Hód-Mező-Vásárhely, 1876. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1876-07-16 / 29. szám
inkább, mert amennyi időt tetemes elfoglaltatásai mellett az egyházi ügyeknek szentelhet, elegendőkép elfoglalja azt a dunamelléki egyházkerületi főgondnokság. Azért komoly és visszavonhatlan elhatározása visszalépni, s kéri lemondása elfogadását, biztosítván az egyházmegyei gyűlést továbbra is nagyrabecsülése és jóindulatáról. (Budapest, 1876. junius 12.) Az egyházmegyei gyűlés közös sajnálatának elsőben esperes ur adott megindult szavakban kifejezést, egyszersmind részéről is indokolván a lemondás elfogadhatóságát ; majd Ambrus Lajos tanácsbíró úr melegen emlékezve meg a visszalépő segédgondnok úr érdemeiről, azoknak jegyzőkönyvbe igtatásán kívül még egy külön elismerő levelet is kíván hozzá intéztetni, melyben az is kifejeztessék , hogy az egyházmegye csak a kényszerűségnek enged, amidőn a lemondást elfogadja s az elválásba csak kénytelenségből nyugszik bele. Az indítvány általános helyeslés mellett elfogadtatik. Ezután fölhozott indokaik méltánylása mellett elfogadtatnak még Tatár János egyházi tanácsbiró urnak az egyházi és Bán Károly urnak a világi aljegyzőségről történt lemondásaik is, sok éven át teljesített lelkiismeretes és buzgó munkálkodásukért elismerés és köszönet nyilváníttatván. De ugyanekkor esperes úrral egyetemben fölkérettek és hivattak arra is, hogy hivatalukat, míg az szabályszerűen betöltve nem leend, folytatni szíveskedjenek. Mindezen lemondások pedig a legközelebbi egyházkerületi gyűlésre beterjesztetni, s onnan az uj választások megejthetésére szükséges engedély és intézkedések kikéretni határoztatnak. S mivel a közgyűlést ily széles kiterjedésű megyében gyorsan összehívni nem lehet, az esperesre beadandó s Hód-Mező-Vásárhelyen történendő szavazat összeszámítására bizottsági tagokat kiküldetnek. Szalai István szentesi lelkip., egyházmegyei főjegyző és Kovács Ferenc tanácsbíró urak kettős elnöklete alatt Szőllősy Antal makói, Miklovicz Bálint h.-m.-vásárhelyi s Varga Pál szegedi lelkipásztorok, Balogh János világi főjegyző és tanácsbiró, s Török Bálint h.-m.-vásárhelyi, Pap József makói és Barta János szentesi gondnokok , akik azután mintegy kis közgyűlést alkotva, a megválasztandott esperesnek a hivatali jelvényeket átadandják, hogy az viszont működését megkezdve, a gyülekezeteket a további szavazásra fölhívhassa, s a többi szükséges intézkedéseket megtehesse. A jövő rendes egyház, megyei gyűlés helyéül ugyanekkor Szeged tűzetett ki; a július 1-én kezdődő egyházkerületi gyűlésre pedig képviselőket Tatár János és Kovács Ferenc tanácsbíró urak küldettek ki. Mindezek után fölvetettek és tárgyalásra bocsáttattak az egyes egyházakról beterjesztett esperesi jelentések és ügyiratok. Közülök röviden kiemeljük a következőket : Bányaszegszárdon: a 16 évüket betöltött egyháztagok már egyházi teherviselésre köteleztetnek. Rittbergen: az új templom építésére vonatkozó szerződés helybenhagyatik ; Zolnai Dániel élemedett lelkipásztor félfizetéssel nyugalmaztatván, az ő haláláig fél, azután pedig egész fizetésre a lelkipásztor-választás, az ottani rendkívüli körülmények tekintetbe vételével, már ez idő szerint megengedtetik, annak vezetéses ellenőrzésével Mészáros László egyházi tanácsbiró és Vattai