egyikén „Elek“, másikán „D. E.“ — még máson „E. M.“ betűket szemlélvén, noha az unghi követ ag­gasztó távollétéről mit sem tudott, még is országgyűlési sze­mélyt gyanítván e ruhaneműek tulajdonosának, az or.gyűlési lakkönyvet átvizsgálta, és ott a megfelelő nevet megtalálván, azonnal a követ szállására ment, s mind ott, mind a gőzhajóhi­­vatalnál tett tudakozások s az illető hatóságoknáli jelentések után a gyanús inas befogatására minden szükséges rendele­teket megtett, ki is délután nehány követ urak által az utczán előtaláltatván, azonnal a szállásra hozatott, hol elfogatván, a városházához vitetett, miután a most épülő vármegyeházban alkalmatos hely nincsen. A szállásban­ kutatás által egy sötét kamarának szögletében egy belül igen véres nagy zsák, E. M. betűvel megjegyezve, az inasnak névbetüivel megjegyzett na­gyon bevérzett gatyája s annak fejér köpönyege találtatott, mellynek belsején szinte vérfolt látható. Személynök­­ exclja azonnal a t.kir. táblából küldöttséget rendelt s több gyanús egyének befogatását elrendelte, a küldöttség pedig vizsgálatait nyomban megkezdvén, több tanuk kihallgatása után magát a gyanús huszárt benevolum alá vette, ki is tegnap est­e, men­nyire értesítve vagyunk, gonosztettét be is vallotta, hogy t. i. urát a május 21-től 22-ikrei éjjel meggyilkolta. Reményijük, hogy e valóban szivrázkódtató eseményről , valamint a többi igen érdekes körülményekről már jövő számunkban bő­vebb tudósítást fogunk adhatni. Országgyűlési közlés. CCX-ik kerületi ülés jún. 7-én. Elnökség, jegyző s tolóvivő az előbbiek. Tanácskozás tárgya a budi indítvány további vitatkozása, melly — kivévén a választók minimuma feletti ut­at — egészen elfogadtatott. Az egyes pontok körüli fő észrevételeket összepontositva, az a) pont közül a főváros követe legalább küldői részére kivételt kért s a pesti házak értéke minimumát 1500 p. forintra határoztatni kívánta. Ezen indítvány épen nem pártoltatván, több szónokok a felső táb­­láhozi közelítést ajánlották, mert miután ott a BB. indítványa mellett egyetlen hang sem emelkedett, e pontra nézve is en­gedni lehetne, jelenleg a qualificatio nem olly lényeges lévén, miután a választók nem bizonyos számra szorítkoznak. Azért pénzben fejeztessék ki a minimum, mert a Fe­Rt. főelve, bi­zonyos summát határozni; ehez kell tehát a jelen javaslatot alkalmazni, ha eredményt akarunk. Sem a birtok, sem a szám magában véve a qualificatiok tiszta bázisa, de ha már birtok­ban akarjuk ez aristocratiai országban alapítani a választási jogot, ez olly kiterjedésű legyen, miszerint biztosságot szol­gáltasson, hogy az illetők vissza nem fognak élni polgári jo­gaikkal, azért a házakban is qualificatio kívántatik.­­ Sok­kal számosabbak valának az ellenvéleményü­ek, a házaknál semmi qualificationak szükségét nem látván. Háza lakást a város érdekéhez köti, s ez nem csak a négy falból áll, hanem van benne más érték is. Többnyire ki egy városban a legki­sebb házzal bir,ugy ragaszkodik e tulajdonához, mint herczeg E.bármelly fényes palotájához; sőt erősebben, mert minél ki­sebb pontban összefoly valamelly vagyon, annál kevesebben ragaszkodik hozzá tulajdonosa. Hibás fogalom, hogy a vá­rosi birtok ingó, mert noha a nemesi vagyon elidegenítheté­­séhez mérve némileg annak látszik, általán véve még is olly ingatlan minta nemesi. Mihelyt valamelly ház a telekkönyvbe beírva, már nem vakondokturás, de sok városokban jelenleg is léteznek rendőri szabályok, mellyeknél fogva az építés határai kitüzvék s értéktelen bódékat építeni tilos. — Az in­dítványozó követ három fő elvekre alapitottnak ismétlő indít­ványát, hogy t. i. a választó a közterhekben részt vegyen, hogy minimum alapítassék, azon esetre, ha valamelly város­ban a qualificatioval biró egyének igen csekély számmal vol­nának, s végre hogy e qualificatiok összekötve legyenek a direct választásokkal. Ha indítványában olly változások tör­ténnek, mellyek ezen elvektől eltávoznak, a szónok azt vissza­­huzandja. A ház és külső birtok közt ollyan körülbelül a kü­lönbség, mint valamelly ember kabátja s zsebórája közt; ára az egyiknek tán az lehet mint a másiknak, de a tulajdonosra nézve az egyik sokkal előbb nélkülözhető mint a másik. A külső birtokot minden órán eladni kész, de nem úgy házát, mert ő családfő, apa, házához emlékezetek csatolják, s azért csak a legnagyobb szükségben válik meg tőle. Azért olly nagy a ház becse Angliában, azért a rómaiak a külső birtok­ra a Terminust rakták, de a lareseket házaikban őrizték. Mi­dőn a status a házbirtokban bízik, akkor bizik a polgárok er­kölcsi tekintetében, házi körülményeiben, sőt vallásosságá­ban. — Sürgettetvén a szavazat, az a) pont nevezetes több­séggel megtartatott. — Ab) pont iránt úgy vélekedek egy kárpátvidéki követ, hogy miután az első pont elfogadtatott, ennek kimaradnia kell. Kinek tűzhelye nincsen, az választó nem lehet, kivált tisztviselőkre nézve. Angliában, Franczia­­országban,sőt Északamerikában is kisebb qualificatio kíván­tatik parlamentaris mint municipális választásokra; az ameri­kai praesidenst kiki választja, de a városi tisztviselők válasz­tásánál m­egkivántatik a házbirtok. Széles e világon sehol sincs elfogadva, hogy külső birtok qualificatiok nélkül adjon választói jogot, azért ha már a b) pont elfogadtatik, akkor a külső birtok értéke a városok osztálya szerint 500, 1000 és 1500 ezüst forint legyen.