História 2006
2006 / 6-7. szám - PALASIK MÁRIA: Új nőideál
lat, hiszen csak nagyobb városokban működött. Nem volt kapható porszívó. A Népszava 1956. július 1-jén arról számolt be, hogy a kölcsönző vállalat a nagyobb budapesti bérházakban a házfelügyelőnél helyezett el porszívókat és padlókefélő gépeket, amelyeket kölcsönözni lehet. Nem volt hűtőszekrény, azok a családok, akiknek volt régi jégszekrényük, szerencsésnek mondhatták magukat. Ugyanakkor kevés volt az üzletekben a konzerv- és a mirelit áru. A háziasszonyok többsége ráadásul ragaszkodott a saját készítésű ételekhez. Bár már a háború előtt létezett elektromos vasaló, a vasalók többsége még parázzsal működött. Jellemző, hogy a KSH kiadványában az egyes kereskedelmi cikkek forgalmáról szóló kimutatásban a vegyes iparcikkek között csupán a rádió, a motorkerékpár, a kerékpár, a tűzhely és a háztartási varrógép szerepel, nyoma sincs a háztartási kisgépeknek. Bár 1956 a javulás éve is, ma már szinte elképzelhetetlen, hogy az öltözködés is mennyivel nagyobb gondot jelentett, mint napjainkban. Nem létezett harisnyanadrág, a nők többségének pamut- és gyapjúharisnyáját gumipertli tartotta. A lányok és az asszonyok télen bundabugyit hordtak, ha azt akarták, hogy ne fázzanak, kendőt vagy svájci sapkát tettek a fejükre és rosszul szabott lódenkabátot húztak. A mindennapos testi higiéniára is másképp kellett időt fordítani: még nem volt tipikus a fürdőszobás lakás, de ahol volt fürdőszoba, ott is hetente legfeljebb kétszer gyújtottak be a vízmelegítő hengerbe. Nem voltak korszerű és elérhető tisztálkodási szerek, samponok, kozmetikumok, testápolók, izzadásgátló szerek, valamint egyáltalán nem létezett szárnyasbetét és tampon sem, sőt a vatta is hiánycikknek számított. És hiánycikk volt a WC- papír is. Heti pihenőnapnak csak a vasárnap számított, ami az asszonyok többsége számára a háztartási munkák elvégzésével telt. Kevés volt az ünnep, és ami volt, az is politikai tartalommal átitatva, társadalmi eseményekhez kötődött, többnyire kötelező részvétellel. Minisztertanácsi határozattal 1952-ben karácsony másnapját, 1953-ban pedig húsvét hétfőjét munkanappá nyilvánították. A mindennapok gondjai, az ellátás okozta nehézségek valószínűleg hozzájárultak 1956 őszének feszült politikai közhangulatához is. Mindezzel 1956-ban tisztában volt az MDP vezetése is. A második ötéves tervnek a pártvezetés által júliusban tárgyalt változata foglalkozik a fenti kérdésekkel: „Széles körű intézkedéseket kell tenni a nők háztartási munkájának megkönnyítésére. Nagy mértékben fokozni kell a konzervek, a mélyhűtött és hidegkonyhai készítmények árusítását. Ki kell terjeszteni az előrendelési rendszert és az áruk házhoz szállítását. Szélesíteni kell a mosodai és a vegytisztító hálózatot, és javítani kell a szolgáltatások minőségét. Többszörösére kell emelni a háztartási gépek kínálatát, öt év alatt 410 ezer mosógépet, 130 ezer porszívót, 63 ezer padlókefélőt, 87 ezer villamos hűtőszekrényt kell forgalomba helyezni” - rendelkezik a tervezet szövege. A megvalósításhoz azonban csak minimális forrást rendeltek. Ugyanekkor azt is tervbe vették, hogy a dolgozó anyák életkörülményeit és munkafeltételeit javítsák, 12 hétről 14 hétre felemelve a szülési szabadság időtartamát, a gyermek betegsége esetén 3 éves korig biztosítva a táppénzt. A forradalom lesöpörte az újabb ötéves tervet a napirendről. Természetesen a gondok ettől még megmaradtak, a nőkre nehezedő terhek csökkentését majd a Kádár- korszakban is többször kampányszerűen vállalta fel a hatalom. * Az ideológia és a gazdaság átformálta a nők többségének az életmódját az ötvenes években. Bármennyire is nehéz volt ez az időszak, erőn felüli teljesítményt követelt az asszonyoktól, felgyorsította azt a folyamatot, amelynek eredményeként sikerült széttörni a 20. század első felében a nőkről, a női szerepekről kialakult sztereotípiákat. Elfogadottá vált a dolgozó nő, nagyobb lett a szava a családban azáltal, hogy fizetést vitt haza. Előmozdította a fiatalabb női korosztályok sokkal gyorsabb társadalmi elfogadottságát, természetessé vált, hogy a leánygyermek tanul és pályát választ, munkába áll, ami a nők gazdasági kiszolgáltatottságának megszűnéséhez elengedhetetlen. A nagy átalakulásban a nők növekvő szerepe, de a náluk különösen felhalmozódott feszültségek mind hozzájárultak aktív részvételükhöz a forradalomban s annak utóvédharcaiban. PALASIK MÁRIA A gyermekek töredéke járhatott bölcsődébe-óvodába. Fővárosi bölcsőde, 1953 A házimunkát megkönnyítő háztartási kisgépek - egyelőre csak plakátokon, 1956 MNM Történeti Fényképtár