Hölgyfutár, 1864. július-november (15. évfolyam, 1-38. szám)

1864-09-15 / 23. szám

A tékozló fiú. El birsz-e szállni szárnyszegett dalom E róna tértől távol, messze, messze? Túl a borongó kék hegyoldalon, Mely képzeletembe’ van csak kiszínezve —* Indulj s szállj el a völgyi kis lakig: Hozz enyhülést onnan, hol ő lakik. Indulj, bár kedved immár csüggeteg, S alig repülhetsz, mint szegény madárka, Melynek szép tollait a gyermekek kitépték s úgy bocsáták ismét szárnyra, — S ujjongva nézik vergődéseit, Mig a halál nem jön és nem segit... Indulj, ha még maradt egy kis erőd A régi vidám, boldogabb napokból, Midőn nyílként szeged a levegőt — Eh! hagyjuk ezt, a múltra már ki gondol? Lidércnyomás volt az egész talán .. . — Csak kinjait most is itt ne hordanám. Miért is hagyok el én szegény dalom Az enyhe otthon puha, pelyhes fészkét? Fáradt szivem csak innét oda van, S bár hol járok, csak mindig arra néznék! Nem volt elég — pedig volt valamink, S most visszatérnénk út koldusaként... Ha volt könyünk, letörlé puha kéz S mosoly vegyült ártatlan mosolyunkba; Csókot remélve nem volt oly nehéz A biztató szemekkel nézett munka. — S ha fáradságunk már pihenni volt, Ott őrködött ágyunk fölött a gond. S nekünk e drága kincs sem volt elég; Örökségünk kivettük: hó szivünket, — Kamatra adtuk, mert több kelle még, Azt hittük, hogy kincsünk halomra gyűlhet. _ Tudod te is, hogy égett hamuvá Az ál-istennő oltár-zsámolyán. Ott: hó szeretet; itt: gúny és hideg’.... — Jer, térjünk vissza, ott tán befogadnak. Kérésünk után még sem veti meg. Egy kis zugolykát még tán most is adhat? Indulj s szállj el a völgyi kis lakig: S onnan hozz vigaszt, hol anyám lakik... Szász Béla. A -r j . (2*Si»',v.g London vampyrja^.. .. — Beszély. — (Folytatás.) zek lesznek teendői Solansche ur, bizván ügyességébe én ezennel új hivatalába j igtatom. Egyébiránt a nyilvános találkozásokon kívül többször fogunk, mint most- s csupán négyszemközt találkozni, hogy utasításaimat időről időre közölhessem. Most pedig engedjen meg kedvesem, hogy nem mulathatok tovább társaságában, perceim számolvák, távoznom kell. Adieu, Cabal lero de Cueva! viszontlátásig Londonban! Izidor mélyen meghajta magát a távozó nő előtt egy lopott tekintetet vetve a szép, de büszke arcra-Jarissa észre vette e tekintetet s ajkain egy percre a szokottnál még,éles bbgánymosoly lebegett, de csak hamar eltűnt az onnan, mint a villám fénye a sötét fellegek között. Még alig záródott be Clarissa után az ajtó s Izidor alakjáról már is eltűnt ama fölvett, kiszámított állás, melylyel a nőre hatni kívánt; tagjait pongyolán bocsátá el, miközben hosszú léptekkel kezde járni a teremben. — Luciferre! — kiálta föl utóbb gondolatiból, e nő nagyobb ördög, mintsem gondolom. Kábuljak meg, ha célját értem, annyi bizonyos, hogy mélyen számít, s hogy számításában én vagyok a nagyfontosságú zéró, mely magában semmit, de az előszám után százezereket számit. Nehezebb lesz őt megfogni mint reméltem, tévé utána főcsóválva s a terem ajtaja felé indult. De a poklokra meg mérkőzöm vele, meglássuk, melyikünk nagyobb ördög, ő e, vagy én is szemeiben jelleme egész vadságának kifejezésével hagyá oda a termet. V . Élő