Hon és Külföld, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)
1841-06-11 / 46. szám
család jók birtokait megmenteni, t. i. a mely jószágot biztosítani akarának, azt örökös joggal valamely mecsetnek, vagy papi intézetnek adományozták, úgy mindazonáltal, hogy a mecset, csak az adományozó család utolsó örökössé halála után vehesse birtokába az ajándékozott jószágot, addig a’ család vegye annak minden hasznát. Az ilyen adományozott jószágot Vakuf-nak nevezték, 's minden tehertől menten maradott; de e’ miatt az adó mennyisége bizonytalanná vált, ’s felszedése sok bajba került. Azért a’ fejedelmek az adót haszonbérbe kiadták ’s ha a’ paraszt a’ maga adóját meg nem fizethette , a' haszonbérlő adószedő a’ fellah (paraszt) földjét elfoglalta, így lettek lassan lassan örökös haszonbérlők , 's ezen alapult Egyiptomban a’ legtöbb birtokosoknak örökségi jogok.— A’ Mamlukok elbukása után Mehemed-Ali, azoknak minden jószágait elfoglalta maga számára. Ezen elfoglalásokban senki meg nem botránkozott, de hogy mi fogná még követni, senki sem gyanítható. A’molláh-k (papok) 's mecsetek jószágait támadná most meg. Hivatkoznak ugyan ezek, igaz jogon alapuló adományleveleikre , ’s Mehemed-Ali igazságos is akar lenni, azért megvizsgáltatja a' leveleket, de a’következés eléggé mutatja , hogy ezen megvizsgálás is csak olyan szoros volt, mint a’ milyen valódi czélja vala az ajándékozónak e’ nagylelkű tettében. Egyetlenegy adománylevél sem találtatott megállhatónak, ’s így a’ papok 's mecsetek jószágai is (vakusok) mind a’ ha ár lettek. Ezen foglalásokat szerfeletti adó-ravatalok követték; a’ nyomorult felláh-k (parasztok) katonai erő által kénszerűttettek adójok megfizetésére. Most már az örökös haszonbérlőkre ’s minden egyes földbirtokosra is el került a’ sor. Minden birtokosnak bé kellett bizonyitni örökségi jogát, ’s ennek is csak a’ lett a’ vége, hogy a’ birtokosok egyik része legkissebb váltság nélkül egészen, a’ másik szerencsésebb része pedig, kárpótlásul halálig tartó bizonyos fizetés ígérete mellett, egy hatalomszó által örökösen megfosztatott jószágától. Kezdetben az ilyen kárpótlásul fizetett mennyiség 24.000 erszényre s mintegy 8 millió váltó forintra ment, azután a résztvevők száma apadásai miatt nagyon leszállott, s lassan lassan egészen meg fog szűnni. Nem csak helytartó ház, hanem egyedüli földesur is már Mehemed-Ali Egyiptomban, hol eddig csak némely legszükségesebb gabona nemeit termesztették. Ezzel az uj földesur nem elégült meg, azért a’ megmivelhető földet franczia földmérők által mind felmérette, felosztatta, úgy hogy ezáltal a jobbágynak vagyonbéli tehetségét tudhatja. A’ basa rendeli ki, hogy minden jobbágy mit és mennyit termeszszen, *) 's a’ szegény fellah tartozik kiszabott áron minden termékét, a'basának eladni,ki vévén most a’ gabona nemeit, mert 1833 óta csak annyi gabonát tartozik a’ paraszt a’ raktárba beadni, mennyivel adóját lefizetheti, a’ többi gabonájának használata szabad tetszésére van hagyva.) A’ termék értékének egy harmadrésze rendszerint a’ termék kiszabott ára, de azt sem kapja mindig készpénzül a’ paraszt, hanem sok mindenféle adók levonatala után, nagy későre készpénz helyett posztót vagy más gyári készítményeket adnak neki. E’ mellett a’ paraszt mindent, mire szüksége van, a’ kormány raktárából kéntelen nagy áron vásárolni. Mindenért adót kell fizetni. Nagy adó van róva az igavonó marhára, noha azt a’ paraszt a’ basától vásárolja. Adót kell fizetni minden egyes pálmafáért, ’s ha levágott pálmafáját a’ jobbágy eladás végett piaczra viszi, a’ fa ágait é s héjját is külön adó éri. Egykor a lakosok a’ sok adófizetéstől valamennyire menekedni akarván , a’ pálmafákat irtani kezdék, de Mehemed-Ali csak hamar meghatározó, hogy minden fáért, mely már egyszer adó alatt volt — az adó ezután is megfizettessék, akár álljon a’ fa, akár nem. — Mindez, és még több ehez hasonló nyomások nagyon súlyosok, de a legnyomasztóbb az , hogy ha valamely jobbágy adóját meg nem fizetheti, a’ falú tartozik azt megfizetni; ha pedig az adót egy egész helységen sem lehetne felvenni, akkor a’ szomszéd helység kéntelen annak terhét hordozni. A’ midőn ezen rendszernek tervét Mehemed-Ali legelőször olvasta, örömében magánkívül ragadtatva, felkiáltott: „ez ám az okos ember, e‘ ki találta, mi módon kelljen a’ földnépét adóssága megfizetésére rászoritni.”Itt sem állapodik meg Mehemed-Ali. Az ipar és kereskedés minden forrásait is magának *) Pamut és indigó a’ fő termékek, melyek egészen a’ basáé. Jumel nevű franczia ébresztette fel Mehemed-Aliban a’ pamut termesztése eszméjét, azért a’ legjobb egyiptomi pamut — „Jumel pamut“ nevezetet nyert. 182