Miklós urak megbizatván. Klopodián, az egyház és lelkész által egy segédtanítói állomás szerveztetik. Szentheléna és Füzes leányegyházak tanítói a keresztelés teljesithetésére végzésileg fölhatalmaztatnak, s ez utóbbi helyen a cs. kir. állam vasúttársulat az építendő imaházhoz telket, fát, 100 o. é. forintot ajándékozott. Tölgyesi Károly úr pedig ugyanezen célra mind maga tetemes áldozatot tett, mind szép eredményű gyűjtést rendezett. Nagyserebistyén: ez egészen cseh ajkú nép gyermekei ügyes tanítójuk vezetése alatt a magyar nyelvben örvendetes előhaladást tettek, s a hymnuszt és szózatot szavalják és éneklik; ugyanott templomépitésre fölséges királyunk 200, a bécsi evang. főegyháztanács pedig 58 forint 72 krt o. é. adományozott. Lieblingen: Baris Sándor evang. lelkész reversálisai és a halálozás utján a leányegyház 2, mond két lélekre olvadván le, az 1. sessio (33 kát. hold) föld és és papház 6500 o. é. írtért eladatott, s ez összeg takarékpénztárilag kezeltetvén, kamataiból a bánáti szegény egyházak papjai és tanítói segélyeztetnek. Debelbácson, egyházi és iskolai célokra a község a ref. egyháznak örök tulajdonul 56 kat. hold földet adományozott, s amennyiben a nevezett célra ez elegendő nem lenne, a bemutatott birtokaránylagos adókulcs megerősíttett. Albertfalvát illetőleg fájdalommal jeleztetett , hogy a Duna kiáradása által végkép elpusztíttatott, a pap az anyakönyvek és szentedényekkel, a hívek egy részével Debelbácsára, a tanító Titelbe menekült, másrész pedig elszéledt. A pap, Ágoston Sámuel, az egyházmegye és kerület pártfogó figyelmébe ajánltatik, a lakosok pedig a kormány által , miután a nevezett hely kincstári birtok, reform. Kovácsházára, Majláthra és Kisperegre szándékoltatnak telepíttetni. Reform. Kovácsházán:a kincstár mint földesuraság a törvény értelmében nem adta ki az egyházi földek legelői illetőségét. Sajnos tudomásul szolgálhat, hogy éppen az nem respektálja a törvényt, akinek jópéldával kellene előljárnia. Csorváson: igen szépen virágzó takarékmagtárról létezik említés, mely 1875. végén 123 véka búza és 1115 véka árpából állott. Követésre méltó példa. Orsován: önálló ref. egyház készülvén alakulni, addig is, mig ezen szándékuk megvalósulna, a lelkipásztori szolgálatok teljesítésére (mivel köztük német és cseh ajkúak is vannak) időnként a klopodiai lelkipásztor Jauza Vince úr küldetik ki; jelentése időről-időre beváratván. Kunágotán, a róm. kath. egyházból áttértekből alakult gyülekezet temploma egypár hónap alatt teljesen fölépülvén, fölszenteltetésére imádkozni nr. Hajnal Ábel esperes ur, egyházi beszéd tartására pedig Csécsi Miklós makói reform, lelkipásztor kéretnek föl és bízatnak meg, s ugyanezen egyházra vonatkozólag ajánltatik s gr. Lányai Menyhért ur közbenjárásával a magas kormány is fölkéretni határoztatik, hogy az albertfalvi lakhelynélküli 360 reform, család ide telepíttessék, hogy ezen egyház magáról az anyatörzsről nőtt tagokkal szaporodnék. Gyulavári: a földesuraság, gr. Almási Kálmán, egyházi uj épületek építésére alapítványt tesz, a fölügyeletet az esperesi hivatalra bízván. Gyulán, a róm. kath. egyház által eladóvá tett 16 változatú orgona megvétetvén, s 800 o. é. írtért kicsinosittatván, a templomba beállittatott, eddig használt 11 változatú orgonájukat pedig