Hölgyfutár, 1856. július-december (7. évfolyam, 150-300. szám)
1856-12-04 / 280. szám
Budapest, 7-ik évi folyamat 280. Csütörtftk, December 4-én, 1856. Megjelenik ünnep- é. vasárnapot kivévén,miiden nap délután , divatképek- s egyéb mimellékletekkel és rajzokkal. SterkMitAsigi szállás : •Irilíg -utca, 1-sű sí., 2- ik emelet,hová minden a lapot illető küldemények, kéziratok , előfizetés , és hirdetések utasítandók. Közlöny az irodalom, társasélet,művészet és divat köréből. Elősiülési dij: Postán: egész évre . . le írt. félévre .... 90 évnegyedre . . 5 ., Budapesten: karhoz,küldéssel egész évre................13 írt. félévre ....................7 ., évnegyedre . . 4 ., Egy hónapra 1 ft. 36 kr. Hirdetések Felelős szerkesztő s kiadó: TÓTH KÁLMÁN. fejenkint 3 ezüstkrajcerért fogadtatnak el, és gyorsan közöltetnek. Szerkesztőségi ügyekben értekezhetni minden nap délelőtt 9-től 1 óráig. LIMIT’ s 11 (1 s. I. Vészjóslóan zúg a Maros árja — Hullámiban örvény kavarog: Vihar indul Dácia földére — — Röpülnek a római sasok! Büszke Traján népe tengerével Száguld bizton, gyorsan, bátorúl, — S utána mint test után az árnyék A rettegés halványan vonúl. Decebálnak hadimádó népe A viharra készületlen áll .... Fél nagy Ősök harcos unokái — Dáciát az ellen dúlja már!! II. Termein át Sarmir városában Decebál jár aggalom között . . . Csarnokokban kongó lépte dobban — Lépte dobban, kardja felcsörög. És agyában küzdve a nagy eszmék Mint a felhők egymást kergetik : És ő csak jár kongó termeken át, S csak koholja harci terveit. . . . „Traján császár óriás erejének Ellenülni nincs mód, — nem lehet . . . Oh balvégzet! mért is bocsátom szét Békét vélve bátor sergemet ? ! Gőgös Róma zsarnok büszkeséggel Dáciának szent földén tapos: S nincsen bajnok a ki hadra kelne — Vészhirdetve zúg csak a Maros! . . . Meg van a terv ! Diadalra biztos Ármány-vivta lesz a győzelem ; S követet küld: nagy Traján császárnak íme fiam , én ezt izenem : Róma ellen a dákok királya Nem viendi harci fegyverét; Békét esd ! . . . alkudozni kéri Traján küldje.eg h ű bb emberét!“ 8 termein át Sarmir városában Decebál nagy vígan jár vala, — S bősz kedvében vad kacajra gerjed : Hogy viszhangzik vára és fala. — III. Dák királynak sátorában Ül Traján vezére: Vas nehezül a lábára — Bilincs a kezére. Ő a követ ...ő a leghűbb.. — Egész hadnép vallja — 8 hiteszegő dákfejdelem öt verető vasra. „Traján császár,im követed Rabbilincset zörget: Ha őt újra bírni vágyod — Hagyd el ezt a földet! Dáciából tíz nap alatt Vagy elmenendsz végkép : Vagy Longinus életének Hóhér veti végét !a Bizton hiszi a Decebál — Bizton hiszi vallja : Dákok földét Traján császár Hogy végkép elhagyja. És felkacag , vad gyönyör szól Hitszegő lelkébül: Félvilágot kergetek el Egy cseppnyi vér nélkül!! — Hej ha tudná, hogy tervei, A nagy gőgös tervek: Szertezúznak ércfalán a Római jellemnek! Longinus a fogolykövet Hallja a cseh, ármányt, S hogy éltéért Róma hite Ne szenvedjen hátrányt: Mit cselekszik . . . gondoljátok ? ! . . . Öngyilkossá lészen. . . Szóvitézek szájhontiak — — Ez aztán az érdem !! Vad Decebál felőrülve járul a hullához, S rázza kardját, és dühében Istent, embert átkoz. — — IV. Traján császár elvesztén hivének Országgyilkos vad haragra gyűlt. S világdöntő Róma boszújától Decebálnak napja alkonyúlt. Hoszú, véres volt a küzdelem, de Rabszolgává tőn egy nemzetet! S a dákoknak bujdosó királya Gazzettéért halált szenvedett! Halált, önnön gyilkoló vasától — A mely keblét ölve szúrta át . . . S halálával a földnek színéről Mindörökre elpusztult a dák.------* * * Longinusnak fényes temetését Mért említsem, mért is zengjem el? Hisz ki éltét áldozá honáért — Egy pár könyvt tán csak érdemel?!