Hitel, 1989. január-június (2. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 9. szám - VILÁG-SZEM - Borbándi Gyula: Egy év termése
VILÁG-SZEM A nyugati magyar diaszpórában senki nem tartja nyilván, hol és mikor kerül piacra új magyar mű vagy magyar szerző más nyelven íródott munkája. Vagy, ha van is, aki erről listát vezet, az nem kerül nyilvánosságra és így csak felbecsülni lehet, hogy évenként milyen a nyugati magyar könyvtermés. A folyóiratok és lapok is csak azokat a műveket ismertetik vagy regisztrálják, amelyek eljutottak hozzájuk vagy munkatársaikhoz. Legmegbízhatóbb nyilvántartás még mindig az, amelyik a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban készül. Az 1988-as év termését áttekintendő, én is csak arra az anyagra hagyatkozhatom, amely könyvespolcomra vagy tudomásomra jutott. Józan becslés alapján, ez körülbelül a teljes termés háromnegyede. Abban viszont majdnem biztos vagyok, hogy a javát tekinthetem át. A szépirodalmi művek sorában az első hely Márai Sándor „A Garrenek műve” című két kötetes, 1136 lapos könyvóriását illeti meg. Ebben a kaliforniai San Diegóban élő és áprilisban 89. életévét elérő szerző hat regényét fogja össze és adja át a mai olvasónak. A hat regény: A zendülők, a Féltékenyek, az Idegenek, a Sértődöttek, a Jelvény és jelentés és a Sereghajtók. Ezek legtöbbje megjelent Magyarországon a harmincas és negyvenes években. Az író e műveit újból átolvasta, helyenként kiigazította és simításokat végzett, egységes művé, a Garren család történetévé szélesítve ki. Márai ősei, elődei és a maga történetét mondja el regényfolyamában. „Mi volt a Garrenek műve? — kérdi. — Légkör! Valami atmoszférikus, amiben az emberi élet létezésén túl értelmet és rangot kapott. Ha él még valahol a Garrenek egyike-másika, aggastyán korában is kénytelen úgy érezni, mintha a gravitációs erő nem tartaná már földközelben.” A terjedelmes életregényt a Vörösváry kiadó — amely Márai már több művét jelentette meg — adta ki Torontóban. Határ Győző 1988-ban verseskötettel jelentkezett, folytatva műveinek saját műhelyében készült kiadását. Annak ellenére, hogy Határnak mind több könyve jelenik meg Magyarországon, az aranyszín kötésű, londoni Aurora kiadású művek sorozata nem szakadt meg és éppen, amikor írógépemen ezt a beszámolót kopogtatom, wimbledoni lakásában a költő és prózaíró éppen a „Csodák országa Hátsó-Eurázia” című fantasztikus regényét táplálja be szövegszerkesztő gépébe, hogy hamarosan nyomdába adhassa két kötetét. Ez az a regény, amelynek első kiadása már nem jutott el az olvasókhoz, mert szedését a rendőrség 1943-ban lefoglalta. Az írót perbe fogták és lecsukták. De vissza tavalyi verseskötetéhez, amelynek címe „Medvedorombolás” és 175 lapon mintegy száz verset tartalmaz. A lírai termésnél maradva, említést érdemel Tollas Tibor újabb verseinek „Varázskor” címen megjelent kötete (Nemzetőr kiadás), Lakatos Demeter csángó költő válogatott verseinek „Csángó strófák” címen kiadott gyűjteménye (Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bern), a Kaliforniában élő Kannás Lajos 1956-ot idéző „Kormos kövek” című versciklusának második kiadása és Kabdebó Tamás „Deus ex machina” című kétnyelvű (magyar-angol) verskötete, a chicagói Szathmáry Lajos rajzaival. Hetzron Róbert „Legszebb verseim” címen adott válogatást műfordításaiból, saját kiadásában, a kalifornniai Santa Barbarában. Az elbeszélő próza 1988-as terméséből érdeklődésre tarthat számot az 1956 óta a genfi tó partján élő Domahidy Miklós „Könyörtelen évek” című, három regényét tartalmazó kötete, amelyet a Protestáns Szabadegyetem adott ki. A Nyugati magyar könyvkiadás sanyarú