­­ Ezen utóbbi indítványt egy alföldi nagy város követe igen terhesnek tartó, miután az ő városában felette kevesitné a polgárok számát. Ő tehát a kül­ső birtokra szabályul felállítni kívánja, hogy az felérjen a legkisebb ház értékével. — Voltak azonban, kik a külső bir­tokra semmi qualificatiot nem kívántak; voltak mások, kik elvöklil vallották, hogy mindazok, kik a városban állandóul laknak s adót fizetnek, bírjanak választó­joggal. Ez ellen egy felföldi város példája idéztetett, melly annyi jövedelem­mel bir, hogy polgárai adót nem fizetnek; de az illető kö­vet felvilágosításul adá, hogy házi adótól igen is men­tek a lakosok, de nem a haditól, mellyhez kivétel nélkül járulnak. — A külföldről felhozott példára nézve teljes felvilágosítást nyújtott egy dunamelléki megye követe. Tu­dományos avatottságát tanúsító beszédének tartalma ez. Megengedik a t. RB., hogy B. érd. követének ezen indítvá­nyozott szerkezete iránti nézeteimet előterjeszthessem. Az in­dítványozó, ha jól felfogtam múltkori előadását, arra alapítá főleg előterjesztését, hogy a városok függetlenségének érde­kében kívántaték meg az, hogy a polgárok száma egy hatá­rozottan kimondandó minimumnál kevesebb ne lehessen, és ezen szempontból indulván ki, következtető, hogy a­hol a megállapítandó képességgel felruházottak sorából ezen szám ki nem kerülne, a fogyatkozás pótoltassák azokból, kik leg­több adót fizetnek, habár egyébiránt polgári képességgel nem bírnak is, s ebek­ véleménye támogatására felhozta Franczia­­országot, és különösen az arondissement alakulásának példá­ját; nem tagadom ugyan, hogy számos­ polgárokból álló városokban nagyobb morális erő, melly mindig a független­ség érdekében fog működni, inkább ne fejlődhessék; de ké­telkedem, hogy a szőnyegen lévő városok szerkezetének kér­dése ezen elv mellett következetesen feloldathassék, s egyál­talán nem látom, miként lehessen ezen elv támogatására kü­lönösen Francziaország példájára hivatkozni is, midőn leg­alább előttem egészen tisztán áll az, hogy a franczia arron­­dissementi, a sz. kir. városok állásával összehasonlitani sem­mikép sem lehet. Ugyanis az arrondissement egy administra­­tioi kormányzó-testület, mellyre nézve a tagok számát a státushatalom a priori meghatározhatta a szerint, a mint azt czélszerünek találta; egy város ellenben már egy fen­álló testület, mellyre nézve azt mondani: te csak akkor fogsz város lenni, hogy ha ennyi vagy annyi polgárt számítasz keb­ledben —többé nem lehet,mert itt már valami létezőről s nem valami létesítendőről vagyon a szó. De kérdem: hová is vezetne ezen elvnek következetes alkalmazása? felfogásom szerint nem egyébre, mint hogy ki nem telvén, ki nem telhet­vén a polgárok határozott száma,mi kivált a kisebb városok­ra nézve a felállított arány szerint gyakorlatilag is igen köny­­nyen megtörténhetik, sőt hihetőleg meg is fog történni, h­a vá­ros lenni megszűnjék ; mit azonban nem hiszek, hogy az indít­ványozó maga is czélba venni szándékozott volna. Ha hason­latosságot vonni kívánnék, ezt inkább vélném feltalálhatni a franczia községek municipális szerkezetében, mellyekben a tanács tagjainak száma a népesség számához arányoztatik ugyan, valamint ezt az indítványozó előterjesztő, de nem lé­tezik a második rész, vagyis az a priori meghatározott m­inimum, s ez a lényeges különbség, melly in­theti a vita­­vitatást, egészen más térre viszi. Meggyőződésem szerint min­denekben csak akkor lehet üdvös eredményt reményleni, ha egymástól különböző elvek nem zavartatnak össze, és ha az egyszer felállított elv a maga tisztaságában alkalmaztatik mindazon kérdésekre, mellyek bármi tekintetben elvrokon­ságban vagynak. Legyen szabad erre vonatkozólag figyel­meztetni a t. RR. és RRet Anglia példájára, hol épen most a banktörvény létesült, ennek lényeges részét teszi a bankje­gyeknek csak határozott számokbani kiadathatása, minek nemcsak az leend közvetetlen jótékony hatása, hogy a gyárt­mányok és egyéb portékák árának mesterséges felebbrugta­­tása többé lehetetlen leszen, hanem közvetve, mivel ezáltal egy általános elv állapíttatott meg, mellyel egyedül még csak

Next