a kunágotai reform, egyháznak ajándékozzák. Körös-Tarcsán: a kegyes adomány nagy szokásban lévén, id. Boros János az urasztala átalakítására 220 irtot o. é. áldoz. Szép, de nagyon ritkuló példa. Gyomán: a szabad iskoláztatás céljából életbeléptetett birtokaránylagos adózási rendszer, s beterjesztett adókulcs (a férfinemen levők 20-ik évük, a nőnemen levők pedig férjhezmenetelüktől fogva vétetvén föl) megerősíttetik. Makón: egy új leányiskola építése kezdetett meg; az elemi leányosztályokba 2 tanítónő választatott; az egyház és város közös áldozatkészsége által egy 6 osztályú nyilvános algymnázium állíttatott, s jeleztetik, hogy ugyanott Isten dicsőségére és a nevelés oltárára több kegyes adomány létetett. Hód-Mező-Vásárhelyen: egy új 5—6 osztályú főiskola szerveztetek; a kisutcatizedi leányiskola 6 osztályúvá egészittetett ki; s az uj utca tizedben egy a folyó évben elkészülendő uj iskola alapja tétetett le. Ugyanonnan Szeremley Sámuel lelkipásztor urnak a reform, egyháztörténet megírására célzó nemes törekvése örvendetes tudomásul vétetik, a nagy föladat megoldására az ur segedelme kéretik s a kebelbeni egyházak a netalán írásban kezeik közt létező adatok közlésére fölhivatnak. Miklovicz Bálint lelkipásztor ur az egyházmegyei levéltárnokságról lemondván, arra ugyancsak Szeremlei Samu ur megválasztatott s maga fölajánlása után az esküt a gyűlés szine előtt le is tette. S végre Szentesen, a múlt évben szintén egy a kivánalmaknak minden tekintetben megfelelő uj iskolaterem készíttetett és szereltetett föl. Az egész egyházmegyére nézve pedig főtiszt. Révész Bálint úrtól az esperesi hivatalhoz 1875. junius 9-ik napjától fogva teljesítés végett leérkezett felsőbb rendeletek és fölhívások fölolvasása után a következők mentek határozatba: Túri Dániel egyházmegyei pénztárnoknak az 1875. évre megállapított kulcs szerint készített 1876-ik évre szóló költségelőirányzata, 1465 o. é. forintban helyeseltetik, s ezen összegnek az illető egyházakra lélekszám szerint leendő kivetésére utasittatik. Ugyanő a pénztári számadás megvizsgálására kinevezett küldöttség véleményes jelentése szerint számadása teljesen rendben találtatván, a számadási felelősségtől a szokott fönntartás mellett föloldatik, s a tetemes hátraléki összegek befizetésének szorgalmazására fölhivatik. Az énekeskönyv ügyében az egyes egyházak véleményének egybevetése után abban történt megállapodás, hogy mivel az előkészületek kellően megtéve nincsenek, s rövid idő alatt nem is lehetnek, keressék föl az egyházkerület a gyökeres átdolgozásra vonatkozó intézkedésre , addig pedig adattassék ki eddigi szövegében újra. Az államsegélyre vonatkozólag pedig a békési egyház azon ajánlata fogadtatott el, hogy az évenként nyert 24.000 o. é. írtból 8000 frt tőkésíttessék, 8000 frt, míg reá szükség lesz, a debreceni főiskola kiépítésére fordittassék, 8000 frt pedig szokás szerint kiosztassék. Uj törvényszéki ügy kettő volt: a szkuliai egyházi viszály és a hódmezővásárhelyi tanítók ügye; ez utóbbiban Török Áronnak segédtanitói hivatalából esperes ur által lett ideiglenes fölfüggesztetése, amint egyrészről megerősittetett s a vádlott a tanítói hivataltól végkép elmozdittatott, úgy másrészről az egyháznak az ő helyének rendes tanító általi betöltése meghagyatott. A szicíliai