helyzetére jellemző, hogy a magyarul íródott három regény — Alapítás iskolája, A csorba csésze és a Tizenhat záró 1962 és 1968 között először idegen nyelveken (németül, franciául, hollandul, spanyolul) látott napvilágot és csak több, mint két évtizeddel később magyarul. A 368 lapos gyűjtemény a bátyjához, a Magyarországon jól ismert Domahidy Andráshoz hasonlóan, jelentős írói egyéniséget mutat. Új regénnyel jelentkezett Halász Péter is, akinek „Mélyen leszállított áron” című munkáját egy torontói kiadó jelentette meg, 231 lap terjedelemben. A Kölnben működő Irodalmi Levelek sorozatában három vékony könyvecske látott napvilágot: Szász Béla „Pénelopé és a lovag” című kisregénye, Szőcs Géza „Kitömött utcák, hegedűk” című regénytöredéke és a Levelek egyik kiadójának, Farkas Péternek „Századvégem” címen összegyűjtött prózai szövegei. Hajnal László Gábor „Passio” címen Münchenben kiadta több versét és novelláját, Amerikában pedig megjelentek „Üzenet az élőktől” címen könyvkritikái. A líránál és az elbeszélő prózánál gazdagabbnak bizonyult 1988-ban is az értekező próza, amelyben mind magyar, mind más nyelven több értékes és maradandó mű látott napvilágot. A magyar nyelvűek között nemcsak terjedelménél, de tartalmánál fogva is elsőnek Vajay Szabolcs „A Johannita Rend magyar lovagjai 1854—1987” című több mint hétszáz lapos könyve érdemel említést, amely nemcsak a magyar johanniták minden fontos részletre kiterjedő adattárát tartalmazza, de Vajay tollából a magyar történelmet és társadalomfejlődést is érintő majd negyven oldalas áttekintést a johanniták magyarországi működéséről. A vaskos kötet kiadását a rend magyar tagozata gondozta, megjelenési hely, idő és a kiadó feltüntetése nélkül. Egy montreali kiadónál jelent meg Nagy Károly „Szigetmagyarság és szolidaritás” című tanulmány- és cikkgyűjteménye. A new brunswicki Magyar Öregdiák Szövetség Bessenyei György Kör kiadásában, a Tanúk a korukról című sorozatban pedig Papp László beszámolója az amerikai magyar diákok 1956 utáni szervezeti életéről és Kovács Andor „Forradalom Somogyban” című emlékezése a csurgói járás 1956-os forradalmi napjairól. Megírta emlékeit gróf Dessewffy Gyula is, aki fontos szerepet játszott (a Kis Újság főszerkesztőjeként) a háború alatti demokrata mozgalomban, az ellenállásban és a kisgazdapárt háború utáni politikájában. A Brazíliában élő Dessewffy „Tanúvallomás” című százvalahány lapos könyvében beszámol az 1945-öt megelőző években kifejtett tevékenységéről és felidézi 1985 őszi ■ magyarországi látogatásának emlékeit. Megjelent magyarul Molnár Miklós „Egy vereség diadala” című 56-os forradalomtörténete is, a párizsi Magyar Füzetek és az Atlanti Kutató és Kiadó Társaság közös kiadásában, több mint kétszáz lapon. E munka első ízben, 1968-ban franciául jelent meg „ Victoire d’une défaile” címen. Hanák Tibor rádióesszéit gyűjtötte kötetbe „Nyitott szemmel” címen. A kötetet a bécsi Sodalitas kiadó adta ki, 1987-es megjelenési évvel, de mire az olvasókhoz eljutott, 1988 ősze lett. A szóbanforgó esszék tízperces rádióműsorok formájában hangzottak el a Szabad Európa Rádióban, amely ugyancsak a múlt évben megjelentette — a Giromagnyban működő Szikra nyomdavállalatnál — az ötvenhatos forradalom 30. évfordulóján sugárzott emlékműsorainak részleteit. A gyűjtemény címe: „A szabadság kapujában”. A Protestáns Szabadegyetem egyházi dokumentumsorozatában a múlt évben megjelent Ravasz László 1945 és 1968 között készült írásainak gyűjteménye. A „Válogatott írások” című több mint három és félszáz lapos kötetét Bárczay Gyula EGY ÉV TERMÉSE ______Nyugati magyar könyvek 1988-ban______ HITEL • 1989. 9. szám 17