férj özvegye. Pár órával később, hogy Clarissától elvált, már kocsijában, a London felé vezettő után látjuk Mohsont Fadles barátjával, kit vele együtt Walworth lord estélyén látunk először. Mohnson halvány arca, szive őszinte fájdalmáról tanuskodók, melyet nem tanult meg még elrejteni. Tekintete ösztönszerüleg tévedezett az elhagyott, mindinkább maradó vidéken mint vándor madár,mely még egyszer átszárnyalja a talán örökre elhagyandó tájat. z ifjú ember nem tanulta még meg az önuralkodás nehéz, de szép mesterségét kivét egész őszinteséggel tárá föl minden kínálkozó érzelemnek, s annak, melyet szive egyszer elfogadott teljesen minden ellenvetés nélkül dobá magát hatalmába, nem mérlegelve, minő hatással fog az reá bírni egy Clarissáhozi szerelme, tiszta, minden érdeknélküli volt. Egész odaadással, élt e szerelemben, minden gondolata egyedül csak arra irányult, mulatságot,örömet talált a még előtte egészen uj tündér világban. Lelke magasb regiókban szállt s ott a a fénynyel körzött alakban megtalálta azt, miről a költők annyiszor álmodoznak fölhevült óráikban: egy hölgyet, ki ment lévén minden földi gyarlóságtól, aether tisztaságban állott a szellemalakok között. É s ez ábrándok boldoggá tevék őt, szive megtisztult a nemes szerelem tüzében s áthatóbb erővel zárá magába a hölgyet, kit egész magáénak álmodott, e utóbb fájdalma is szerelméhez mért leve, a nővel egy kimondhatlan kedves, szivében annyira megszokott világot veszte el. A hölgy, kinek legalább eszményképével oly megszakíthatlan, bizalmas viszonyban álló, hidegen voná magát vissza az eléje táruló szív elől. Most ott állt az eszmény világ üresen, elhagyottan, mintegy összedőlt templom romjai, melynek láttára a szivet önkénytelen zsibbadtság fogja el. És a fönn maradt romoktól mégis oly nehéz a válás! ki mondja meg: mi vonz, mi köt le hozzá? Talán az emlékezés ?! lélek, mint fáradt madár száll reá s nyugtát ott nem talál, bár mégis pihenni hisz! — Nyugtassa meg magát, Georges! — kezdő hosszas hallgatás után Fidlesz. Igyekezzék kitörleni emlékét szivéből, keressen szórakozást. Különben is mit használ a bú, a sóhajtás? — ■ A szív nem teszi e kérdést: mit használ? hanem azért megkísértem feledni, különben is határozatom, őt soha többé nem látni, — viszonzá Johnson, oly fájdalmas megadással, hogy barátja felismerheté belőle szive tengerni fájdalmát. Fidles csak egyetlen résztvevő pillantással felelt, aztán engedé őt fájdalmán tovább merengeni, két barát hallgatagon tévé meg az utat Londonba. . . ------------------A napok unalmasan egy fosággal követik egymást. Johnson fá A • • Szerkesztői szállás : ^ (hova a "kéziratok bérment- !ve küldendők) A zöldfa-utca 11. az. ^ Kiadó-hivatal: ? (hova az előfizetési és hirdetési dijak küldendők) Kertész József könyvnyomdájában, földmasor 13. sz. XV. évi folyam. II. félév. HÖLGYFUTÁR. Közlöny az irodalom, társasélet, művészet és divat köréből. Megjelenik minden vasárnap és csütörtökön egy és fél nagy negyedrét ivén. M 23. szám. Előfizetési dij: (vidékre vagy helyben egyaránt) Egész évre . Félévre .... Évnegyedre . . Hirdetések 16 frt 8 frt 4 frt gyorsan és jutányosan közöltétnek. Csütörtök, September 15. 1864.