egyházi viszály ügye pedig, mivel a rend már ez idő szerint helyreállottnak látszik, úgy intéztetik el, hogy a régi presbyterválasztást az egyházmegye megsemmisíti, s az egyházat új választásra utasítja; a vizsgálati 55 frt 57 kr. költségben pedig, mert szabályellenességek mindkét részről fordultak elő, felerészben az egyház pénztárát, felerészben pedig Kecskeméti Sámuel volt lelkészt, jelenleg magánzót, mint a mozgalom vezetőjét marasztalja el; ez utóbbitól azt is elvárja , hogy jövőre a békesség megszilárdításán igyekszik. Az egyházkerületre föllebbezett s onnan módosítva leérkezett battonyai ügyben Somogyi Lajos lelkész Ambrus István sámsoni lelkész helyébe áthelyeztetik, mindegyik megtartván a használatában levő föld ezévi összes jövedelmét, s a pénzfizetés 1. évi szeptember 24-ig esedékes részét; az átköltöztetés a battonyai egyház költségén történvén. Mely ítélet ellen azonban az illető lelkész ismét föllebbezett. — Az egyházi felsőbbség irányában több idő óta engedelmetlenséget tanúsító mezőberényi presbyterium ellen hozott s szinte föllebbezett ítélet pedig, mint teljesen indokolt , megerősíttetik, jogerőre emeltetik, s a presbyterium kiegészítése, illetőleg új választásával Tatár János és Balogh János tanácsbíró urak bízatnak meg. A gyűlés három napot — június 21, 22 és 23 át vett igénybe. A résztvevők elszállásolásáról a ref. egyház Nyilatkozat. A „Vásárhelyi Közlöny“ I. évi 26-ik számában a „Házunk előtt“ című vezércikk írója a társadalmi kinövésekről, fényűzésről és pazarlásról elmélkedvén, többek közt megrovólag a következőket mondja: „A kisbirtokos Budapestre jár kiállításra, futtatásra s elkölti a dicsőségért félévi jövedelmét! Nem sajnálja, nevét hirdetik a lapok s a dicsőség mindenekfölött való!“ A cikkírónak sok tekintetben igazat adok, elismerem a jelen társadalom kinövéseit és pártolom, ha valaki azokat helyes érvekkel és józan okossággal ostorozza, hanem a föntebb idézett sorokban félig-meddig saját személyemre látván egy kis célzást, s egy olyan dologra nézve megrovást, mely nálunk csak m. évben indíttatván meg, az ily föllépésekkel a különben is nehezen felbátorítható gazdákat ejti vissza a közömbösségbe, indíttatva érzem magamat, a félreértések elkerülése végett egy pár szóban némi fölvilágosítással szolgálni. Hogy félig-meddig látok célzást nevezett cikkben személyemre nézve, azt azért mondhatom, mert 40 év óta — tudtommal — csak én járogatok lóversenyekre, kiállításokra, legközelebb is Budapesten csekélységem volt az, aki lovaimmal a futtatáson megjelenve s azokat versenyre bocsátva, a gazdák versenyén a díjat elnyertem, amit a fővárosi lapok is említettek. De ha áldoztam is néhány forintot, nyertem is százat, lovaim is sokkal értékesebbeké váltak, s a néhány forint kiadással még nem költöttem el félévi jövedelmemet. Egyáltalában tékozló sohasem voltam s öreg napjaimban a dicsőség koszorúja sem igen lelkesít. Lelkesítene azonban az, ha a magyar gazdák magyarfaja lovait a lóversenyek s kiállítások alkalmával minél nagyobb számban látnám együtt, ha kitüntetést nyerve, a gazdák kedvet kapnának a lónemesítésre, melyből úgy nekik, mint a magyar hazának csakis hasznuk és dicsőségük lenne. A látszólag személyem elleni célzást teljesen figyelmen kívül hagyom, emiatt vitába keveredni nem akarok s csupán ezért nem is szólaltam volna föl, de tudom, sőt már hallottam is, hogy az ily hírlapi cikkekkel gazdáink kedvét könnyen el lehet rontani s e cikk is sokra rosz hatással volt. Van nekünk ugyanis egy zsenge intézményünk, melynek még évtizedek előtt kellett volna létrejönnie, de csak m. évben s akkor is nagynehezen indult meg. Ez a lókiállítás és lóverseny. Nagyon nehezen adták rá fejüket gazdáink, no de hála istennek ! csak megkezdtük és az első siker által fölbátorodva, elhatároztuk, hogy minden évben megtartjuk. Az első alkalomból egy kis pénzünk is maradt, mi pénzintézetben gyümölcsöztetik, hogy mentős több legyen belőle, de annyi mégsem lesz, hogy céljainkat elérhessük s a kiállítást és a versenyt minden évben kedvezőbben megtarthassuk. Erre megint közadakozás kellene, s ahol van m! a „V. Közlönyében a cikk megjelen, a kiállításokra és futtatásokra járókat megróvja s ezt olvasva a gazdák, kedvöket vesztik. De édes atyámfiai ne értsük félre a dolgot, ez ne kedvetlenitsen el senkit sem, ez nem fényűzés, pazarlás, hanem életbe vágó dolog. Nem is akarom hinni, hogy e cikk végkép elvegye gazdatársaim jó kedvét, hanem inkább azt remélem, hogy mindnyájan föl bírva fogni érdekeinket, a lókiállítás és lóverseny ügyét ez évben fejleszteni fogjuk. Seregeljünk össze tehát, áldozzunk ezért, mert amellett, hogy büszkévé tesz bennünket, ha látják idegenek, hogy jó lovaink vannak, ami fő, jutalmukat is meghozza, ha a lóversenyeken s kiállításokon lovaink győznek, mert ezáltal értékesekké válván, jó pénzért el tudjuk adni, s ha mindnyájunkban teljes leend a jó igyekezet, lovaink a külföld előtt is hírbe jönnek ; külföldi lóvásárlók is örömestebb fölkeresnek bennünket, s nem csak hogy el nem fogjuk költeni félévi jövedelmünket, de sőt jövedelmünk szaporodni fog. Révesz Pál m. k. gondoskodott; egyéb költségek azonban az illető egyházak által viseltettek. És itt végül — habár elkésve is — többek nevében legyen szabad az illető szállásadók szívességes vendégszeretetéért egyenként és összesen őszinte elismerést s forró köszönetet nyilvánítani. K. D. Helyi és vegyes hírek. — A szegedi országos kiállítás időrendjére vonatkozólag az „A. I.“ a következő részleteket közli: Augusztus 18-án lesz a halárközgyűlés, 19-én országos halárverseny. Aug. 20-án a kiállítási ünnepély megnyitása. Szinköri dísz időadás. 21-én virágkiállítás. 22-én állatkiállítás. 23-án szintén állatkiállítás. 24 én állatkiállítás bezárása. 25-én Dugonics-szobor leleplezés. 25-én ált. bírálatok megkezdése. 26-án ált. bírálatok folytatása. Este a hazai iparos ifjúsági egyletek nagyszerű ünnepélye. Augusztus 27-én bírálatok bevégzése. 27-én orsz. gazd. kongressus (terv). Szeptember 3-án d. e. bírálatok kihirdetése, d. u. az alföldi molnárok kong. Szinköri előadás. Szept. 10-én. Kiállítási ünnep bezárása. 11. 12. és 13 án. A kiállítási vásár megtartása, a tárgyaknak általános elárusitása. A városi közgyűlésből, mely a múlt kedden jul. 11-én Dáni Ferenc főispán uz ő méltósága elnöklete alatt folyt le, kiemeljük a polgármester úr havi jelentéséből a következő adatokat: halálozás 112 fordult elő, ebből férfi 58, nő 54. Öngyilkosság 1. Vízbefutás 1. Villámcsapás folytán 1. Járványjelleget öltött különösen Uj utcán Susánban a roncsoló toroklob,sen-